Ilyen lesz az E-útdíj

2012. április 23. 15:02    
 
A kormány által közzétett Széll Kálmán Terv 2.0 minden eddiginél részletesebben foglalkozik az elektronikus útdíjjal. E szerint bevezetésére legkésőbb 2013. július 1-jén kerül sor, és már jövőre 75 milliárdos bevétellel járul hozzá a költségvetéshez.

A "Széll Kálmán Terv 2.0" nevet viselő dokumentumból bővebben itt olvashatnak:

2012.04.23 13:41 Erre vártunk: itt a Széll Kálmán Terv 2.0!



A Széll Kálmán Terv értelmében a közlekedésben érvényesülnie kell a használó fizet elvnek, annak érdekében, hogy az úthasználóktól származó bevételekből finanszírozhatóvá váljanak a hazai úthálózat költségvetést terhelő működtetési, karbantartási és felújítási feladatai, illetve fedezet képződjön további közlekedési célokra. Az ezen célokra szolgáló költségvetési támogatási kiadások kiváltásával a költségvetési egyensúly javulása következik be. A jelenleg hatályos használati díjas (e-matricás) tarifarendszer nem teszi lehetővé, hogy az úthasználók a ténylegesen okozott működtetési, fenntartási, karbantartási költségek után fizessenek, ezért a Kormány a megtett úttal arányos elektronikus útdíjfizetési rendszer (E-útdíj) legkésőbb 2013. július 1-jétől történő bevezetéséről döntött. A vonatkozó döntés értelmében a többletbevétel éves összege 150 milliárd forintot kell, hogy elérjen.

Egy évvel ezelőtt éves szintem 100 milliárd forint körüli bevétel szerepelt a bevezetendő E-útdíj hatásaként, míg a mostani tervezet már kezdetben is 150 milliárdos összeggel kalkulál, amit magasabb km-enkénti díjjal, vagy a jelenleginél hosszabb díjköteles úthálózattal lehet elérni - változatlan forgalom esetén.

A területért felelős szaktárcának a Kormány által már első olvasatban megtárgyalt előterjesztése szerint a díjszedéssel érintett országos közutak használatáért fizetendő útdíjak mértékét a megtett távolsággal arányosan kell megállapítani, a következők figyelembevételével:

- a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó gépjárművek besorolása tengelyszám alapján történik, J2 a kéttengelyes, J3 a háromtengelyes, J4 a négy- és többtengelyes tehergépjármű,

- a 3,5 tonna megengedett össztömeget el nem érő gépjárművek bármilyen vontatmánnyal is a jelenlegi D1 díjkategóriában maradnak,

- a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó buszok tengelyszámtól és vontatmánytól függetlenül további döntésig B2 díjkategóriába kerülnek besorolásra,

- az E-útdíj bevezetésekor a J2, J3 és J4 kategóriájú tehergépjárművek fizessenek útdíjat a megtett úttal arányosan, a díjszedési rendszerbe integrált díjellenőrzési rendszer fokozatosan kiépülő funkcionalitása mellett,

- a D1 és B2 díjkategóriák vonatkozásában továbbra is érvényben marad az időtartamhoz kötött gyorsforgalmi út használati díjfizetési rendszer, legkorábban az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a megtett úttal arányos díjszedési rendszerhez történő önkéntes csatlakozás lehetőségével,

- induláskor a gyorsforgalmi utakon és az országos közúthálózat külterületi főúti szakaszain kell a J2, J3 és J4 kategóriájú tehergépjárműveknek megtett úttal arányos rendszerben díjat fizetni,

- az induló díjszint az Eurovignetta irányelv szerinti költségszámítás alapján kivethető J4 díjszint,

- a J2 és J3 díjszintjének az Eurovignetta irányelv szerinti költségokozási arányokból adódó kategóriaszorzókkal arányosaknak kell lenniük,

- a környezetvédelmi alkategóriák J2 és J3 díjkategóriákban ±15, a J4 díjkategóriában ±20% díjeltérítéssel indulnak, a későbbiekben a hazai járműállomány összetételének függvényében félévente módosítva 6-10 év alatt éri el az Eurovignetta irányelv szerinti maximális 100%-os díjeltérítési értéket,

- a díjszintek minden év január 1-jén és július 1-jén reálértékben is emelkednek,

- az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a maximális 13%-os mértékkel elindul egy gyakori használói kedvezményrendszer,

Az E-útdíj kormányzati felügyeletének kialakításával a Kormány a közlekedésért felelős, nemzeti fejlesztési minisztert bízza meg. A rendszer 2013. július 1-jei indulását megalapozandó, a Korm. előterjesztés elfogadását követően a nemzeti fejlesztési miniszter - haladéktalanul gondoskodik az E-útdíj megvalósításához szükséges szerződés előkészítéséről és a kormányzati felügyelet ellátásához szükséges auditor kiválasztásáról, az E-útdíj rendszer beszerzésének versenyeztetési eljáráshoz szükséges részletes díjpolitikai adatszolgáltatásról, a díjszedéshez és díjellenőrzéshez szükséges szolgáltatási szintek meghatározásáról;

- május 31-ig intézkedik az ellenőrzést is magában foglaló integrált E-útdíj rendszer kiépítéséhez szükséges eszközök beszerzésével, működtetésével és a tanácsadással kapcsolatos közbeszerzési gyorsított eljárás megindításáról;

- június 30-ig előkészíti az ellenőrzést is magában foglaló integrált E-útdíj rendszer szervezeti finanszírozási modelljét, továbbá az ellenőrzés feladatainak szabályozásához szükséges koncepciókat és jogszabály-tervezeteket; valamint intézkedik az elektronikus díjszedéshez és ellenőrzéshez kapcsolódó intézmények kijelöléséről;

- december 31-ig előkészíti - az E-útdíj bevezetésével egyidejűleg - Magyarország csatlakozását az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatáshoz (EETS) az Európai Parlament és Tanács 2004/52/EK irányelve szerint, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogszabály-tervezeteket; felállítja az EETS-szolgáltatók és a hazai díjszedő közötti vitás esetekben közvetítő Elektronikus Díjszedési Egyeztető Bizottságot. A megtett úttal arányos tarifarendszer bevezetésének eredményeként a hazai úthálózati rendszer használatának költségei arányossá válnak a terheléssel. A használatarányos elektronikus útdíjrendszer bevezetésével csökkenthető a közúti közlekedés vasúti közlekedéssel szembeni előnye. Ha az új elektronikus útdíjfizetési rendszer a megadott határidőre nem épülne ki, az e-útdíj bevezetéséig a jelenlegi matricás rendszer érdemi kiterjesztésével is jelentős többletbevétel garantálható.

  Előző cikk Következő cikk 

 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
MNB PIF igazgatóságán Junior/szenior elemző állás
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55