A lízing az Egyesült Államokban indult hódító útjára a második világháború után - tokehiányos idokben -, amikor a hadi célokra kifejlesztett kapacitások eszközeit a polgári célokra kellett átállítani. Az ennek során kialakult eszközalapú finanszírozási konstrukcióban az eszköz csak akkor került véglegesen a vállalkozó tulajdonába, amikor annak ellenértéket a muködtetés során megtermelt nyereségébol már kifizette. A lízing a nyugat-európai országokban is gyorsan meghonosodott, és a nyolcvanas évek végére a lízingbol megvalósult beruházások értéke már megközelítette a 100 Mrd ECU-t, 2001 végére pedig elérte a 200 milliárd Euro-t.
Magyarországon a nyolcvanas évek végén indult virágzásnak, és rohamos fejlodését jellemzi, hogy az 1991. évi mintegy 6 Mrd forintról 2001-re már közel 600 Mrd forint a lízinggel finanszírozott beruházások értéke a Magyar Lízingszövetség adatai szerint.
A kormány jó lehetoséget lát a további dinamikus fejlodésre. A pénzügyi kormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájában fontos szerepet szán a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének, amelyek komoly bázist jelentenek a gazdasági növekedés megalapozásához. A kis- és közepes vállalkozások, a lízing- és finanszírozó társaságok üzleti partnereinek túlnyomó többségét alkotják, és egy stabil és sok szálon szövodo gazdasági kooperációs közeget adnak, amelyre a növekedés hosszú távon támaszkodhat.
A hosszú távú növekedés feltételét jelento hatékony befektetéseknek is az a feltétele - a külföldi toke mellett - hogy a kis- és közepes vállalati szféra kialakuljon és dinamikusan fejlodjön.
Nagy figyelmet kell fordítani erre a körülményre, mert a nemzetközi összehasonlítások is azt mutatják, hogy ebben a vállalkozói körben jöhetnek létre a magyar társadalom számára létfontosságú új munkahelyek, valamint ez a vállalati kör képes növelni a termékekben a hazai hozzáadott érték arányát, a költségvetés bevételeit, és segíteni a fejlett országok gazdaságához való felzárkózás hazai bázisú innovációs folyamatait is.
A jó gazdasági környezetnek köszönhetoen a lízingpiac további bovülésére lehet számítani. A termeloszféra igényeinek növekedésével egyidejuleg a lakossági lízingbe vevok bovülo kereslete - továbbra - prognosztizálható. Eloreláthatóan tovább erosödik a bankok érdeklodése a lakosság és a kis- és közepes nagyságú vállalatok iránt, eszközalapú kihelyezésre is. A gazdaság növekedési üteme általánosságban csökkenti a lízing keretében történo kihelyezések kockázatát, ugyanakkor a bovülo piacokon - így a lízingpiacon is - a verseny további élezodésére lehet számítani.
Hazánkban az 1991. évi mintegy 6 milliárd forintról 2002-re már közel 600 milliárd forint a lízinggel finanszírozott beruházások értéke.
2001-ben folytatódott a lízingszakma konszolidált fejlődése, noha az előző évekhez képest a növekedés üteme kissé mérséklődött és 138,3 %-ot ért el az előző évhez képest. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra a tényre is, hogy már a 2001 év során erőteljes lassulás következett be itthon és külföldön egyaránt a gazdasági növekedésben, amely idehaza a korábbi évek 5-6 százalékos növekedéséről 3,2 %-ra mérséklődött.
A lízing és finanszírozó szakma részesedése továbbra is jelentős a hazai beruházásokban, sőt az 2000. évi 13,4 százalékról egyes becslések szerint 20 % fölé növekedett., és 2001-ben tovább nőtt az amúgy sem kis mértékű részvételünk a beruházások középtávú finanszírozásában.
A lízingipar hozzájárult a gazdaság élénkítéséhez, a kis- és közepes nagyságú vállalatok finanszírozásához és ezzel a munkahely-teremtéshez is.
A lízinggel finanszírozott beruházások összetétele változott 2001 folyamán, a gépjárművek (személygépkocsi és haszongépjármű ) meghatározó részaránya tovább növekedett, a 2000. évi 76,9%-ról 80,5 %-ra. Ezen belül a haszongépjárművek területén a részarány csökkenése következett be, míg a személygépkocsik részaránya tovább nőtt, és elérte, sőt kis mértékben meghaladta a 60 %-ot!
Örvendetes, hogy a gazdaság növekedésével összefüggésben a gépek és berendezések forgalma is jelentősen - 53,2 %-kal - ugyancsak az átlag felett - növekedett, és 42,1 Milliárd forintról 64,5 Milliárd forintra bővült.
Az elektronikai termékek mintegy 15 Milliárd forint értékű lízingfinanszírozása abszolút értékben lényegében nem változott, részesedése viszont kissé csökkent 3,3 százalékról 2,6 százalékra.
Az ingatlanok lízingje 34,8 Milliárd forintról 23,9 Milliárd forint értékűre csökkent, az előző évi rohamos növekedésnek gyökeresen ellentmondva, és így a részesedése a lízingpiacon 8,5 %-ról 4,2 %-ra zuhant!
A Magyar Lízingszövetség társaságai a teljes hazai lízingforgalom mintegy 80%-át valósították meg.
Magyarországon a nyolcvanas évek végén indult virágzásnak, és rohamos fejlodését jellemzi, hogy az 1991. évi mintegy 6 Mrd forintról 2001-re már közel 600 Mrd forint a lízinggel finanszírozott beruházások értéke a Magyar Lízingszövetség adatai szerint.
A kormány jó lehetoséget lát a további dinamikus fejlodésre. A pénzügyi kormányzat gazdaságfejlesztési stratégiájában fontos szerepet szán a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének, amelyek komoly bázist jelentenek a gazdasági növekedés megalapozásához. A kis- és közepes vállalkozások, a lízing- és finanszírozó társaságok üzleti partnereinek túlnyomó többségét alkotják, és egy stabil és sok szálon szövodo gazdasági kooperációs közeget adnak, amelyre a növekedés hosszú távon támaszkodhat.
A hosszú távú növekedés feltételét jelento hatékony befektetéseknek is az a feltétele - a külföldi toke mellett - hogy a kis- és közepes vállalati szféra kialakuljon és dinamikusan fejlodjön.
Nagy figyelmet kell fordítani erre a körülményre, mert a nemzetközi összehasonlítások is azt mutatják, hogy ebben a vállalkozói körben jöhetnek létre a magyar társadalom számára létfontosságú új munkahelyek, valamint ez a vállalati kör képes növelni a termékekben a hazai hozzáadott érték arányát, a költségvetés bevételeit, és segíteni a fejlett országok gazdaságához való felzárkózás hazai bázisú innovációs folyamatait is.
A jó gazdasági környezetnek köszönhetoen a lízingpiac további bovülésére lehet számítani. A termeloszféra igényeinek növekedésével egyidejuleg a lakossági lízingbe vevok bovülo kereslete - továbbra - prognosztizálható. Eloreláthatóan tovább erosödik a bankok érdeklodése a lakosság és a kis- és közepes nagyságú vállalatok iránt, eszközalapú kihelyezésre is. A gazdaság növekedési üteme általánosságban csökkenti a lízing keretében történo kihelyezések kockázatát, ugyanakkor a bovülo piacokon - így a lízingpiacon is - a verseny további élezodésére lehet számítani.
Hazánkban az 1991. évi mintegy 6 milliárd forintról 2002-re már közel 600 milliárd forint a lízinggel finanszírozott beruházások értéke.
2001-ben folytatódott a lízingszakma konszolidált fejlődése, noha az előző évekhez képest a növekedés üteme kissé mérséklődött és 138,3 %-ot ért el az előző évhez képest. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra a tényre is, hogy már a 2001 év során erőteljes lassulás következett be itthon és külföldön egyaránt a gazdasági növekedésben, amely idehaza a korábbi évek 5-6 százalékos növekedéséről 3,2 %-ra mérséklődött.
A lízing és finanszírozó szakma részesedése továbbra is jelentős a hazai beruházásokban, sőt az 2000. évi 13,4 százalékról egyes becslések szerint 20 % fölé növekedett., és 2001-ben tovább nőtt az amúgy sem kis mértékű részvételünk a beruházások középtávú finanszírozásában.
A lízingipar hozzájárult a gazdaság élénkítéséhez, a kis- és közepes nagyságú vállalatok finanszírozásához és ezzel a munkahely-teremtéshez is.
A lízinggel finanszírozott beruházások összetétele változott 2001 folyamán, a gépjárművek (személygépkocsi és haszongépjármű ) meghatározó részaránya tovább növekedett, a 2000. évi 76,9%-ról 80,5 %-ra. Ezen belül a haszongépjárművek területén a részarány csökkenése következett be, míg a személygépkocsik részaránya tovább nőtt, és elérte, sőt kis mértékben meghaladta a 60 %-ot!
Örvendetes, hogy a gazdaság növekedésével összefüggésben a gépek és berendezések forgalma is jelentősen - 53,2 %-kal - ugyancsak az átlag felett - növekedett, és 42,1 Milliárd forintról 64,5 Milliárd forintra bővült.
Az elektronikai termékek mintegy 15 Milliárd forint értékű lízingfinanszírozása abszolút értékben lényegében nem változott, részesedése viszont kissé csökkent 3,3 százalékról 2,6 százalékra.
Az ingatlanok lízingje 34,8 Milliárd forintról 23,9 Milliárd forint értékűre csökkent, az előző évi rohamos növekedésnek gyökeresen ellentmondva, és így a részesedése a lízingpiacon 8,5 %-ról 4,2 %-ra zuhant!
A Magyar Lízingszövetség társaságai a teljes hazai lízingforgalom mintegy 80%-át valósították meg.
