Továbbra is ellenzi a magyarokat is büntető javaslatot az EU-pénzek biztosa

Weinhardt Attila, Brüsszel
2017. október 9. 16:50    
nyomtatás
 
"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.


A júniusi 7. Kohéziós Fórum után ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a háromévente kötelezően elkészítendő Kohéziós Jelentésének hetedik számát, amelyet egyébként a ma kezdődött, közel 6000 fős, több száz workshopot összehozó Európai Régiók és Városok Hete nevű bizottsági rendezvénysorozat elejére időzített.

A programot indító sajtótájékoztatón Corina Cretu úgy fogalmazott: azért is hasznos a háromévente elkészülő jelentés, mert bemutatja, hogy hogyan alakult az egyes uniós statisztikai régiók (276 darab NUTS-II régió van unió szerte) felzárkózása, hol van fejlődés és hol maradt probléma, mert ezek is segítenek megfogalmazni a 2020 utáni következő költségvetés kohéziós politikai célrendszerét. A Cretu által elmondott főbb üzenetek:
  • Az EU számos régiójában jelentős fejlődés mutatható ki az elmúlt évek alatt is, amiben az uniós kohéziós politikának meghatározó szerepe volt, de van még mit tenni, mivel több régió GDP-je még a válság előtti szintet sem érte el
  • Figyelmeztető jel, hogy számos, az uniós átlaghoz közeli fejlettségű régióban lelassult, vagy megállt a fejlődés, és bizonyos szempontból sérülékenyebbé váltak a globalizációs kihívásokra. Ezt a ma kiadott közlemény úgy fogalmazza meg: számos régió beszorult a "közepes jövedelem csapdájába".
  • Cretu emiatt arra utalt, hogy ő azt támogatja, hogy a kohéziós politikának (így a ebbe tartozó Kohéziós Alapnak is) minden uniós régióban elérhetőnek kell lennie. Emellett azt hangsúlyozta: a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésben továbbra is a legerősebb súlyú uniós részpolitikának kell maradnia a kohéziós politikának, mert még a legfejlettebb régiók is sérülékenyek
  • Vannak viták, hogy az egyes régiók GDP adata mellett mely számok ragadják meg a legjobban a fejlettségi és egyéb kihívásokat és melyek alapján osszák el a forrásokat, és megjegyezte: sokkal több szociális dimenziót kell alkalmazni a kohéziós politikában (ezért is írta alá a jelentést a szociális területért felelős uniós biztos is).
  • Szomorú jelenség, hogy sok régióból erőteljes az elvándorlás, illetve az, hogy sokszor megfigyelhető: azoknak a régióknak van a legnagyobb szüksége a pénzre, amelyek csak nehezen tudják lehívni a forrásokat adminisztratív, vagy kormányzási problémák miatt. Utóbbi tehát azt jelenti, hogy a kormányzás minősége a forráselosztásban és a hatás kifejtésében is segít.


"Ne az embereket büntessék a kormányok miatt"


Cretu a júniusi erőteljes kiállását most is megismételte, azaz leszögezte, hogy szerinte nem az a módja egyes tagállami kormányok "megregulázásra" a jogállamisági vitákban, ha a 2020 utáni strukturális és kohéziós támogatásaikat levágják, vagy megállítják a kifizetést. Ez szerinte helytelen lenne, mert végülis az ilyen retorzió a tagállami állampolgárokat sújtaná:

nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért
- hangsúlyozta. Egyúttal azt is mondta, nem lehet tudni, hogy végülis hová jut a vita, de az uniós alapszerződést mindenképpen be kell tartani és szerinte ha már ilyen gondolat felvetődik, akkor ne csak a felzárkóztatási támogatásokra alkalmazzák (hanem az adott tagállam felé mindennemű kifizetésre). Előrebocsátotta, hogy még nagyon kemény 8 hónap áll előttünk, ameddig a Bizottság jövő májusban nyilvánosságra hozza a 2020 utáni keretköltségvetéssel kapcsolatos javaslatait, hiszen az év végi EU-csúcs után jövő év elejétől kezdődik unió szerte a nyilvános vita és ezeket figyelembe véve teszi le javaslatát a Bizottság.

Továbbra is ellenzi a magyarokat is büntető javaslatot az EU-pénzek biztosa


Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának (CoR) nyáron megválasztott elnöke szerint az igazság pillanatát jelenti a 7. kohéziós jelentés, mert világosan látszik belőle, hogy mit tettünk jól és mit rosszul, azaz a gazdasági és társadalmi fejlődés terén pontosan hol mutatkozik előrelépés. A CoR elnöke az Európai Parlamentben délután tartott plenáris ülésen hivatalosan is útjára indította a Kohéziók Szövetsége nevű kezdeményezést, amelynek a brüsszeli Politico hetilapban megjelent fizetett hirdetésben is rögzített két legfőbb célja:
  • A kohéziós politikára legalább a mostani egyharmados súlyt meg kell őrizni a következő uniós keretköltségvetésben is (allokált források), mert ezekre a forrásokra igenis szüksége van a régióknak és a városoknak
  • Javítani kell a kohéziós források elérhetőségét a rugalmassággal, egyszerűsítéssel, illetve a pénzügyi eszközök vegyítésével, mint például az Európai Strukturális és Beruházási Alap (EFSI, illetve Juncker-terv) forrásaival.

A ma nyilvánosságra hozott 7. Kohéziós Jelentés további néhány lényeges üzenetei a 2020 utáni új EU-s büdzsére a sajtóközlemény alapján:
  • Az európai gazdaság kezdi visszanyerni az erejét, egyenlőtlenségek azonban továbbra is tapasztalhatók a tagállamok között és azokon belül is.
  • Az EU-ban a közberuházások még mindig nem érik el a válság előtti szintet, a tagállamok pedig még több támogatást igényelnek ahhoz, hogy szembenézzenek az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vitaanyagban meghatározott kihívásokkal, úgy mint a digitális forradalommal, a globalizációval, a demográfiai változással és a társadalmi kohézióval, a gazdasági konvergenciával és az éghajlatváltozással.
  • Bár a regionális gazdasági különbségek lassanként ismét csökkennek, de úgy tűnik, hogy számos, az uniós átlaghoz közel álló régió beszorult a "közepes jövedelem csapdájába". Egyes régiók csak elszenvedik, hogy a globalizáció árát, mert csökken a munkahelyek száma az ipar átalakításának korlátai miatt. Ezeknek a régióknak további pénzügyi támogatásra lesz szükségük a munkahelyteremtés és a strukturális változások elősegítése érdekében.
  • A beruházások jelenlegi szintje nem elég magas a megújuló energia arányaira és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó 2030-as célkitűzések eléréséhez. Ezért valamennyi uniós régiónak több finanszírozásra lesz szüksége a dekarbonizáció eléréséhez - mutat rá a jelentés.
  • További beruházásokra van szükség az innováció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén. A finanszírozás mellett elő kell mozdítani a kutatóközpontok, a vállalkozások és a szolgáltatások közötti hatékony kapcsolatokat.
  • A sok régióban még mindig magasfokú fiatalkori munkanélküliségi ráta miatt, az emberek készségeinek fejlesztéséhez, valamint a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez további beruházásokra van szükség, mert ettől függ az unió társadalmi kohéziója a közeljövőben.
  • A kohéziós politika és az EU gazdasági kormányzása közötti kapcsolatot erősíteni kell a növekedést elősegítő környezet kialakítását célzó reformok támogatása érdekében (ezt már tavaly is hevesen szorgalmazta a most leköszönő német pénzügyminiszter).

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium