Satoshi, blockchain, Bitcoin, megosztott könyvelés.
Satoshi, blockchain, Bitcoin, megosztott könyvelés
Ahhoz, hogy jobban megértsük mi történik most a Bitcoinnal, érdemes néhány mondatot ejteni a működéséről, illetve elterjedésének okairól.Satoshi Nakamoto, a kriptopénz állítólagos megalkotója 2008 októberében tette fel a netre a Bitcoin működését elméletben bemutató dolgozatot, az úgynevezett white papert. A tanulmány ugyan mindössze kilenc oldalas, de tartalmazza az elmúlt évek egyik legnagyobb sztorija, a Bitcoin tranzakciók hiteles elszámolásáért felelős blockchain technológiájának a leírását. Satoshi a blockchain leírását egy publikus oldalra tette ki, és egyáltalán nem követelt semmifajta ellenszolgáltatást érte, ingyen adta a világnak. A publikáció azonban gyakorlatilag semmilyen visszhangot sem keltett, nem cikkeztek róla az újságok, nem szerepelt a tv-ben, csupán pár kriptográfus értesült a forradalmi találmányról.
Pár hónapra rá a Bitcoin program elindításával Satoshi (kinek személyazonosságára azóta sem derült fény) működés közben is bemutatta találmányát. A fejlemények továbbra sem érték el a világ ingerküszöbét, mindössze a programozók egy szűk rétege foglalkozott vele, azonban a Bitcoin visszavonhatatlanul elindult világhódító útjára.
A Bitcoin működési elve, és ennek üzleti fogalma az úgynevezett "distributed ledger", vagyis egyfajta megosztott vagy konszenzusban kezelt könyvelés, míg az ezen az üzleti logikán alapuló rendszer megvalósítási technológiája, technikai kivitelezése a blockchain. Amikor tehát megosztott könyvelésről vagy blockchainről beszélünk, jóformán ugyanazt a fogalmat írjuk le, csak az egyik esetben üzleti, a másikban technikai megközelítésben. A Bitcoin pedig az a virtuális valuta, amit a forradalmi újításnak számító blockchain rendszerben először használatba vett a világ.A blokklánc, tehát tulajdonképp a virtuális főkönyv, ahol nyilvántartják az összes Bitcoin tranzakcót. Az egyes blokkok megfelelnek a főkönyv lapjainak, amelyek rendezett láncban követik egymást. Éppen úgy, ahogy a lapok is csak meghatározott sorrendben összekötve válnak értelmessé és alkotják a teljes főkönyvet.
Ahogy Fizikus egyik bejegyzésében rendkívül jól összefoglalta, hogy kiket is hívunk bányászoknak: a rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy a rendszer résztvevői egyesével, saját maguk kezelik az egymás között végrehajtott tranzakciókat rögzítő könyvelést. Őket hívjuk bányászoknak, akik természetesen nem emberek, hanem számítógépek, amelyek a Bitcoin programját futtatják.
Ez a könyvelés egy adatbázis, amelyben az összes korábban végrehajtott tranzakció szerepel, és a blockchain által megvalósított ellenőrzési séma következtében mindenhol ugyanazt tartalmazza. Amikor egy szereplő új tranzakciót könyvel le, akkor azt a többi szereplő is ellenőrzi, és meggyőződhet arról, hogy az adott tranzakció a rendszer többi szereplője szerint is valós és helyes-e.A Bitcoin ezzel megoldotta azt a matematikai problémát (Byzantine Generals probléma), hogy hogyan lehet egy adatbázist konzisztensen kezelni (a rendszerben szereplők mindegyikénél ugyanaz a könyvelés tartalma) mégpedig egy központi szerv vagy személy közbeiktatása nélkül, és mindezt úgy, hogy a hálózat szereplőibe és a kommunikációs útba vetett bizalomra sincs szükség.
Lufi vagy nem lufi?
Teltek az évek, és ugyan néhány hibát időközben ki kellett javítani a programban, de a blockchain végül sértetlen maradt és csak egyre hosszabb lett. Ahogy azonban a telefonok sem egyik napról a másikra lettek "okosak", úgy ebben a technológiában rejlő potenciál kiaknázási módjainak felismerése természetesen nem egyik napról a másikra történik, így a széles köztudatba a Bitcoin csak évekkel később, 2013 tavaszán, a ciprusi pénzügyi válság okán került be.Akkor a hagyományos pénzügyi rendszerben való bizalom megingásával egyidejűleg tömegek döbbentek rá, hogy bankpánik idején milyen hasznos is lehet egy hatósági befolyástól teljesen mentes, mégis megbízható fizetőeszköz. A Bitcoin ugyanis megkerüli a hagyományos pénzügyi csatornákat, ezért egy alternatív értéktárolási formát jelent. Nem veheti el például egyik kormány sem és nem hatnak rá a tőkekorlátozások vagy az esetleges bankbezárások sem. Az meg már csak hab a tortán, hogy a Bitcoinokat sokkal olcsóbban, és gyorsabban tudjuk utalni a világ egyk feléről a másikra, mint bármilyen devizát. Mindezek következtében az árfolyam robannásszerűen, alig néhány hónap leforgása alatt a húszszorosára emelkedett.
Sokan már akkor lufit kiáltottak, egymást érték a szakértői vélemények, akik a 17. századi tulipánhagyma analógiájával élve, csak a digitális tulipánként emlegették a Bitcoint.
További problémát okozhat, hogy a Bitcoinnak a zsenialitása ellenére, számos korlátja van. Ezek közül a legnagyobb gondot az okozhatja, hogy Bitcoin programjában egy blokk mérete korlátozva van, maximum 1 megabyte lehet. Vagyis blockchain egy lapjára, ami átlagosan 10 percenként írodik meg, nem fér rá bárhány tranzakció. Ma már pedig ott tartunk, hogy annyi utalást kezdeményeznek világszerte, amit nem tudnak a bányászok azonnal lekönyvelni, illetve csak jóval nagyobb kapacitással, drágábban. Ez viszont egy hatalmas hiba, mivel a Bitcoin és a blockchain egyik legnagyobb előnye a gyorsó és olcsó utalások. (Persze azóta már kitalálták több lehetséges megoldást is a probléma kiküszöbölésére, azonban arról hogy melyik lesz a befutó, és pontosan mi fog történni az úgynevezett hard fork esetén még a szakemberek is megosztottak. Akit érdekel, a témában itt olvashat egy jó összefoglaló írást magyar nyelven.)
