A balesetek 59% a gépkocsivezetők okozták, bár esetükben a rendőrség megjegyezte, hogy a közúti forgalmon belüli arányuk a legmagasabb. A teherautóvezetők 9, az autóbuszvezetők mindössze 1 %-át okozzák a baleseteknek. A kerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok és motorosok nem fordítanak kellő figyelmet a közlekedési szabályokra, gyakran ittasan közlekednek, és nem használnak védőfelszereléseket - mondta Halmosi Zsolt, aki szerint ők 5%-ban felelősek a balesetekért.
A statisztikák alapján a hatóságok a gyorshajtást szokták megjelölni, mint legfőbb baleseti okot, és ennek az "üldözésére", szankcionálására fordítják a legtöbb időt, energiát, holott a többi ok - elsősorban az elsőbbségadás szabályainak betartására vonatkozó szabályok megszegése és a kanyarodási szabályok be nem tartása, de ide tartozik még a figyelmetlenség is - összességében több baleset forrása. Az ilyen jellegű magatartás a legtöbbször akkor sem kerül szankcionálásra, ha közvetlenül a rendőrök szeme láttára történik.
A balesetek számának és súlyosságának csökkentésére - természetesen a megfelelő, közérthető, és minden résztvevő által készség szinten elsajátított - szabályrendszeren kívül a megfelelő odafigyelés is szükséges. Ez vonatkozik az adott útszakaszra érvényes általános és konkrét szabályok alkalmazására, valamint a forgalom folyamatos figyelemmel kísérésére, hogy szükség esetén a lehető legjobb "menekülő útvonalat" válassza a járművezető, ami sok esetben nem a vészfékezés, mert azzal csak újabb kockázatos szituáció jön létre.
Ebben a hatóságoknak és a közlekedés résztvevőinek is együtt kellene működniük, aminek eredményeként a két fél nem az ellenséget, hanem a partnert látja egymásban. Kétségtelen, hogy könnyebb - és költségvetési bevételtermelő oldalról nézve hatékonyabb - a lesből, a megelőzésre való törekvés legkisebb jelét sem mutatva a sebességet mérni, majd az objektív felelősség alapján a büntetést postázni, mint a folyamatos koncentrációt, az új körülményekhez való alkalmazkodást és a megfelelő "válaszlépéseket" megtenni.