Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban

2017. június 19. 16:45    
nyomtatás
 
Eddig több mint 140 millió eurót (42 milliárd forintot) nyertek el a magyar pályázók a közvetlen brüsszeli beadású kutatási, fejlesztési és innovációs keretprogramban, a Horizont 2020-ban, ami az uniós tagállamok között a 19. helyet jelenti - derült ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal minapi fórumán. A régiós országok közül azonban az első helyen állunk, ha a programon belül az Európai Kutatási Tanács által kiírt pályázatokon a nyertes projektek számát nézzük (16 darab), és a csehek után második helyen állunk, ha az ezeken elnyert támogatási volument figyeljük (23 millió euró). A fórumon elhangzott, hogy a sikerhez fontos a jó szakmai kapcsolatrendszer, a pályázati és menedzsment tapasztalatok, az alaposan kidolgozott projektötlet és nem utolsó sorban az angol nyelv megfelelő szintű ismerete. Megakadályozhatja azonban a nyerést a többletbérezés és a motiváció hiánya, hiszen egy hazai pályázaton mégiscsak egyszerűbb indulni.


Mi az a Horizont 2020 program?


A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által szervezett pályázói-értékelői fórumon Pálinkás József, a Hivatal elnöke és Csuzdi Szonja, az NKFIH Nemzetközi Főosztályának vezetője tartott előadást a Horizont 2020 program félidejének értékeléséről, melynek keretében megtudtuk, hogy a H2020 program az EU közel 80 milliárd eurós költségvetésű programja 2014-2020 között, a kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitika megvalósításának legfőbb eszköze, mely közvetlenül Brüsszelből nyerhető pályázati forrás. A programnak 3 nagy pillére van: kiváló tudomány, ipari vezető szerep és a társadalmi kihívások, melyek a teljes keret mintegy 90%-át teszik ki.
Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban
Csuzdi Szonja részletesen ismertette a H2020 program félidei értékelésének főbb tanulságait a relevancia, a hatékonyság, az eredményesség, a koherencia és a hozzáadott érték szempontjai alapján, valamint beszámolt arról, hogy hogyan érvényesültek az eddigiekben a Horizont 2020 elindításakor megfogalmazott fő elvek, mint például a pályázati folyamatok egyszerűsítése, melyet mindenki örömmel fogadott, illetve a program nyitottsága és innovációs irányultsága.

Mi a Horizont 2020?

A Horizont 2020 az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely minden eddiginél nagyobb, több mint 78 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia "Innovatív Unió" elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Három kezdeményezést (FP - Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram; CIP - Versenyképességi és Innovációs Keretprogram; EIT - Európai Innovációs és Technológiai Intézet) foglal magában és a korábbi keretprogramoknál egyszerűbb adminisztrációt, valamint új, innováció-orientált szemléletet vezet be. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes: a pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás.


Néhány adat arról, hogy hogyan állunk a H2020 programban


Az Európai Bizottság május végén tette közzé részletes félidei értékelését a nyílt nemzetközi versenyben közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatást jelentő, kiválóságot ösztönző keretprogramról, amelyre évi kb. 30 ezer projektjavaslattal pályáznak az európai kutatók, fejlesztők.

A félidei értékelésből az is kiderült, hogy 192 pályázati felhívás zárult le, több mint 100 ezer pályázatot nyújtottak be, melyből 11108 aláírt szerződést számlálnak. Jelenleg a kihelyezett forrás már 20,4 milliárd eurónál jár, mely a teljes költségvetés körülbelül egynegyede. Továbbá elmondhatjuk, hogy a sikerráta 11,6%. A Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből elnyert támogatásokat tekintve az uniós tagállamok között hazánk a 19. helyen szerepel.

Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban


Intézménytípusok szerint a hazai vállalkozások szerepelnek a legsikeresebben: a Magyarország által elnyert Horizont 2020 források 34%-a kerül vállalkozásokhoz, 33%-a felsőoktatási intézményekhez, 26%-a kutatóintézetekhez.

Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban


Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) által kiírt pályázatok a legkiválóbb felfedező kutatásokat ösztönzik a Horizont 2020 programon belül és
mindkét lényeges mutatóban a régiós élmezőnyben találjuk a magyar kutatókat:

  • A támogatást nyert projektek száma alapján (16 darab) Magyarország első helyen áll az EU13-ak - az újonnan csatlakozott országok - között, megelőzve a cseheket (15 db)
  • Összesen már 23 millió eurót, azaz mintegy 6 milliárd forintot nyertek el a magyar kutatók (többet, mint amennyi a nemzeti KFI ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlítva arányos lenne), ami a második legmagasabb összeg a csehek után (25 millió euró).

Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban


A hazai H2020 "toplistán" az egyetemek közül az elnyert támogatások nagysága alapján a Semmelweis Egyetem, míg a támogatott pályázatok száma alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll a vezető helyen.

A hazai pályázók a legtöbb forrást az "információs és kommunikációs technológiák" (16 millió euró, mintegy 5 milliárd forint), az "élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás..." (15 millió euró, mintegy 4,5 milliárd forint), valamint az "intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés" (9,9 millió euró, mintegy 3 milliárd forint) témakörökben nyerték el.

Összesen 54 magyar kis- és középvállalkozás eddig 19 millió eurót (mintegy 5,7 milliárd forintot) nyert el az innovatív termékek, szolgáltatások fejlesztését, nemzetközi bevezetését célzó ún. KKV eszköz pályázaton. Az első fázisban 35 kkv nyert 1,75 millió eurót, míg a második fázisban 19 kkv nyert 17,3 millió eurót.

Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban



Néhány jó tanács - sikeresebb részvétel a H2020-ban


A kerekasztal beszélgetésben résztvevő értékelő szakértők (Ürge-Vorsatz Diána, a CEU Éghajlat- és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpont igazgatója, Lenkeyné Bíró Gyöngyvér, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. Mérnöki Divíziójának igazgatója, Horváth Erzsébet, az Evopro Systems Engineering Kft. osztályvezetője, Erdő Sándor, az Erdő Pharma Kft. ügyvezető igazgatója, Stépán Gábor, a BME Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszékének vezetője) a következő akadályokat emelték ki, amelyek meggátolhatják a sikeres pályázást
  • A legtöbb intézménynél kevés a tapasztalat a H2020 projektek menedzsmentjére vonatkozóan
  • Nyelvi akadályok
  • Alacsony kutatói bérek
  • Gyenge kapcsolatrendszer, networking-képesség nemzetközi szinten
  • Adminisztrációs kapacitások és támogatás hiánya intézményi szinten
  • Alacsony motiváció - egyszerűbb a hazai pályázatokon indulni (sikerarány magasabb, magyar nyelvű pályázatok)
  • Vállalkozások esetén: nemzetközi piac (versenytársak eredményeit is ideértve) ismeretének hiánya

Magyarok a régiós élmezőnyben "futballoznak" a kutatásban


Az eredményes hazai H2020 részvétel ösztönzésének eszközei közé sorolhatjuk a Hivatal által koordinált Nemzeti Kapcsolattartó Hálózatot, melyek szakértői segítenek a pályázóknak a Horizont 2020 program pályázatairól való tájékozódásban, konzorciumi partnerkeresésben, a projektmenedzsmentben, akár személyre szabott pályázati tanácsadást folytatva. Emellett fontos megemlítenünk, hogy a Hivatal által meghirdetett hazai finanszírozású pályázati konstrukciók is nagyban hozzájárulnak a pályázók részvételének ösztönzéséhez.

Címlapkép forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal saját fotója

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékpapír portfóliókezelő-elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium