Nagy tervet szőnek Brüsszelben, Magyarország máris felemelte szavát

2017. november 7. 17:48    
nyomtatás
 
Az uniós tagállamok nagy száma támogatja, hogy az eurózónának legyen egy stabilizációs célú külön költségvetése - jelezte a hétfői tanácskozás után Jeroem Dijsselbloem. Ő elég furcsa státuszból mondta mindezt, hiszen egy szűkebb csoportnak, az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsának a rövidesen leköszönő vezetője. Az általa tett kijelentés és az eddig napvilágot látott információk azonban mégis különösen fontosak és a formálódó terv hatásai olyannyira messzire vezetnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium rögtön kiadott egy szűkszavú közleményt. Ebből kiderült, hol lát poteniális kockázatokat a tárca a magyar érdekek érvényesülésére.


Az eurózóna megerősítéséről van szó


A britek nélkül az összes uniós tagállam pénzügyminiszterei összeültek tegnap Brüsszelben, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítéséről, a fiskális szabályok egyszerűsítéséről és a bankunió kiterjesztéséről szóló terveket átbeszéljék, és a december közepi uniós csúcstalálkozóra előkészítsék a javaslatokat. Döntést nem hoztak ezekről (és várhatóan csak az Eurócsoport elnökéről fognak dönteni december 4-én, ami után a Bizottság 6-án leteszi az asztalra a konkrét javasaltait), de néhány fejlemény így is lényeges. Ennek értelmezéséhez fontos visszaidézni, hogy Jean-Claude Juncker európai bizottság elnök a szeptemberi évadnyitó beszédében arra tett javaslatot, hogy az uniós költségvetésen belül hozzanak létre egy olyan költségvetési sort, amely csak az euróövezetre vonatkozna és négy funkciót szánnának neki:
  • pénzügyi segítségnyújtás a tagállamokban formálódó strukturális reformok végrehajtásához,
  • makrogazdasági stabilizáció, ha egy (több) tagállam gazdasági válsághelyzetbe jut
  • pénzügyi védőháló biztosítása a rövidesen kiteljesedő bankunió számára (a bankunió az eurózóna tagok számára kötelező és automatikus, a többiek csatlakozhatnak hozzá)
  • az euróövezeten kívüli tagállamokat az euróövezeti csatlakozásban technikailag és pénzügyileg is segítő eszköz.

A fenti negyedik elemről és potenciális következményeiről már aznap részletesen írtunk:

2017.09.13 16:07 Trükkösen nyitották ki az ajtót ma a magyar euró előtt

Azóta ez a belengetett eszköz annyira "bejött" a horvátoknak, hogy részben emiatt máris bejelentették az euróbevezetési stratégiájukat 2022-es céldátummal:

2017.10.30 13:45 Itt a bejelentés: a horvátoknak előbb lesz eurójuk, mint nekünk

Miféle büdzsé és mekkora méretben?


A tegnap pénzügyminiszteri ülésen tehát a 27 tagállam illetékesei kifejthették álláspontjukat a formálódó tervekről és ezek összegzésekor mondta azt Dijsselbloem, hogy:

a tagállamok nagy része támogatja a sokszor csak fiskális kapacitásnak mondott, többek között a pénzügyi stabilizációt szolgáló “eurózóna költségvetés" felállítását.


Arról, hogy ez mekkora lehetne, rendkívül eltérőek az álláspontok a Reuters összefoglalója szerint: van, aki csak minimális keretet javasol a fenti célokra és van, aki több százmilliárd eurósat. A francia elnök az utóbbi mellett van, mivel érvelése szerint ez is szemléltetné az európai összefogást, a költségvetési szolidaritást. Ő külön eurózóna büdzsét is szorgalmazna, de Juncker a szeptemberi beszédében ezt elvetette és inkább a közös EU-s büdzsén belüli külön eurózóna büdzsésor létrehozását javasolta.

A tegnapi tanácskozás alapján egyelőre nem egyértelmű, hogy merre haladunk ebben a kérdésben, főleg azért nem, mert a Juncker által vázolt csomag és az éves, illetve hétéves uniós költségvetési logika egymással szembegy a gyakorlatban. A stabilizációs eszköz, illetve a bankunió mögötti pénzügyi védőháló ugyanis tipikusan olyan pénzügyi megoldások (eszköz/alap), amire remélhetőleg ritkán van szükség, de akkor lehet, hogy rögtön több százmilliárd eurós méretben. Márpedig egy ilyen méretű pénzügyi beavatkozást képtelen kezelni egy évente előre megtervezett éves uniós büdzsé, illetve egy hétéves keretköltségvetés (MFF).

Éppen emiatt nem véletlen, hogy Klaus Regling, az állandó eurózón válságkezelési alap (ESM) vezetője hétfő este úgy nyilatkozott a Reuters szerint: ha a tagállamok tényleg támogatják az eurózóna fiskális kapacitást, akkor azt nem feltétlenül éves költségvetési etapokban kell elképzelni, sokkal inkább úgy, hogy egyszer felállítják (vagy elkezdik feltölteni) és szükség esetén történik belőle a lehívás.
Ez pedig afelé mutat, hogy a Juncker által is javasolt eurózóna stabilizációs eszköz(ök) nem az EU-s közös költségvetésben jönnek létre, hanem azon kívül.

Nagy tervet szőnek Brüsszelben, Magyarország máris felemelte szavát


Ecofin-ülés Brüsszelben, a képen balról jobbra Klaus Regling, az eurózóna állandó válságkezelési mechanizmus (ESM) vezetője, Valdis Dombrovskis euróért felelős uniós biztos és bizottsági alelnök, Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos


Ki finanszírozná és miből?


Nemcsak a stabilizációs eszköz(ök) mérete és jellege nem eldöntött, hanem annak finanszírozása se. A tegnap elhangzott tervek az elektronikus kereskedelemre kirótt speciális adótól a tagállami befizetéseken keresztül a tagállami munkanélküli járulékbevétel Brüsszelbe befizetéséig terjednek. Regling szavai szerint egyébként az ilyen jellegű befizetések nem folyamatosak lennének, hanem akkor történnének, amikor válság van (egy tagállamban) és a felhasznált pénzt utólag visszapótolnák a most kitalált rendszer szerint a tagállamok.

Ez tehát egy stabilizációs mechanizmus lenne, de ezzel párhuzamosan létezik már az állandó válságkezelési alap is (ESM), amelyet a tervek szerint európai IMF-fé (EMF) fejlesztenének. Így baj esetén nem szorulnának az eurózóna tagállamai rögtön az IMF-re és nem kellene a washingtoni szervezettel koordinálni a mentőcsomagok tartalmát és feltételrendszerét. Utóbbi rengeteg feszültséghez vezetett, többek között a görög mentőcsomagok idején. Az ESM beavatkozási kapacitása egyébként már 500 milliárd euró (ennél jóval kisebb összes tagállami tőkebefizetés mellett, amelyet a garanciavállalás "erősít fel").

Nem működik a Stabilitási és Növekedési Paktum


A hétfői ülés utáni tájékoztatón Dijsselbloem azt is mondta: a tagállamok gazdasági és pénzügyi koordinációját célzó Stabilitási és Növekedési Paktum szabályrendszere túlzottan bonyolulttá és éppen ezért nehezen kikényszeríthetővé vált (az eurózóna tagokkal szemben is), így le kell egyszerűsíteni. Ez is témája volt a tegnapi ülésnek és ennek kapcsán Dijsselbloem azt is jelezte:

az egyszerűbb szabályrendszerben a piaci erőknek is szerepet kell szánni.


Ez arra utal, hogy egy korábbi német javaslatnak megfelelően létrehoznák az eurózónán belüli szuverén csődmechanizmust, ami nagyfokú fegyelmező erőt jelentene az egyes tagállamoknak, hogy egyre inkább törekedjenek az egészséges fiskális politika végrehajtására. Egy ilyen mechanizmus sokkal óvatosabbá tenné a befektetőket, hogy mely tagállamok állampapírjait vásárolják (akkor, amikor már az EKB is kifelé halad az eszközvásárlási programjából).

Ez a mechanizmus egyelőre nem létezik, noha számos tagállam a maastrichti kritériumokban lefektetett 60%-os GDP-arányos adósságplafon duplája körüli államadósság mellett működik, igaz számos ország adósságpályája szerencsére már elkezdett süllyedni (így talán nem okoz akkora ijedelmet, hogy az eurózóna tagállamok szuverén csődjének lehetőségéről is folyik diskurzus)

Az NGM máris felemelte a szavát


A hétfői Ecofin-ülés alapján tehát az látszik, hogy nagy még a bizonytalanság, a stabilizációs eszköz (ök) összetételéről, méretéről, a "helyéről" és a finanszírozásának módjáról, de a hétfő este kiadott magyar NGM-közleményből mégis az aggodalom jelei szűrődnek ki.

Egyrészt az alábbi mondat utal arra, hogy a nagyobb (már eurót használó) tagállamok a kiebb, eurót még nem használó országok érdekeinek figyelmen kívül hagyásával dönthetnek:

a GMU bővítése során kiemelten fontos az egyenlő elbánás, valamint az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a jövő tervezésénél a teljes Európai Unió fejlesztésére kell figyelni.


Emellett különösen "árulkodó" a félelmek kapcsán az alábbi két mondat, amely szerint:

az eurózóna gazdaságpolitikájának alakításánál kiemelten figyelni kell azon tagállamokra is, amelyek még nem használják a közös pénzt, de már teljesítik a feltételeket, mint Magyarország. Egy új, az euróövezeti országok számára segítséget nyújtó pénzügyi eszköz nem okozhat extra terhet az övezeten kívüli tagállamok számára, ezért annak létrehozása előtt tisztázni kell a felhasználás és a finanszírozás részleteit.


Eszerint az NGM tart attól, hogy bár még nem eurózóna tagállam Magyarország, de a létrehozandó stabilizációs eszközök finanszírozásába nekünk is be kell szállni, például a munkanélküli járulékbevételek egy részének Brüsszelbe utalásával. Ez a félelem nem alaptalan, hiszen a szeptemberi Juncker-beszédről kiadott bizottsági értelmező anyag 4. oldala szerint

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés 16. cikke, amely 2013 januárjában, az aláíró felek által történt megerősítését követően lépett hatályba (az Egyesült Királyság, Csehország és Horvátország kivételével valamennyi uniós tagállam aláírta a szerződést), megállapítja, hogy a szerződés tartalmát 2018-ig integrálni kell az uniós jogba.


Ez tehát azt jelenti, hogy az eddig kialakított bonyolult, kormányközi megállapodáson alapuló jogi kereteket át kell emelni az uniós joganyagba és ennek kapcsán tarthat a magyar kormány attól, hogy olyan keretek is bekerülnek az uniós jogba, amelyek (jelenleg) nem feltétlenül állnak Magyarország érdekében, hiszen egyelőre nem vagyunk eurózóna-tagok, de szerződéses kötelezettségünk belépni.

Címlapkép forrása: AFP Fotó John Thys

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Tematikus cikk

Széchenyi Kártya Program (x)

Másfél évtizede a vállalkozókért 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 

hirdetés
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium