Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerülhet hamareosan a hortobágyi juhtartók ügye, ha számukra továbbra is kedvezőtlen ítéletek születnek a korábban kiírt állami földhaszonbérleti pályázatok miatt indított hazai perekben - mondta az agrárszektor.hu-nak Rezes Gábor gazdálkodó, a váncsodi Rezes-Farm Kft. ügyvezetője, aki az évek során egyfajta "szószólója" lett az ügyben érintett 50-60 állattartó családnak. Azt, hogy együttesen, vagy külön-külön fordulnak majd a strasbourgi testülethez, jogi szakértőik döntik el.

A gazdálkodók körében az okoz továbbra is feszültséget, hogy bár a területeket korábban ők használták, nem nyertek a a 2013/2014-ben kiírt állami haszonbérleti pályázatokon. Berettyóújfalu környékén 35-40 ezer anyajuh számára nem jutott legelő, ami ideális esetben 7-8 ezer hektár földet jelentene. Ehhez még hozzájön 8-10 ezer kiszorult szarvasmarha, vagyis ezzel az újabb 4-5 ezer hektárnyi területtel összesen 11-13 ezer hektárt tesz ki az, amit a régi gazdálkodók a magukénak szeretnének tudni.

MTI-fotó: Vajda János

A pályázati döntések hozzájárultak ahhoz, hogy már országosan is folyamatosan csökken az anyajuhlétszám - vélte Rezes Gábor. Az általa idézett statisztikai adatok szerint 2016 első félévében 40 ezer darabos visszaesés mutatkozott az anyajuhoknál, és ennek 25-30%-a az ő megyéjükből hiányzik. A többség vágásra küldte a jószágokat, mivel most minden károsult egyszerre árulja az anyajuhokat, vagyis azokra nincs nagy kereslet, így a 25-30 ezer forint értékű tenyészállatoktól a feléért-harmadáéért tudnak megszabadulni. Rezes Gábornál például a 200 anyajuhból mára 160 maradt, nemrég pedig arról döntöttek, hogy a merinó vonalat kifuttatják, és csak a kis cigája törzstenyészetet viszik tovább.

A Hajdú-Bihar megyei állattartók a földbérletpályázatok számukra kedvezőtlenül alakult eredményei miatt korábban több pert is indítottak. Eddig összesen 7-8 vitás eset került a hazai igazságszolgáltatás elé, a többi károsult pedig kivárt, és addig nem akart lépni, amíg nem látszódott, jellemzően melyik fél javára születik kedvező döntés.

Az eddigi perekben ugyanakkor - egy kivétellel - a gazdálkodók vesztettek. A bírósági ítéletek szerint - a rendelkezésre álló információk, adatok alapján - a földhaszonbérleti pályáztatásnál minden törvényesen és szabályosan történt, vagyis nem látták indokoltnak a felperesek panaszait. A gazdák szerint viszont azért születtek számukra hátrányos ítéletek, mert itthon az illetékesek nem tudják kiszűrni a legnyilvánvalóbb visszásságokat sem.

A perre ment gazdák korábban úgy gondolták, Kishantos ügye is precedenst teremthet számukra. A Fővárosi Törvényszék 2016 októberében fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontjuk szerint a Nemzeti Földalappal kapcsolatos, és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az alaptörvénybe ütköznek, és sértik az ENSZ korrupció elleni egyezményét is. Tavaly decemberben azonban az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa elutasította a kezdeményezést, vagyis a hajdú-bihari állattartók már erre sem hivatkozhatnak a jövőben. Kishantos egyébként a Greenpeace segítségével az Európai Bírósághoz fordul, ahol viszont aligha várható gyors döntés az ügyben.

Mint ismert, a 2013/2014-es földbérletpályázatok alapos felfordulást okoztak Berettyóújfalu környékén. Az ottani állami legelők jó része a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében van, ugyanis jelentős a természetvédelmi területek aránya. Az elmúlt évtizedekben számos gazdálkodó, egész családi generációk rendezkedtek be állattartásra (jellemzően birkalegeltetésre), ám a kiírások révén a földek új bérlőkhöz kerültek, és a régiek hoppon maradtak. A változások mögött nehéz más indítóokot találni, mint a pénzt, mivel a nemzeti parki földekre hektáronként 150-200 ezer forintnyi területalapú támogatást is össze lehet szedni, ami sokak számára vonzónak bizonyult.

MTI-fotó: Balázs Attila

A Földművelésügyi Minisztérium még 2015 tavaszán adta hírül, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt, négy pályázati eljárási ütemben közel 66 ezer hektárnyi termőföld haszonbérbe adását oldotta meg. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes. A megkötött szerződések száma 762 volt.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2014 januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát rendben találta. A Kehi-vizsgálat eredményeként büntetőfeljelentés nem született, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárások kapcsán. "Egy irányba fúj a szél", hiába van leírva a Kehi vizsgálatában is a csalássorozat, és hiába tett pár esetben közokirat-hamisítás miatt vádemelési javaslatot a rendőrség - kommentálta ugyanakkor az eseményeket Rezes Gábor.