Elvenné Orbán egyik fő fegyverét a Nemzetközi Energiaügynökség

2017. június 15. 17:19  english version   
nyomtatás
 
Magyarország előrehaladást ért el energiapolitikai intézkedések bevezetésével bizonyos szektorokban a legutóbbi, 2011-es vizsgálat óta - állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön Budapesten bemutatott jelentése. A dokumentum szerint több, az előző jelentésben megfogalmazott kulcsfontosságú ajánlás került végrehajtásra - különösen az energiabiztonság és az ellátás rugalmasságának javítására, illetve az új paksi blokkok szerepének tisztázására vonatkozó javaslatok. Ezzel együtt a szervezet figyelmeztet: bizonyos energiapolitikai intézkedések hosszabb távon kockázatot jelenthetnek az energiaszektorra. Az IEA számos területen lát további teendőket, így szerinte a kormánynak meg kellene szüntetnie a hatósági árszabályozást; magasabb megújuló energia célszámokat kellene kitűznie, a biomassza helyett más megújuló energiaforrásokra fókuszálva; konkrét akciótervekre kellene fordítania a Nemzeti Energiastratégia prioritásait; valamint biztosítania kellene a Paksi Atomerőmű bővítése EU-elveknek megfelelő gördülékeny végrehajtását.


Elvenné Orbán egyik fő fegyverét a Nemzetközi Energiaügynökség


Bár a 2012-ben elfogadott 2030-as magyar Nemzeti Energiastratégia (NES 2030) kétségkívül fontos lépést jelentett az ország hosszú távú energiapolitikájának kialakításában, és világos víziót fogalmaz meg a szektor számára, ugyanakkor nagy munkát kell még elvégezni e téren - kezdi Magyarországra vonatkozó 2017-es elemzése vezetői összefoglalóját a Nemzetközi Energiaügynökség.

A szervezet ugyan elismeri az elért eredményeket, ám leszögezi:
az energiaszektor hosszú távú stabilitását illetően további intézkedésekre van szükség.

A stratégiában rögzített kiemelt célok lefordítása konkrét intézkedésekre, illetve a felelősségi körök akciótervek formájában történő kiosztása továbbra is várat magára - fogalmaz az IEA, amely szerint az intézkedések folyamatát monitorozó és értékelő független eljárás bevezetése szintén elengedhetetlen a Nemzeti Energiastratégia sikeres megvalósítása érdekében.

A jelentés főbb ajánlásai, amelyek szerint Magyarország kormányának
  • akciótervekre és végrehajtási intézkedésekre kellene fordítania a Nemzeti Energiastratégia prioritásait, világos felelősségi köröket és határidőket, valamint egy integrált és hatékony implementációs mechanizmust is meghatározva;
  • tiszta és transzparems programot kellene fejlesztenie a kiskereskedelmi piac teljes liberalizációjának végrehajtására, amelynek a hatóságilag meghatározott végfelhasználói árak megszüntetését is magába kellene foglalnia;
  • jóval magasabb energiahatékonysági célszámokat kellene vállalnia a szélesebb energiapolitikai célok - energiabiztonság, megfizethetőség és fenntarthatóság - támogatása érdekében;
  • világos stratégiát kellene alkotnia a szükséges erőművi kapacitás biztosítása érdekében, az energiabiztonságra is tekintettel;
  • biztosítania kellene, hogy a Paksi Atomerőmű bővítési projektje mindenben konzisztens az Európai Unió elveivel és szabályaival; ahogyan a projekt zökkenőmentes végrehajtását is.


Monopolhelyzetbe hozta magát az állam


Az egyes területeket vizsgálva az IEA megállapítja,
a kiskereskedelmi piacon végbement konszolidációs folyamat eredményeképpen az állami energiaholding gyakorlatilag monopolisztikus pozícióba hozta magát a fogyasztók kiszolgálásában, akiknek így nem maradt választásuk.
A piaci erő ilyen fokú konszolidációja pedig valószínűleg visszahat az energiaszektor befektetési klímájának alakulására és a kiskereskedelmi szektorban folyó versenyre is. A külföldi tulajdonú vállalatok távozása a magyar energiaszektorból közvetlenül összefügg a szabályozott üzleti tevékenységből származó profitok eróziójával, és fokozta a rezsicsökkentéből fakadó szabályozói bizonytalanságokat is. A lakossági rezsicsökkentés költségeit a kormányzat részben az ipari fogyasztók magasabb tarifái révén keresztfinanszírozta - szögezi le az IEA az OECD 2016-os jelentésére hivatkozva.

A jelentés elismeri, hogy a rezsicsökkentés fokozta a háztartások vásárlóerejét, a szolgáltatók azonban jelentős plusz terheket kaptak a nyakukba.
A piaci alapú energiaárak újrabevezetése segíthet elkerülni a rögzített tarifák miatt kialakuló deficiteket, míg a rászoruló fogyasztók védelmét alternatív intézkedésekkel lehet biztosítani
- hívják fel a kormány figyelmét.

Szabad és nyitott


A magyar kormány az elmúlt évtizedben egy sor adót vetett ki a szektorra, amelyek bonyolították az adórendszert, bizonytalanságot teremtettek a befektetőknek és gyengítették a befektetői klímát - fogalmaz az IEA, azt is megemlítve ugyanakkor, hogy az elmúlt években a legtöbb különadót kivezették.

A szabad és nyitott energiapiacok és a torzítatlan energiaárak biztosíthatják a piacok hatékony működését és az energiabiztonság erősítését
- emlékeztetett az 1993-ben rögzített alapvető elvre az IEA, amely azt ajánlja, hogy a kormány törekedjen ezen elvek alkalmazására energiapolitikájában, és hogy vizsgálja a piaci alapú mechanizmusok alkalmazásának lehetőségeit az energiaszektorban.

Merhetnénk nagyobbat is álmodni


Magyarország üvegházgáz-kibocsátása jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben, nem csak az ipari szektorban bekövetkezett változásoknak, de a célzott kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően - szól a hazai energiapolitika klímahatásairól a Nemzetközi Energiaügynökség. A második Nemzeti Klímaváltozási Stratégia, amely idén kerül a parlament elé, egy sor, a Párizsi Klímaegyezmény céljait szolgáló intézkedést tartalmaz, amely egyezményt Magyarország egyébként egyik első európai uniós országként ratifikálta.
Ezzel együtt mutatkozik még némi tér arra, hogy az ország még ambiciózusabb üvegházgáz-kibocsátás csökkentési célt vállaljon
- szögezik le.

Az EU 2030-as Klíma és Energia Keretegyezmény a jelenleginél nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentési elvárást helyez kilátásba Magyarország számára, különösen a szállítási ágazatban. Az olyan új programok, mint az elektromos autók elterjedését elősegíteni hivatott Jedlik Ányos Terv vagy a közösségi közlekedés terén tapasztalható fejlemények magukban hordozzák a további kibocsátáscsökkentés lehetőségét, azonban az ezt a célt szolgáló intézkedéseknek prioritást kell élvezniük a közúti szállítási ágazatban - javasolja a szervezet.

Ehhez hasonlóan, az IEA az energiahatékonyság tekintetében is úgy véli, a jelenleginél jóval ambiciózusabb célokat is megfogalmazhatna Magyarország. A Nemzeti Energiahatékonysági Akcióterv felülvizsgálata folyamatban van, ez pedig a szervezet szerint ideális alkalmat jelent erre. Mindemellett például az adatgyűjtést és -elemzést, valamint a felügyelői monitoringot javítani kell; a kormányzatnak emellett ajánlott kidolgoznia az energiaauditorok minősítését szolgáló eljárást is, ahogyan a kkv-kat az energiaaauditok teljesítésére bátorító további programokat is.

Bezavar a rezsicsökkentés


Noha az energiahatékonyság terén is jelentős előrelépés történt a lakossági (ingatlan) szektorban, azonban a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak akadályozhatják ezt a fejlődést - szögezik le. (A rezsicsökkentés az energiahatékonysági szempontból támogatandó távfűtés versenyképességét is kedvezőtlenül befolyásolja a Nemzetközi Energiaügynökség szerint.) Az energiamegtakarítást ösztönző további lépések megtételére megvan tehát a potenciál, ahogyan arra is, hogy szigorúbb követelményeket állapítsanak meg az új épületekre. A meglévő épületállomány ugyancsak nagy lehetőségeket rejt még az energiahatékonyság javítása terén - állítja az IEA.

A megújuló energiaforrások kapcsán a jelentés dicsérve az elmúlt években elért fejlődést, szintén további teendőket lát.
A megújuló energiaforrásokat támogató politikának nem a biomasszára kellene fókuszálnia, másképp Magyarország még a 2020-as célszám teljesülését is kockáztathatja.
A 2017 elején bevezetett új támogatási rendszer, a METÁR e tekintetben hasznosnak bizonyulhat, számos részlet maradt ugyanakkor az IEA szerint, amely tisztázásra szorul. Például, nyilvánosságra kellene hozni a befektetői szempontokra is tekintettel a MAVIR hazai hálózatüzemeltető által elkészített, és a MEKH által elfogadott hálózatfejlesztési tervet.

Aggályos dominancia


Az energiabiztonság érdekében tett számos intézkedés - így a határkeresztező összeköttetések, vagyis az interkonnektor kapacitások vagy a HUPX áramtőzsde fejlesztése érdemben javította a helyzetet az IEA szerint.

A földgáz területén Magyarország elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével (pl. magyar-román és magyar-horvát interkonnektorok fejlesztése) jelentősen javítani tudta az ellátásbiztonságot. Az ország emellett a regionális gázpiac megszervezésében is vezető szerepet tölt be - ismeri el a jelentés. A 2006-os és 2009-es ukrán-orosz gázkrízist követően Magyarország az európai országok közül az egyik legátfogóbb energiabiztonsági intézkedési politikát hajtotta végre, amelynek köszönhetően hatalmas gáztároló kapacitással rendelkezik, különösen a piac méretéhez képest- emelik ki.

A jelentés szerint ugyanakkor az állami MVM csoport folytatódó dominanciája továbbra is okot ad az aggodalomra. Ami pedig az elérhető erőművi kapacitások várható alakulását illeti, az IEA szerint a következő évtizedben - versenyképtelenségük és koruk miatt a termelésből kieső erőművek miatt a nem hatékony hazai termelés és a folytatódó importfüggőség valószínűsége emelkedik.

Címlapfotó forrása: MTI, Rosta Tibor

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Értékpapír portfóliókezelő-elemző
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium