A válság utáni monetáris lazítás, és a mérlegalkalmazkodás eredményeként sok készpénz halmozódott fel a világban. A cégek törlesztették adósságaikat, lefaragták a fölösleges kiadásokat, leválasztották a kevésbé hatékonyan működő tevékenységeket, feltornászták a nyereségrátát, vagyis rendbe tették a mérlegeiket.
A megindult gazdasági növekedés szépen hizlalta a vállalati profitokat, aminek következtében gyorsan emelkedett a cégek befektetésre váró készpénz állománya, stabilan emelkedtek a tőzsdei árfolyamok.
"Mivel a felvásárlási piac árai korrelálnak a tőzsdei árfolyamokkal, az eladói oldalon is nőtt a nyitottság, vagyis célpontokban sem mutatkozott hiány a piacon" - mondja a KPMG szenior igazgatója. A cégfelvásárlási árak kevésbé túlértékeltek, mint a tőzsdei árfolyamok, hiszen a vevők zömmel az ágazaton belüli stratégai befektetők. Ennek ellenére is magasak a felvásárlási árak.
Mindez Magyarországon is érezteti a hatását. Bár a tranzakciók száma kicsi, itt is van növekedés, és két aktív év áll mögöttünk - mondja Simonyi Tamás. Az igazi változás azonban nem a tranzakciók számában, hanem irányában, és az azokban résztvevők kilétében tapasztalható.
Az egyirányú, befele irányuló tőkemozgások kora már a 2000-es évek elején befejeződött és az elmúlt években olyan felvásárlások uralták a piacot, amelynek mindkét oldalán magyar résztvevők álltak.
"Ami viszont nem változik, az a magyar tőketulajdonosok alacsony külföldi aktivitása" - mondja Simonyi Tamás. A magyar vállalkozók nem kifejezetten világpolgárok. Nyugaton a szabálykövetőbb vállalati kultúra állítja kihívások elé őket, délen és keleten pedig a vadkapitalista hajtások okoznak félelmet a terjeszkedést fontolgatókban.
Közben azért látszik, hogy a megerősödő magyar vállalkozói réteg hajlandóbb megfizetni azokat a szakembereket, akik képesek modernizálni, és az így megerősödő cégekbe külföldön vásárolt leánycégeket is integrálni. "Ez azonban lassú, vezetői szemléletváltást is igénylő folyamat" - mondja a KPMG szenior igazgatója.
További információ
(x)
