Válaszok (31)
Oldalfrissítés
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese
2012-06-06
Érdemes-e a mostani magas hozamok mellett magyar állampapírt venni, ha igen, akkor melyiket? Milyen kockázatokkal, lehetõségekkel érdemes számolnia a vevõknek? Többek között errõl is kérdezhetik Olvasóink Borbély László Andrást. Az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese 2012. június 6-án délelõtt 10 órától online interjú keretében válaszol az érdeklõdõk állampapírpiaccal és államadósság finanszírozással kapcsolatos kérdéseire.

1 | 2
 B Gábor 2012.06.06 14:54
Tisztelt Borbély Úr,

Mi volna akkor ha az AKK megállapodna egy kereskedelmi bankkal (egyszer talán lesz egy igazi magyar bank is, vagy talán kérjük meg a postát hogy vezzessen lakossági számlákat is) , oly módon hogy a folyószámlán pihenő pénzeket az államkincstár az állam finanszírozására használhatná fel overnight jelleggel és persze a látra szóló kamatoknál jóval magasabb kamatok biztosítása mellett.
Valami hasonlót már láttunk korábban egy banknál, ahol az éjszakára a számlán hagyott pénzeket egy pénzügyi alapba helyezték el viszonylag magas kamatok mellett.

Tisztelettel B Gábor
 
2012.06.06 16:23

Az utolsó kérdésre adandó válaszom előtt szeretnék minden kedves Olvasótól elköszönni.
Köszönöm a feltett kérdéseket, és köszönöm azoknak is, akik időt szántak válaszaim végigolvasására.
Üdvözlettel: Borbély László

Válasz:

A lakossági betétgyűjtés és folyószámla vezetés kérdésköre nem ítélhető meg pusztán adósságkezelési szempontból, mivel az a pénzügyi rendszert jelentős mértékben átalakítaná. Természetesen mindenre és annak az ellenkezőjére is van nemzetközi példa. Így például a francia államkincstár vezeti – önkéntes alapon – a közalkalmazottak és köztisztviselők folyószámláit, amelyre a bankokhoz képest magas kamatot fizet látra szóló esetben is. Egy ilyen rendszer bevezetése nyilvánvalóan átalakítaná a jelenlegi pénzügyi rendszert, hiszen ebben az esetben várhatóan jelentősen lecsökkenne a bankok lakossági állománya. Itt természetesen nem a bankokat, hanem a pénzügyi rendszert kell félteni, ezért egy ilyen lépést csak átfogó hatástanulmány, az előnyök és hátrányok áttekintése után érdemes egyáltalán megvizsgálni, hogy érdemes-e megtenni.
A folyószámla betét egyébként csak kiegészítő finanszírozási szerepet játszhat az államadósság kezelésében, mivel egy rendkívüli rövid futamidejű konstrukcióról van szó, miközben az adósság kezelőnek a hosszú futamidejű kibocsátások teremtik meg a finanszírozás igazi stabilitását. A Magyar Posta egyébként már jelenleg is forgalmaz nyomdai úton előállított állampapírokat (Kincstári takarékjegy) és a jövőben várható, hogy a postahelyeken értékpapír számlavezető rendszer is kiépítésre kerül.



A lakossági betétgyűjtés és folyószámla vezetés kérdésköre nem ítélhető meg pusztán adósságkezelési szempontból, mivel az a pénzügyi rendszert jelentős mértékben átalakítaná. természetesen mindenre és annak az ellenkezőjére is van nemzetközi példa, így például a francia államkincstár vezeti – önkéntes alapon – a közalkalmazottak és köztisztviselők folyószámláit, amelyre a bankokhoz képest magas kamatot fizet látra szóló esetben is. Egy ilyen rendszer bevezetése nyilvánvalóan átalakítaná a jelenlegi pénzügyi rendszert, hiszen ebben az esetben várhatóan jelentősen lecsökkenne a bankok lakossági állománya. Itt természetesen nem a bankokat, hanem a pénzügyi rendszert kell félteni, ezért egy ilyen lépést csak átfogó hatásvizsgálat, az előnyök és hátrányok áttekintése után érdemes egyáltalán megvizsgálni, hogy érdemes-e megtenni.
A folyószámla betét egyébként csak kiegészítő finanszírozási szerepet játszhat az államadósság kezelésében, mivel egy rendkívüli rövid futamidejű konstrukcióról van szó, miközben az adósság kezelőnek a hosszú futamidejű kibocsátások teremtik meg a finanszírozás igazi stabilitását. A Magyar Posta egyébként már jelenleg is forgalmaz nyomdai úton előállított állampapírokat (Kincstári takarékjegy), a jövőben várható, hogy a postahelyeken értékpapír számlavezető rendszer is kiépítésre kerül.
 Érdeklődő 2012.06.06 10:52
Tisztelt Borbély Úr,

A lakossági értékpapírok forgalmának növelése érdekében nem gondolkodnak az értékesítési hálózat bővítésén a Kincstáron és a bankokon túlmenően? Ez utóbbiaknak jelenleg nyilván nem érdeke a lakossági állampapírok forgalmazása... Gondolok itt esetleg a kincstári hálózat növelésére franchise partnerekkel vagy ügynöki partnerekkel stb.

Üdv: Érdeklődő 
2012.06.06 15:44

A lakossági értékesítés növelésével foglalkozó kormány határozat kiemelten foglalkozik a hálózat, nevezetesen a kincstári hálózat bővítésével. Első lépésben a jelenlegi egy mellé további három budapesti fiók megnyitását tervezi a Magyar Államkincstár, amelyek közül a Bartók Béla úti és a Csalogány utcai fiók megnyitása napokon belül várható. A kincstár központ Hold utcai épületében lévő pénztárterem felújítása hosszabb időszakot igényel. A vidéki hálózat fejlesztése a meglévő kormányzati szervek épületeihez, irodáihoz kapcsolódik. Fölmerült a több mint 300 okmányiroda vagy esetleg az újonnan kialakítandó járási hivatalok bevonása az állampapír értékesítési hálózatba. Ez az eljárás érdemi többlet költségek nélkül tenné lehetővé a kincstári hálózat bővítését, és egyúttal javítaná – funkció bővítés révén- az érintett irodák kihasználhatóságát. E mellett a Magyar Államkincstár továbbfejleszti a már meglévő Telekincstár és Webkincstár szolgáltatását, amelyek révén egyébként már most is széleskörű lehetőség nyílik állampapírok adásvételére.
  2012.06.06 08:54
ha az euró beborúl európába az a mi Huf pénzünk leértékelődésében kb.hany százalék veszteséget jelenthet ön szerint? Dave 
2012.06.06 15:34

Az euró gyengülése az elmúlt időszakban sajnálatos módon a forint gyengülését is eredményezte nemcsak az egyéb devizák esetében, hanem paradox módon az euróval szemben is. Ez a sajátosság abból fakad, hogy a magyar gazdaságot, mint az euró zónához szorosan kapcsolódó, de még annál is kockázatosabb gazdaságnak ítélik meg. A forint árfolyamát természetesen nem csak az euróra ható tényezők befolyásolják. Nagyon remélem, hogy a magyar gazdaság teljesítményét a jelenleginél reálisabban ítéli majd meg a belföld és a nemzetközi közvélemény. Erre tekintettel nem igazán lehet megítélésem szerint az eddigi összefüggést előre vetíteni az euró esetleges jövőbeni „bebukásának” esetére.
 István 2012.06.06 09:52
Tisztelt Borbély Úr!

Valóban jó ötlet az ÁKK részéről a DKJ és a MÁK népszerűsítése a lakosság körében, hiszen elég kedvező kondíciókkal elérhető termékek.

De véleményem szerint pont ez a feltételrendszer nem jó az államnak, hiszen elég magasan alakul a finanszírozás.

Ennek kapcsán kérdezném: Egy profitorientált vállalkozásként tekintve az államra mivel lehetne csökkenteni-e forrásoldali költségeket (IMF, külföldi befektetői hit felépítése), hogy hosszú távon el tudjunk mozdulni az államadósság és a jelentős kamatteher lefaragásának irányába?  
2012.06.06 15:04

Az államadósság átlagos hozamszintjével és költségeivel kapcsolatban már részletes adatokat közöltem Dunakanyarnak küldött válaszomban. Az ott leírtak összegzéseként azt mondhatom el, hogy az államadósság átlagos kamatszintje még a tartósan finanszírozható szinten mozog, amelyet jól mutat az a tény is, hogy a központi költségvetés nettó kamatkiadásai az elmúlt 10 évben tartósan a GDP 4% alatt alakultak. A finanszírozási költségek csökkentése azonban jelenleg külön is kiemelt feladat kell, hogy legyen, mivel a hitelpiaci válság hatására a felárak és kamatszintek jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban nemcsak Magyarország, hanem a kevésbé fejlett, vagy problémásnak ítélt országok számára. E költségek lefaragása szempontjából a legfontosabb eszköznek az ország nemzetközi megítélésének javítását tekintem, amely megítélés javulásnak része lehet a finanszírozási tartalékokat megnövelő IMF hitel megállapodás. (Az IMF hitel felhasználásával kapcsolatban lásd Házenstáb Mihálynak írt választ.)
 Zsóka 2012.06.05 15:52
Tisztelt Borbály Úr!

Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a lakosság állampapír állományának növelésére vonatkozó erőfeszítéseiket. Ehhez kapcsolódóan viszont engedjen meg néhány kérdést / észrevételt.

1. Miért nem lobbiznak annak érdekében, hogy legalább a hosszabb lejáratú pl. a legalább 3 éves állampapír, de leginkább minden állampapír kamatadó mentes legyen? Tudom, hogy ez TBSZ számlával nem túl nehezen megoldható, de e nélkül a macera nélkül biztosan növelné a vásárlási kedvet és nem okozna talán túl nagy adóbevétel kiesést.
2. Miért jegyeznek az Államkicstár lakossági fiókjaiban (és persze a web kincstárban is) ennyire széles hozam különbséggel a vételi és eladási hozamok között?. Amikor az elsődleges forgalmazók esetében ettől sokkal szűkebb árjegyzést várnak Önök is el, miért kell ennyire rossz visszavásárlási hozamokat és ebből eredően ennyire irreális visszavásárlási árfolyamokat alkalmazniuk? Nem lenne jobb megkockázatatni, hogy néhányan visszaváltják esetleg lejárat előtt a kötvényüket, de a piacinak megfelelő vagy legalább ahhoz közelítő árképzéssel növelik a bizalmat? Gondolkodnak esetleg a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásán?Mai példa: 2015/A vételi hozam 10,03%, eladási hozam 7,87%. A piaci hozam ezzel szemben 8,7% - 8,2% körül volt.
Nagyon sok ismerősöm fektetne jóval nagyobb összegeket állampapírba, ha ez a gyakorlat változna a Kincstárnál, szívesebben hoznák ide a megtakarításaikat, mint a bankokhoz.
3. Nagyon jó terméknek tartom a Prémium államkötvényt a lakosság részére, de a jelenlegi árazásukkal itt is kérdéseim merülnek fel. Korábban azt kommunikálták, bár a tájékoztatóban valóban soha nem szerepelt "csak" szóbeli kommunikációban, hogy ezen papírok bruttó árfolyama mindig eléri a 100%-ot és ennek megfelelően is áraztak hosszú időn keresztül. Miért tértek el ettől a gyakorlattól, ezzel jelentős bizalomvesztést generálva a pénzügyileg tudatosabb ügyfeleknél. Lehet, hogy a jövőben már a kamatfordulókor sem lesz 100% az árfolyam? Nem hiszem, hogy annyira tömeges visszaváltási igény lett volna a kibocsátást / átárazást követő néhány hónapban, hogy emiatt a korábbi szavukat el kellett volna veszíteni egy egyébként tényleg jó és jól eladható terméknél. Ez veszélyes játék és rossz politika szerintem, főleg ha éppen növelni akarnák a lakossági állampapír állományt.

Válaszait előre is köszönöm: Zsóka 
2012.06.06 14:42

Az első kérdésével kapcsolatos válaszom megegyezik a Tomnak küldött válaszom első részével.
A második kérdéssel kapcsolatban a következőket tudom válaszolni. Az Elsődleges forgalmazók árjegyzése nagy összegű állampapír adás vételéhez kapcsolódik, a kötések minimális nagysága értékpapírtól függően 300-500 millió forint. Az itt elvárt illetve alkalmazott szűk vétel/eladási árkülönbözet természetesen nem alkalmazható egy az egyben a „kiskereskedelmi’ néhány százezres illetve néhány milliós vételeladások esetére. Az ÁKK Zrt. által a Magyar Államkincstár fiókjaiban alkalmazott vételeladási különbözet logikus módon a futamidő növekedésével párhozamosan csökken. A 3 hónapos hátralévő futamidejű állampapír esetében az árkülönbözet 3 %, míg a 10-15 éves futamidejű államkötvények esetében 1%. Az alkalmazott vételeladási árkülönbözet kiindulópontja ugyanakkor az értékesítés ösztönzése érdekében egy, a nagykereskedelmi árjegyzéshez közeli eladási hozam. (Jól példázza ezt az Ön által említett 2015/A kötvény 7,87 %-os eladási hozama, amely a 8,2 %-os nagykereskedelmi ártól valóban csak kis mértékben tér el.)
Tekintettel arra, hogy 15 naptól 15 éves futamideig lehet állampapírt vásárolni a kincstári fiókokban ezért elsősorban is azt javasoljuk minden befektetőnknek, hogy azt mérlegelje a befektetési döntés meghozatalakor, hogy mennyi időre van befektethető pénze. A hosszabb futamidőkön általában magasabb hozamot lehet elérni, amely szükségszerűség a piaci árképzésből fakadó adottság (pozitív hozamgörbe), és amely adottság egybeesik az adósságkezelő azon törekvésével, hogy a hosszabb futamidők felé orientálja a befektetőket. Ezt az ösztönzési rendszert iktatná ki illetve hatásfokát rontaná egy a jelenleginél lényegesen szűkebb eltérést alkalmazó árképzési rendszer. Leegyszerűsítve úgy gondoljuk, hogy ha valaki fél évre akar befektetni, akkor ne akarjon 3 éves kötvényhozamot realizálni fél év alatt, hanem csak a fél évre vonatkozót kaphassa meg. Ezért nem szándékozunk változtatni érdemben a jelenlegi vétel/eladási árképzési rendszeren.
A harmadik kérdéssel kapcsolatban kénytelen vagyok nagy mértékben támaszkodnia fent leírtakra, mivel úgy vélem, hogy aki egy éves befektetést akar, az vegyen kamatozó kincstárjegyet 8 %-on, és csak az gondoljon arra, hogy 9,5%-os éves hozamot szeretne a mai befektetési struktúrában elérni, aki minimum 3 évben gondolkodik a befektetés futamidejét tekintve. A PMÁK esetében valóban változott a visszavásárlási árfolyam az elmúlt idők során, amiért ezúton is elnézést kérünk. A lépésre azonban a kialakult helyzetben feltétlenül szükség volt, nemcsak a prémium kötvények esetében, hanem a kamatozó kincstárjegyeknél is, ahol esetenként akár a 10%-ot is meghaladta a jegyzési időszakot követő egy héten belüli névértéken történő visszavásárlás aránya.
 Gábor 2012.06.05 11:18
Aktívan használom a webkincstárat, rendszeresen veszek kötvényeket és diszkont kincstárjegyeket, azt gondolom a TV-s hirdetésekről, hogy jobban ki kellene hangsúlyozni, hogy a bankok mennyire hazug reklámokkal manipulálnak, 8-9-10%-os kamatot ígérve, de aztán az apró betűs részben mindig kiderül valami olyan feltétel, ami miatt mégsem teljesül az igért magas kamat, ezzel szemben az ÁKK-nál nincsen semmi egyéb feltétel. Ez lehet, hogy negatív kampány, de az ÁKK-nak jobban bele kell húzni.
Kedves László
A webes használatot szintén sokkal sokkal jobban kellene propagálni, mert látom az ügyfélszolgálaton mennyien vannak. És ha már a webes felület, indokolatlannak tartom a rengeteg sms-es azonosító küldését, ez egyáltalán nem felhasználóbarát, elég lenne egy a bejelentkezéskor, de ma is 12 db SMS kódot kellett bepötyögnöm, pedig csak néhány százezer forintért vettem DKJ-t, ez drága is az ÁKK-nak is és teljesen felesleges is. 12 db SMS-től nem lesz biztonságosabb a rendszer, mint 1 SMS-től. Ez nonszensz.
Köszönöm ha válaszol, Üdv, Gábor 
2012.06.06 14:30

Köszönöm megjegyzéseit, illetve javaslatát, de negatív kampányba semmiképpen nem kívánnánk belemenni. Marketing tevékenységünkben inkább arra próbálunk koncentrálni, hogy a lakosság gondolkodás módjában nagyobb szerepet kapjon az állampapír, hogy a befektetés ne csak bankbetétet jelentsen, hanem bankbetétet és állampapírt, Megítélésem szerint már egy ilyen lépés is nagy változást eredményezhetne az Ön által vázolt problémával kapcsolatban, hiszen akkor a kis befektetők nem egyik banktól a másikhoz próbálnának csak eljutni, ha elégedetlenek az előző bank szolgáltatásával, hanem eljuthatnak az állampapírokhoz is.
A Magyar Államkincstár internetes állampapír forgalmazó rendszerével, kapcsolatos nehézségekkel személyesen is kénytelen vagyok szembe nézni mivel én is a Kincstár ügyfele vagyok. Az egyik kollegám azzal dicsekedett nemrégiben, hogy képes volt 4 SMS segítségével lebonyolítani állampapír vásárlási tranzakcióját, állítását azonban erős kétkedéssel fogadtam, én ugyanis ugyanebben a cipőben járok, mint Ön azaz 8-12 SMS-be kerül egy egy ügylet lebonyolítása. Amint azt már korábban írtam kormányhatározat született többek között a kincstár informatikai rendszerének fejlesztésére is, amelynek végrehajtása folyamatban van és változás nyár végére várható ebben.
 Gábor 2012.06.05 11:19
elnézést a megszólítás elcsúszott 
2012.06.06 14:29

Semmi gond!
 Érdeklődő 2012.06.06 13:39
A többi kérdésre nem kapunk választ? 
2012.06.06 14:04

Kedves Érdeklődő!
Időrendi sorrendben minden kérdést megválaszolunk!
 mrz007 2012.06.05 11:16
Miért MÁK? Mi szól a magyar kötvények mellett, miért ne pl spanyol államkötvénybe fektessünk, magas eurokamat miatt? Itt futjuk a devizakockát,és valszeg M.o.-is felteszi a kezét,ha netán Spanyolország is felteszi.  
2012.06.06 14:01

A magyar kötvények mellett szóló érveket már érintettem Újhelyi Gábornak írott válaszomban. A kérdés második részével kapcsolatban pedig azt tudom mondani, hogy Spanyolország esetleges részleges fizetésképtelensége sem képzelhető el igazán, ehhez képest azonban még kevésbé valószínű, sőt inkább lehetetlennek mondanám, hogy ez magával rántaná Magyarországot. Ebből a szempontból például szerencse, hogy Magyarországon a forint még mindig a hivatalos fizető eszköz, és nem az euró.
Kollegám a következővel egészítette ki válaszomat:
Minden befektetőnek el kell döntenie, hogy egy eszköz hozama megfelelő-e az adott kockázatok mellett. Egy magyar befektető, aki forintból indul (forint jövedelmét/megtakarítását akarja befektetni), a forintban történő befektetés nulla devizakockázattal, és – az állampapíron elérhető hozamok alapján - vonzó megtérüléssel számolhat. Ha spanyol államkötvényt vesz ehhez egy EUR/HUF árfolyamkockázat is járul, amely - mint az elmúlt néhány évben láttuk - jelentős is lehet.
Magyarország pénzügyi helyzete nem azonos Spanyolországéval (pl. költségvetési deficit, a bankrendszer helyzete), így egy spanyol krízisből nem következik automatikusan a közép-kelet-európai, saját devizával bíró országok fizetési nehézsége.
 Tom 2012.06.05 14:26
Tisztelt Borbély László Úr!

Rendszeresen vásárolok államkötvényeket és diszkont kincstárjegyeket.
Amennyiben 10 év múlva lejáró államkötvényem van és nem adom el, hanem megtartom, akkor miért nem adómentes!
Mi alapján tudom egyértelműen eldönteni, hogy mikor vásároljak államkötvényt és mikor diszkont kincstárjegyet. Mivel a hozamok eléggé ingadoznak, van hogy, sokszor rossz időben vásárolok, és mikor megveszem a hozamok akár 100 bázisponttal felmennek.

Üdvözlettel: Tom 
2012.06.06 13:55

A speciális, csak állampapírra vonatkozó adókedvezmény - amint azt Tibornak már írtam - nem alkalmazható az EU irányelvek szerint. A hosszú távú befektetéseket ösztönző adópolitika speciális konstrukciókat alkalmaz, mint amilyen a TBSZ és a NYESZ. Ezek közös sajátossága, hogy speciális nyilvántartási rendszert alkalmaznak az ellenőrzés megfelelő szintű biztosítása érdekében. Abban az időszakban, amikor még nem volt tagja Magyarország az EU-nak egyes években volt speciálisan az állampapírokra vonatkozó adókedvezmény. Ennek adminisztrációja azonban nagyjából hasonló volt a jelenleg is alkalmazott kedvezményes konstrukciók adminisztrációjához. Az adminisztratív megkötéseket tekintve önmagában nem látok különbséget egy esetleges állampapírokra vonatkozó adókedvezmény és a jelenlegi kedvezményes konstrukciók között.

Befektetések futamidejére vonatkozó kérdésével kapcsolatban nehéz tanácsot adni. A következők azonban mindenképpen elmondhatók: amennyiben hozamemelkedés következik be, vagy hozamemelkedésre számítanak a közeljövőben az állampapír piacon akkor a rövid futamidejű állampapírokat érdemes vásárolni, amennyiben pedig hozam csökkenés alakul ki vagy erre számít a piac, akkor a minél hosszabb állampapírok megvásárlása az igazán jó befektetés. A piaci trendek felismerésének elősegítésére kollégám ajánlását javaslom figyelembe venni: akkor érdemes a hosszú futamidejű állampapírok vásárlásába kezdeni, ha a piacon már megindult egy hozamcsökkenési trend. Ebben az esetben ugyan már nem a legjobb pillanatban vásárolta meg az államkötvényeket a befektető, azaz némi haszon elmarad viszont nagy valószínűséggel egy csökkenő hozamos időszakban tudott bevásárolni, azaz a veszteség, vagy a nagy összegű elmaradt haszon elkerülése biztos.
 Oligarcha 2012.06.05 10:27
Tisztelt Borbély Úr!

Mit gondol, az államadósság elleni harcban jó ötlet volt-e a lakosság felé fennálló adósságot csökkenteni a nyugdíjvagyon államosításával és a pénztárak bezárásával? Nem a külföldiek felé fennálló adósságot kellett volna inkább csökkenteni? Mik a tapasztalatai a nyugdíjpánztárak bezárása óta, mennyire érződik az állampapír piacon a hiányuk? Nem aggasztó, hogy a külföldiek felá fennálló tartozásunk folyamatosan nő? 
2012.06.06 11:59

A nyugdíjrendszer és benne a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai kérdés is. Ezért nem lenne célszerű csak egy adott szempontból értékelni vagy véleményezni azt. A konkrét állampapír piaci hatásokat tekintve pedig azt a kérdést is meg kell vizsgálni, hogy milyen költségvetési hatása volt illetve lett a magánnyugdíj pénztári rendszer átalakításnak ez azért fontos kérdés, mert az állampapír piacról valószínűleg hiányzik évente nettó 200 milliárd forintnyi belföldi állampapír vásárlás, viszont a költségvetésbe folyik be mintegy 400 milliárd forint, amely eddig a magánnyugdíjpénztári vagyont gyarapította évente. Az igazi kérdés tehát – egyéb tényezők változása mellett- a jelentős költségvetési hiány és az annak mintegy fele mértékű állampapír vásárlás, megítélése között húzódik.
A belföldi állampapír piac alapvető problémája, hogy nemcsak a magánnyugdíjpénztárak tűntek el a vásárlói oldalról, hanem általában a belföldi befektetők is. Itt hangsúlyozni kell, hogy a nyugdíjpénztár ezek közül csak az egyik, bár igen fontos szereplő lehetne. A pénzügyi közvetítő rendszer egyéb intézményei sem vállalnak azonban érdemi szerepet az állampapír piac vásárlói oldalán. Így például a lakosság mobilizálható pénzügyi megtakarításainak közel fele 10.300 milliárd forint készpénzben, illetve bankbetétben van, a bankszektor azonban mégsem vállal jelentős szerepet az állampapír piacon. Az elmúlt évben a központi költségvetés finanszírozása során a nettó forint állampapír piaci kibocsátás 740 milliárd forint volt, míg a külföldiek kezében lévő forint állampapír állomány ennek közel kétszeresével, 1264 milliárd forinttal emelkedett. A nettó belföldi állampapír vásárlás tehát negatív, azaz –524 milliárd forint volt 2011-ben.
A külföldiek részarányának növekedését természetesen célszerű lenne megállítani, sőt a belföldi finanszírozás szerepét növelni. Nagy kérdés, hogy mennyire hajlandók erre a belföldi intézményi befektetők és ezen belül is elsősorban a bankrendszer. Jelen helyzetben a leginkább megvalósítható kitörési irányt közvetlen lakossági értékesítés és finanszírozás szerepének növelése jelenti. Ez a lépés nem az intézmény befektetők ellen irányul mivel elsősorban a lakosság kezében lévő készpénz állomány állampapírrá történő átalakítását illetve az új megtakarítások egy részének az állampapírok felé történő átirányítását jelenti.

Fenti válaszomat kollégám alábbi észrevételével egészítjük ki:
AZ NYRAA portfoliójába átutalt állampapírok bevonása révén mintegy 1400 Mrd forinttal csökkent az államadóság, ez azonban a belföldi intézményi befektetők pozícióját csökkentette, nem a lakosságét. Ugyanakkor ez a lépés a külföldiek relatív részarányát növelte. A lakossági értékesítés növelésére tett lépések éppen a külföldiek térnyerését hivatottak ellensúlyozni. 7-8 évvel ezelőtt a lakosság az állampapírok 10 %-át birtokolta, ezzel szemben 2011-re ez a szám 3,5%-ra csökkent. A két szám közötti különbség rávilágít arra, hogy a lakossági értékesítésben vannak még lehetőségek.
 Házenstáb Mihály 2012.06.04 15:23
Tisztelt Borbély Úr!

Mit gondol arról, hogy a kötvénykibocsátás leállításával a meglévő kereslet miatt lehet-e a hozamokat, az ország finanszírozási költségeit csökkenteni ( esetleg egy lehívott és felhasznált IMF hitelkeret után)?

H. Mihály 
2012.06.06 11:53

Megítélésem szerint alapvetően nem a kereslet kínálati viszonyok megváltoztatásával lehet az állam finanszírozási költségeit döntő módon befolyásolni, hanem egyfelől az ország nemzetközi megítélése alapján, amely körbe beletartozik a politikai helyzet, gazdaságpolitika, gazdasági mutató számok, az adósság kezelési rendszer megítélése, stb. Másfelől a nemzetközi befektetési hangulat az a tényező, amelyik döntő módon meghatározza általában a hozamok és ezen belül a magyar adósság költségeinek alakulását. Ezen általános tényezők mellett a hitelpiaci válság további fontos szempontot is beemelt az adósság kezelési helyzet megítélésébe, nevezetesen a finanszírozási tartalékok nagyságát. E tekintetben nem áll rosszul a magyar adósságkezelő, de természetesen egy IMF hitelkeret megállapodás mindenképpen tovább javíthat e tényező megítélésén. Ennek ellenére mégsem mernék vállalkozni arra, hogy egyértelműen azt mondjam, hogy az IMF hitel megállapodás után alacsonyabb költségekkel lehet majd a magyar államadósságot finanszírozni,mivel a nemzetközi befektetői hangulat jelentős bizonytalanságot hordoz magában. Az egy külön kérdés, hogy érdemes-e az IMF hitelkeretet lehívni és felhasználni. Az esetleges felhasználás esetén ugyanis a tartalék megszűnik tartalék lenni.
 Lottónyertes 2012.06.04 14:55
Tisztelt Borbély Úr!

Ön szerint 12-13% hozam mellett érdemes-e már Magyar Állampapírt venni esetleg még IMF megállapodás nélkül is?

Köszönettel: egy lottónyertes 
2012.06.06 11:44

Én nem tudok róla, hogy létezne olyan magyar állampapír, aminek hozama 12-13%. Ha talál ilyet, mindenképp vegyen! Remélem, hogy átmenetileg sem lesz olyan helyzet a magyar állampapír piacon, hogy 10% fölé mennének a hozamok.
 Kisbefektető 2012.06.04 14:51
Tisztelt Borbély úr!
Mikor lehet a Prémium Államkötvényt kereskedelmi bankoknál is vásárolni? Az ÁKK saját hálózata messze nem fedi le az országot, szerintem többen vennénk, ha ugyanúgy, mint a Diszkont Kincstárjegyet és az államkötvényeket bankoknál is lehetne venni. Idő, energia és pénz eljutni egy olyan városba vidéken, ahol lehetne ilyet venni.
Köszönettel:
Vidéki kisbefektető 
2012.06.06 11:43

Egyelőre nem tervezi az adósságkezelő a PMÁK értékesítési hálózatának kiterjesztését kereskedelmi bankokra. E helyett a kincstári hálózat bővítéséről határozott a Kormány oly módon, hogy a meglévő egyéb állami szervek irodái (pl. Okmányiroda, esetleg Kormányablak) legyenek bekapcsolva az értékesítési hálózatba.
A hálózat bővítése mellett, a Tele és Webkincstár szolgáltatást kívánjuk mindenkinek a figyelmébe ajánlani. Mivel a webkincstár segítségével is lehet PMÁK-ot venni. Ebben az esetben mindössze egy alkalommal kell bemenni a Kincstár valamely irodájába, hogy díjmentesen használható értékpapír számlát nyisson az ügyfél.
 Szpókember 2012.06.04 14:47
Tisztelt Borbély Úr!

Felmerült-e a fix kamatozású papírok helyett, inflációhoz kötött kötvény kibocsátása? Ha esetleg a jelenlegi papírok nem lennének eladhatók az IMF megegyezés hiányában, a jelenlegi trendeket elnézve az inflációhoz kötött kamatozás nagy siker lehet. 
2012.06.06 11:34

2009 óta folyamatosan kapható a Prémium Magyar Államkötvény család (PMÁK), mely inflációhoz kötött kamatozáshoz 3-5% kamatprémiumot ajánl. A 3 ill. 5 éves futamidejű kötvény állománya 180 milliárdot meghaladta 3 év alatt. (Részletesen a PMÁK-ról a www.állampapir.hu weboldalon talál)
 Bence 2012.06.04 13:46
Erre én is kíváncsi vagyok:

"Egy esetleges részleges államcsőd (selective sovereign default) esetén a hazai kisbefektetők vagy a külföldi kötvénytulajdonosok kielégítése élvezne prioritást, vagy azonos elbírálás alá esnének?
A normál vs. prémium (lakossági) államkötvények kifizetése történne meg elsődlegesen/nagyobb arányban?
Van erre előre lefektetett szabályrendszer? "

Továbbá azt a kérdést is osztom: "Mikorra várható, hogy a Webkincstár a mostaninál jóval felhasználó barátabb, érthetőbb, áttekinthetőbb lesz?" 
2012.06.06 11:25

Az első kérdéskörre a választ megtalálja Ujhelyi Gábornak korábban adott válaszomban.
A Wekincstárra vonatkozó kérdésekre válaszomat „egy felhasználó”-nál írtam le
 Kostolany 2012.06.04 12:42
Tisztelt Borbély Úr!
A lakossági irány jó az állampapír értékesítés irányvonalában, de a cél túl alacsonyra van állítva. Szerintem célba kellene gondolni a lakossági részarány minimum 60-70%-ra történő emelését. Amerikai és német piacokon online értékesítéssel és saját irodával értékesíthetne közvetlenül az Államkincstár.
Itthon a magas betéti kamatokkal kell versenyezni, ezért csak magas hozammal lehet korlátozott mértékű forrást bevonni a lakosságtól. Amerikában és németeknél csak 1-2% körüli betétekkel kellene versenyezni és 1-2% pontos felárét be lehetne vonni 50-60Mrd dollár forrást.
Persze sokan jobban értik külföldön is a betétet, így bankot is alapíthatna az Államkincstár külföldön, ami a bevont forrásból (betét) 100%-ben magyar államkötvényeket jegyezne. A külföldi lakossági befektető ugyanolyan stabil mint a magyar, sőt akár stabilabb is lehet.
Jelenleg csak hazai magánszemély vásárolhat az Államkincstárban, külföldi nem, pedig itthon is nagy a kereslet...
Érdekelne a fentiekről a véleménye.

 
2012.06.06 11:21

Az adósságkezelő elsősorban a belföldi lakossági részarány növelésében érdekelt, mely cél megvalósításához akár többletköltséget is hajlandó egyes állampapír típusok esetében vállalni (ez nem minden esetben igaz). A közvetlen külföldi hálózatok kiépítése részben rendkívül költséges, részben jogi szempontból gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A jogi szempontok elsősorban az USA piacára igazak, hisz ott olyan feltételeket támaszt az amerikai tőkepiaci felügyelet, amely miatt nyilvános kibocsátással külföldi államnak lehetetlen közvetlen megjelenni a piacon. A német ill. általában a Ny-európai piacot figyelembe véve szintén a hálózatépítés jelent problémát. A költségek nagy valószínűséggel nem lennének arányban azzal a hozammal, melyet az esetleges többletértékesítés jelentene. Egyébként ma is vásárolhat szinte korlátlan mennyiségben és szerkezetben magyar állampapírt a német ill. az amerikai kisbefektető. Erre egyfelől az adott piacon kibocsátott állampapírok szervezésében részt vevő bankoknál van lehetőség, másfelől a forint állampapírok esetében elsősorban a külföldi tulajdonú Elsődleges forgalmazóknál. Itt megítélésem szerint nem elsősorban a hálózat, hanem inkább az érdekeltség és tájékoztatás az elsődleges szempont a külföldi kisbefektetők érdeklődésének felkeltésében. E téren egyébként változás tapasztalható az euró-zóna tagországaiban, mivel állítólag pl. a német befektetési szakértők ma már a nem euro állampapírokat is aktívan el kezdték ajánlani a kisbefektetőknek az euro-válság hatására.
 barnaby 2012.06.01 21:47
Tisztelt Borbély Úr!
Nekem a Mobilitas önkéntes nyugdíjpénztárnál volt- számomra- jelentős összeg.
A pénztárnál olyan portfóliót választottam, amelyben 100% állampapírba lett fektetve a pénz. A 2011. évi hozam 1,35% volt. Felháborított ez az eredmény, de még érdeklődni sem tudtam a pénztárnál, mert megszünt. Kérdésem, Ön szerint reális volt ez a hozam?
Ezek után érdemes állampapírba fektetnem? 
2012.06.06 10:56

2011 év végén ill. 2012 január 1-jén átmenetileg nehéz időszakot élt át a magyar tőkepiac, mivel ebben a szűk 10 napban jelentős forintgyengülés, részvény ár –zuhanás, továbbá sajnálatos módon állampapírhozam emelkedés következett be. ennek hatására az állampapír árfolyam index (MaxComposit) sajnálatos módon, csak alacsony árfolyam-növekedést produkált. Ha a 2011. december 30. / 2010. december 30. közötti MaxC Index alapján elért hozamot nézzük, akkor 2,46 %-os hozamot lehetett elérni. Ha pedig a 2012. január 2. / 2011. január 2. között elérhető hozamot, akkor mindössze 1,65% volt az eredmény. Amennyiben a Nyugdíjpénztár a jan. 2 / jan. 2 index alapján határozta meg az éves hozamot, akkor a teljesítménye csak kis mértékben maradt el a teljesítménymutatóként alapul vehető MaxC Index értékétől. (A dec. 30 / dec. 30 alapján természetesen nem ilyen jó az eredmény.)
Az állampapírhozam alakuláskor hozzá kell tenni, hogy az esetleges hozamemelkedésből fakadó árfolyamveszteséget csak abban az esetben realizálná az adott NyP. vagy befektetési alap, ha az adott értéknapon el is adná az állampapírt. Amennyiben viszont a futamidő végéig megtartja, akkor valójában a bekerülési értéknek megfelelő hozamot realizálja az adott befektető, mivel az állam a névérték+adott kamatot mindenképpen kifizeti. Ugyanez igaz az egyéni befektetőkre is, akik egyébként nem is értékelik át napi szinten az adott piaci és számviteli szabályoknak megfelelően a birtokukban lévő értékpapírokat. Lejáratkor természetesen biztosan számíthatnak a vásárláskor kalkulált hozam elérésére.
 befektető 2012.05.29 11:30
Tisztelt Borbély Úr!
Én egy ház árát szeretném" betolni ",Prémium kincstárjegybe. Viszont,annak a lejárata,évek múlva lenne,és én addig szeretném ezt az összeget felhasználni,mégpedig,fordulónap környékén,amikor is eddig ,100%-on ki lehetett a tőkét venni. Kérdésem az lenne,hogy remélhető továbbiakban is ez a fordulónapi,100-%os tőkekivét? Annál is inkább,mivel még tranzakciós adó is terhelni fogja. 
2012.06.06 10:53

Mindenkinek azt javaslom, fontolja meg mennyi időre tudja nélkülözni szabad pénzeszközét. Ez azért fontos, mert igazán akkor lehet a legnagyobb hozamot kihozni, ha az adott állampapírt a lejáratig tartja a befektető. Ebben az esetben ugyanis nem jelentkezik a vétel és eladás között különbözet, mely minden normális kereskedelmi és pénzügyi tevékenység esetében létezik. Különböző futamidőkre különböző nagyságú hozamot tud ajánlani az állam és a tőkepiac is. A hosszabb futamidejű befektetés általában likviditási felárat biztosít megvásárlójának. Így pl. fél évre jelenleg 7,5%-on, egy évre már 8%-on lehet állampapírt vásárolni a Magyar Államkincstárnál. A Prémium Magyar Államkötvényre fizetett extra kamatprémium 3 ill. 5 évre érvényes. Az adósságkezelő elemi érdeke, hogy a hosszabb futamidő felé orientálja a befektetőket, és erre megfelelő eszköz a piacon kialakuló emelkedő hozamszint. Ennek a törekvésnek a hatékonyságát csökkenti, ha egy 3 éves befektetésnél 1 év után lehetőséget adnánk a névértéken történő visszaváltásra, hisz akkor ki akarná megvenni a 8%-os egyéves állampapírt.
 REPOMAN 2012.06.04 15:22
Tisztelt Borbély úr!
Ön szerint mi áll a külföldiek forint állampapírállományának rendkívül hektikus mozgása mögött? Tényleges eladás és vételek, vagy valami mást is beleszámolnak ebbe az adatba? Múlt héten 1 nap alatt 100 mrd Ft-tal csökkent az állomány, ez tényleges eladást jelentett Ön szerint?
Köszönettel:
REPOMAN 
2012.06.06 10:52

Az ÁKK is felfigyelt a külföldiek kezében lévő forint állampapír állomány egyik napról a másikra bekövetkező jelentős mértékű ingadozásaira, amely ingadozások egyébként érdemben nem befolyásolták az állampapírok másodpiaci hozamszintjének alakulását. Ez a jelenség korábban is tapasztalható volt, de igazán az elmúlt évben és ez évben vált gyakoribbá és nagyobb mértékűvé. A jelenséget megítélésünk szerint az okozza, hogy egyes piaci szereplők valójában nagy mennyiségű repó műveletet végeznek, amelyet azonban nem repó műveletként, hanem egyszeri eladásként illetve később vásárlásként jelentenek be és könyvelnek le. Igazából a repó művelet sajátos jellegéből fakad, az a következmény, hogy a külföldi állomány akár jelentős mozgására sem reagál érdemben az állampapírok hozamszintje. A jelentős mozgásokra tekintettel a külföldi állomány megítélésénél mindig érdemes egyes időszak átlagos nagyságát venni akkor, amikor a külföldiek szerepét érdemben értékelni kívánjuk.
 _bankar_ 2012.05.29 11:17
Tisztelt Borbély úr!

A lakosság állampapír-befektetése a bankrendszertől von el forrásokat, holott éppen mostanság lenne nagy szükség a bankszektor hitel/betét mutatójának csökkentésére. Az ország érdeke, hogy ez ne a hitelállomány gyors leépülésével, hanem a betétállomány növekedésével menjen végbe. Nem sérti nagyon ezt a célt a lakossági állampapír-vásárlási program?

Köszönöm válaszát! 
2012.06.06 10:40

Az MNB pénzügyi jelentése szerint 1,5 év alatt 3000 milliárd forint refinanszírozási hitelt vontak ki az anyabankok magyarországi leányaikból. Ez valóban súlyos probléma, hisz a hitelállomány is – különösen a nem állami és nem bankközi hitel állománya – drasztikusan csökken. Ezt a folyamatot megítélésem szerint nem befolyásolja érdemben az állampapírok lakossági értékesítésének alakulása. A lakossági kézben lévő állampapír állomány néhány százmilliárdos éves növekedése nem nevezhető érdemi befolyásoló tényezőnek.
A lakosság teljes pénzügyi vagyonából (27,1 ezer milliárd forint) a készpénz és a bankbetét együtt 10,4 ezer milliárd forint volt márciusban. Két tényezőre kell figyelemmel lenni: egyrészt, a 2300 milliárdos készpénz-állomány egy része lehet a növekmény forrása, másrészt a 2012 évi lakossági megtakarítás lehet olyan forrás, mely nem von el forrást a bankszektorból, legfeljebb az oda bevonható forrás nagyságát csökkenti.
 érdeklődő 2012.05.29 11:14
Tisztelt Borbély úr,
az egész Európa az adósságmegújításon szenved, nem csoda hát, hogy mi is. Devizában most nem is nagyon megyünk ki a piacra, és az elemzők is azt írják, hogy a devizarefinanszírozás mondja meg, hogy mennyi időnk van még az imf-ig. Biztos kiszámolták: ha nem vonunk be devizaforrásokat, meddig lehet elég a forintvagyon a lejáró adósságokra? Vagyis ez alapján meddig kell megkötni az imf-megállapodást? 
2012.06.06 10:35

Természetesen, az adósságkezelőnek is – ha nem még inkább – érdeke, hogy minél előbb megszülessen a megállapodás.
A tárgyaló delegáció dolga, hogy a szükséges kompromisszumokat és a megállapodást megkösse. Az adósságkezelő feladata, hogy a finanszírozást biztosítsa addig, míg ez szükséges.
 APEH 2012.05.29 11:12
T. Borbély úr!

Azt szeretném megtudni, hogy a lakossági állampapír vásárlásról szóló adatokat az APEH is tudja-e (az Államkincstár továbbítja-e), azaz kaphatok-e pl. vagyonosodási vizsgálatot amiatt, mert egy nagyobb összeget fektetek lakossági állampapírokba?

Köszönettel: egy potenciális befektető 
2012.06.06 10:30

Kívülről nézve, azt gondolhatjuk, hogy az állam egy homogén dolog, de ez nem így van. A személyiségi jogok védelme és ehhez kapcsolódóan a bank-titok érvényes az állam esetében is. A Magyar Államkincstárra, mint értékpapír-számlavezetőre, ebből a szempontból pont olyan szabályok vonatkoznak, mint más értékpapír-számlavezetőre (pl. bankokra). Vagyis, csak meghatározott esetekben adhat ki információt. A NAV szempontjából mindegy, hogy egy bankról van szó, vagy a Kincstárról, hiszen az információt ugyanolyan jogszabályok alapján kérhet be egyiktől is és a másiktól is.

Az ÁKK jogász kollégája a következőkkel egészíti ki az általam leírtakat:
"Az állampapírba fektetőknek - és bármely más értékpapír vásárlóinak - befektetési adatai értékpapír-titkot képeznek, így a befektetésről sem az Államkincstár, sem bármely befektetési szolgáltató nem teljesít adatszolgáltatást az adóhatóság felé, kivéve, ha már folyamatban lévő, például büntető vagy adóhatósági eljárásban erre felhatalmazott szerv, jogszerű megkeresésben konkrét értékpapír-titok kiadását kéri. Megkeresés hiányában akár értékpapír, akár bankbetét jellegű befektetés esetén a szolgáltatók és bankok csak pénzmosás gyanús eseményeket (pl. offshore cégtől származó pénzmozgást) kötelesek bejelenteni a NAV pénzmosás ellenőrzésével foglalkozó osztályának, illetve a hozam vagy kamat kifizetés esetén a kamatjövedelemből levont kamatadó bevallására és befizetésére kötelesek a NAV felé."
 dunakanyar 2012.05.29 10:16
Tisztelt Borbély Úr!

Ön szerint meddig lehetséges államadósságunk fenntartása ilyen magas kamatszint mellett? Véleménye szerint egy esetleges IMF megállapodás után ez a kamatszint mennyivel tudna csökkeni?
Válaszát köszönöm! 
2012.06.06 10:25

Először is, külön kell választani két tényt: nem azonos a teljes adósság átlag kamatszintje és az egyes kibocsátások átlagos kamatszintje.
Egy-egy kibocsátás kamatszintjéből nem lehet következtetni az adósság finanszírozási nehézségeire.
2012 első négy hónapjában a 10 éves kötvények esetében 8,9% átlaghozamon 77 milliárdnyi mennyiséget tudott értékesíteni az adósságkezelő. Ezzel szemben a teljes kibocsátás ez év 1-4 hónapjában 2028 milliárd, és az átlagos kamat 7,8% volt. Szakmailag furcsának találom, hogy egyes szakemberek és a sajtó is a legmagasabb hozam mellett a legkisebb mennyiségben értékesített állampapírt emeli ki, amelyből következtetést von le a teljes államadósság hosszú távú kamatköltségeire. A teljes adósság 56%-t kitevő forint adósság átlagkamata is mindössze 6,9% volt április végén, miközben a devizaadóssággal kiegészülve a teljes adósság átlag költsége 5,7% volt. Továbbá fontos tényező, hogy a kamatszintet nem önmagában kell nézni, hanem egyfelől az infláció, másfelől a GDP reálnövekedése tekintetében. A forint adósság átlagos kamatszintje április végén 6,8% volt, miközben a 2011 április – 2012 április közötti időszakban az infláció 5,7%.
Az emúlt 15 évet vizsgálva, néhány rövidebb időszaktól eltekintve, tartósan a GDP reálnövekedése alatt volt az államadósságra fizetett reálhozam. Ez a tény egyértelműen egy fenntartható adósságpályát mutat.
A jövőbeni kilátásokat tekintve fontos, hogy középtávú folyamat részeként kell tekinteni az adósság finanszírozhatóságát.
A kulcskérdés a magyar gazdasági növekedés potenciálja középtávon.
 Egy felhasználó 2012.05.25 12:13
Mikorra várható, hogy a Webkincstár a mostaninál jóval felhasználó barátabb, érthetőbb, áttekinthetőbb lesz? 
2012.06.06 10:24

Az áprilisi kormányhatározat feladatul szabta a magyar Államkincstárnak az informatikai rendszerének és a weben történő értékesítés lehetőségének fejlesztését.
A Kincstártól kapott információ alapján a fejlesztések már folyamatban vannak, és várhatóan nyár végére el is készülnek.
 Tibor 2012.05.25 12:27
Miért nem kamatadó mentes az állampapír hozama, ha úgyis az államot finanszírozzuk? 
2012.06.06 10:21

Európai Uniós irányelv a verseny semlegességének biztosítása. Ezen elvnek érvényesülnie kell a pénz,- és tőkepiacon is.
Az állam nem adminisztratív eszközökkel, hanem kedvező piaci feltételekkel próbálja az állampapírok felé orientálni a belföldi befektetőket. Így a hosszú távú befektetéseket az állam kamatadó kedvezménnyel ösztönzi. (pl. TBSz, NyESz)
Külön kiemelendő azonban, hogy a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapír számla nyitása, a számlavezetés és a pénzátutalás díjmentes.
 Pokeairtrader 2012.05.25 11:31
Tisztelt Borbély úr!

Többször hallhattuk a médiában, hogy az IMF megállapodás a piacok megnyugtatására szolgál és a hitelkeret elérhetőségét teszi lehetővé. Tudomásom szerint a hitelkeret lehívása nagymértékben olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását. Ön mit gondol erről? Fogunk-e élni a lehívás lehetőségével és ez hogyan fogja befolyásolni a magyar állampapír hozamokat? Várakozása szerint egy egyéves időtávon milyen hozamot lehet elérni egy hosszabb futamidejű állampapír befektetéssel?  
2012.06.06 10:17

Magyarország gazdasági mutatói között mindig van olyan, mely pozitív következtetéseket enged, és olyan is, mely negatívakat. Az ország makrogazdasági mutatói összességében sokkal jobbak, mint ahogy a magyar és a nemzetközi sajtóban tálalják. A külföldi befektető érzelmek nélkül, racionálisan nézi a számokat. Azt látja, hogy Magyarország tartja a hiánycélt (ezt most már az Európai Bizottság is elismeri, 2012-re és 2013-ra is) és GDP arányosan csökken az államadósság. Ez a csökkenés már egyértelműen nem csak a nyugdíjvagyon bevonásából származik.
Ha körülnézünk Európában vagy az óceánon túli országok között, nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő államokkal is találunk. A kialakult helyzetre úgy reagálnak a külföldi alapkezelők, hogy igyekeznek a legbiztosabb befektetéseket megkeresni, lásd az amerikai és a német állampapírok, melyek közül az utóbbiak a minap negatív hozammal keltek el. Emellett igyekeznek a magas hozamot garantáló befektetéseket is megtalálni, melyeket viszonylag értékállónak tekintenek.
A kézben tartott hiányt és a csökkenő államadósságot valószínűleg ilyennek találják, mert az elmúlt 2,5 év alatt 1800 milliárddal növelték az állományt. (Személyes véleményem emellett, hogy csak szaksajtót olvasnak, a magyar médiumokat nem.)
 Újhelyi Gábor 2012.05.25 12:12
Tisztelt Borbély úr!

Egy esetleges részleges államcsőd (selective sovereign default) esetén a hazai kisbefektetők vagy a külföldi kötvénytulajdonosok kielégítése élvezne prioritást, vagy azonos elbírálás alá esnének?
A normál vs. prémium (lakossági) államkötvények kifizetése történne meg elsődlegesen/nagyobb arányban?
Van erre előre lefektetett szabályrendszer?
(Azért kérdezem, mert a CDS felárak alapján a nemzetközi piac közel 30%-os államcsődöt áraz 5 éven belül.)
Válaszát előre is köszönöm. 
2012.06.06 10:16

Ha a CDS felárat magában nézzük, akkor hosszabb időtávban egy német államcsőd is be van árazva. Ezt a sajátos árazást oly mértékben nem veszi komolyan a piac, hogy rövidtávon negatív hozammal értékesítette a német állam a kötvényeit. Ebből következően pusztán csak a CDS felárakból kiindulni nem szerencsés.
Pl. Spanyolország CDS felára alacsonyabb valamivel, mint a magyar államadósságé, pedig nagymértékű hiány és adósság-pályával rendelkezik a következő évekre vetítve. Magyarország 3% alatti hiánycéllal, csökkenő adósságpályával és 3 éve pozitív fizetési mérleggel rendelkezik. A tényleges gazdasági mutatókra tekintettel egyáltalán nem látom a magyar államcsőd realitását.
A kérdések első felére válaszolva, az adósságkezelőnek nincs, és nem is lehet preferenciája befektetői tekintetében. Ez a fajta elv szerepel is a külföldön kibocsátott állampapírok dokumentációjában. Ez kimondja, hogy semelyik befektetőt nem hozhatjuk sem előnyösebb, sem hátrányosabb helyzetbe a többinél.
 Kétkedő 2012.05.25 11:29
Az ország bóvli besorolású, recesszióban van, és kérdéses, hogy valaha is vissza tudjuk fizetni az államadósságot. Nem értem, hogy miért veszik még mindig a külföldiek a magyar papírokat. Ennyire rövidlátóak??? 
2012.06.06 10:16

Lásd Újhelyi Gábornak adott választ.
 H. János 2012.05.25 11:27
Közép távú befektetőként a kétéves Kincstári Takarékjegy és egy nagyjából hasonló futamidejű Prémium Kötvény között dilemmázok. Ön melyiket ajánlaná inkább és miért? Köszönettel: H. János 
2012.06.06 10:08

A kétéves Kincstárjegy EHM 7,7%, míg a A 2014I számú Prémium Magyar Államkötvény hozama 7,69% lesz augusztusban, amikor majd a hátralévő futamideje szintén két év lesz. Tehát elenyésző a különbség. Az inflációs prognózisokat figyelembe véve közel azonos a hozam. A döntést a befektetőnek kell meghoznia, mely tapasztalataim szerint annak várakozásaitól (optimizmusától) függ. A várakozások általában a politikai helyzettel és az inflációval kapcsolatosak. Az optimista befektető, aki az infláció csökkenése mellett teszi le voksát, a fix kamatozású Kincstárjegyet veszi. A pesszimista, aki az infláció emelkedésére számít a változó kamatozású, az inflációra prémiumot adó PMÁK mellett dönt. Azonban javaslom megfontolni a januári kibocsátású 2015J számú PMÁK kötvényt, mely 2,5 év hátralévő futamidővel rendelkezik ugyan, de még magasabb hozammal kecsegtet.
1 | 2