szerző

Orbánék ősszel megkaphatják a visszautasíthatatlan ajánlatot

2017. június 19. 12:32    
nyomtatás
 
Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája. A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen (pozitív és negatív) ösztönzőkkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez.

Elemzésünk legfontosabb üzenetei:
  • Az EU és az eurózóna billegős helyzetéből az integráció mélyítésén keresztül vezet a kiút
  • Ez egy belső mag kialakulásához vezethet, és aki kimarad ebből, az a lemaradást/perifériára sodródást kockáztatja gazdasági értelemben és politikai érdekérvényesítő képességben is
  • Őszre kirajzolódhat, hogy milyen ösztönző (és retorziós) elemekből álló visszautasíthatatlan ajánlatot kaphat a régió, hogy vezesse be az eurót
  • Leghamarabb 2021-től lenne reális a pénzcserénk, azaz éppen akkortól, amikor elindulna a következő 7 éves uniós költségvetési ciklus
  • Az eurózónával (azon belül?) kialakuló új mag segíthet Magyarországnak a globalizáció kihívásainak leküzdésében és pénzügyi védelmet, illetve anyagi ösztönzőket (EU-pénzek) is nyújthat
  • Ezzel együtt a monetáris szabadságot fel kellene adni, és az erősödő gazdasági koordináció a magyar reformterveket is lényeges korlátok közé terelheti
  • Magyarországnak az euróbevezetéshez szükséges gazdasági mutatók terén nem sok erőfeszítést kellene tennie, a lakosság többsége pedig európárti
  • Így a formálódó visszautasíthatatlan ajánlat elsősorban politikai síkon okozhat dilemmát Magyarországon
  • Ha eldöntjük, hogy bevezetjük az eurót, a 2025-ig terjedő nagy átalakítások első fázisát még "külső szemlélőként" nézzük végig, de a 2020-2025 közöttre vázolt változások aktív alakítói lehetünk.




Visszautasíthatatlan ajánlat - Maffiamódszer nélkül

 1 2 3 4 következő oldal  >


Az utóbbi hetekben nagyon fontos megjegyzéseket mondott az Európai Bizottság két uniós biztosa, amelyek magyar szempontból is figyelemre méltóak:
  • Május 31-én Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos egy uniós vitaindító anyag bemutatásakor azt mondta: ősszel visszautasíthatatlan ajánlatot készülnek tenni azoknak, akik már az EU tagjai, de az eurót még nem vezették be, mert azt szeretnék, hogy idővel mindenki legyen a fizetési övezet része. A félreértések elkerülése végett hozzátette: "Mi a Bizottságban nem maffia modell szerint működünk".
  • Június 9-én Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztos azt mondta egy budapesti eseményen: annak a jeleit látja, hogy "az eurózóna egyfajta központtá jelölődik ki", és "ez olyan gazdasági kényszereket eredményez, amely a tagállamok számára vonzóvá teszi a csatlakozást".


De hogyan tudnák ezt elérni az európai intézmények? Milyen ajánlati (ösztönző és retorziós) csomag kell ahhoz, hogy az évek óta vonakodó kelet-közép-európai tagállamok változtassanak álláspontjukon és elkezdjék a felkészülést a monetáris szabadság feladását jelentő pénzcserére?

Ösztönző csomag - Nagy dilemmában a kormány


A fent említett május végi, a gazdasági és monetáris unió elmélyítését felvázoló vitaindító anyagban benne van (a sorok között) néhány ilyen tényező, ami valóban erős ösztönzőként hathat az eurózónán kívüli EU-tagokra:
  • Egy nagy gazdasági és pénzügyi blokk hatékonyabban tud fellépni a globalizáció kihívásaival szemben és a blokk tagjai az egymás közötti kereskedelemben az árfolyamkockázattal sem szembesülnek. Mivel Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, ezért ez a szempont kiemelten fontos.
  • Egy nagy fizetési övezet kellő véderőt tud adni baj esetén: konkrét gazdasági és pénzügyi stabilizáló eszközökkel tud segíteni például a bankbetéteseknek, vagy a munkanélkülieknek
  • Konkrét, a gazdasági fenntarthatóságot segítő célokra adna jelentős EU-pénzeket (ösztönzés), illetve bizonyos feltételek teljesítése esetén fizetnék ki a fejlesztési forrásokat (feltételekhez kötés).

A vitaindító anyag az Európai Bizottság öt forgatókönyvéből a "többsebességes EU" szcenárióhoz áll legközelebb. Sajtóinformációk szerint maga az Európai Bizottság elnöke, az új francia elnök és a tavaszi megszólalások alapján a német kancellár is erre hajlik: ebben "mindenki azt csinál, amit akar", így a szorosabb integrációra törekvők egy belső magot alkothatnak, a többiek pedig ki/lemaradhatnak.

Az eddiginél is látványosabban többsebességes EU képe azonban láthatóan komoly dilemma elé állítja például a magyar kormányt is, hiszen úgy tűnik, hogy aki kimarad, az a lemaradást, a perifériára sodródást kockáztatja gazdasági értelemben és politikai érdekérvényesítő képességben egyaránt:

  • Május közepén Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára azt mondta: "A kétsebességes Európával kapcsolatos magyar álláspont változatlan... alapvetően ez az Európai Unió végét jelentené".
  • Június közepén Orbán Viktor kormányfő a parlamentben egyrészt arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság által közzétett többféle vitaindító anyag (pl. a globalizációról szóló) alapján az EU át fog alakulni, másrészt azt is mondta: egyelőre még a kormány sem látja, hogy ez jó, vagy rossz lesz-e Magyarország számára. Az viszont biztosra mondta, hogy ősszel, a német választások után súlyos témákról komoly viták fognak zajlani, a következmények pedig hosszú távúak lesznek.


Kiket csábítanának be az eurózónába?


Amint az alábbi ábrán látszik: a 28 uniós tagállamból 19 már bevezette az eurót, a sárgával jelölt 9 tagállam pedig saját fizetőeszközt használ. Ebből a 9-ből két tagállamnak, a dánoknak és az EU-ból is kilépni készülő briteknek joga van kimaradni az eurózónából (opt-out), a többiek a belépéskor vállalták, hogy országukat felkészítik az eurózónára és ezután belépnek. Határidő azonban erre nincs.

A 2004-ben EU-taggá váló 10 országból 7 már bevezette az eurót, így 340 millió ember napi szinten a saját országában is ezzel fizet. Az ösztönző jellegű csomag tehát a briteket és a dánokat leszámítva hét tagállamnak, köztük Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak készül. (Valójában a svédek helyzete sem tisztázott, hiszen ők népszavazással utasították el az eurót, így őket még annyira sem sürgeti senki, mint a többieket.)

Orbánék ősszel megkaphatják a visszautasíthatatlan ajánlatot



Ez a cikk folytatódik:

1. Visszautasíthatatlan ajánlat - Maffiamódszer nélkül
2. Valami készül a háttérben - Ki hogyan mozgolódik?
3. Billegős helyzet - Melyek az első lépések?
4. Lássuk a két fázis konkrét feladatait 2025-ig!
 1 2 3 4 következő oldal  >

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékpapír portfóliókezelő-elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium