Az elmúlt évben felvásárlások miatt sajnos ismét több cég hagyta el a pesti parkettet, mint amennyi megjelent ott. Alábbi írásunkban a hatályos tőkepiaci törvény alapján áttekintjük a befolyásszerzés, a kiszorítás és a nyilvános vételi ajánlat jogszabályi hátterét, melyből választ kapunk az olyan kérdésekre, mint például, hogy mekkora lehet minimum a felvásárlási ár.
| Befolyásszerzés és a vételi ajánlat | 1/2 következő oldal → |
A befolyásszerzés megállapításakor
nem a részesedés mértékét, hanem a szavazati arányt kell figyelembe venni. Kiemelendő, hogy a befolyásszerzés megállapításakor a hatóságok egybe számolják a közvetlen és közvetett, az összehangoltan eljáró személyek, valamint a közeli hozzátartozó befolyásának mértékét.
Befolyásszerzés bejelentése Amennyiben egy nyilvánosan működő részvénytársaságban
5%-ot meghaladó mértékű befolyást szerez valaki, akkor azt a szerző fél köteles két naptári napon belül a PSZÁF-nak és az adott társaság igazgatóságának bejelenteni.
Ezt követően minden újabb 5%-ot meghaladó mértékű befolyásszerzést is be kell jelenteni, mindaddig, amíg a szerző fél 50%-ot meghaladó mértékű befolyást el nem ér. Amennyiben ezt
meghaladta, akkor bejelentési és közzétételi kötelezettség majd csak 75%-os, 80%-os, 85%-os és 90%-os szint átlépése esetén áll fenn. Amennyiben átlépi a
90%-os szintet, akkor onnantól kezdve minden 1%-os növekedést közzé kell tenni. Befolyáscsökkenés esetén is a fent említett határok és limitek állnak fenn a befolyáscsökkenés bejelentésére vonatkozóan.
Amennyiben az érintett fél nem tesz eleget bejelentési és közzétételi kötelezettségének, akkor annak teljesítéséig nem gyakorolhatja a részvénytársaságban szavazati jogát.
Mikor kell nyilvános vételi ajánlatot tenni? Előzetesen nyilvános vételi ajánlatot kell tenni már
25%-ot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez abban az esetben, ha befolyást szerzőn kívül senki nem rendelkezik a szavazati jogok 10%-át meghaladó mértékű befolyással, illetve abban az esetben is, ha a szerző fél 33%-ot meghaladó mértékű befolyásra tenne szert. Amennyiben a fentiek fennállnak, úgy a vételi ajánlatot 15 napon belül meg kell tenni.
A benyújtott vételi ajánlatot 15 napon belül hagyja jóvá a Felügyelet, amennyiben a kérelem nem alkalmas jóváhagyásra úgy 5 napos határidővel a hatóság előírhatja annak kiegészítését, az így módosított ajánlat elfogadásáról 5 napon belül dönt a hatóság. A vételi ajánlat elfogadására minimum 30 maximum pedig 65 napot lehet kitűzni.
Mekkora lehet az ajánlati ár? A törvényben foglaltak értelmében a
vételi ajánlati ár nem lehet kisebb, mint a vételi ajánlat Felügyelethez történő benyújtását megelőző 180 nap tőzsdei forgalommal súlyozott átlagára. További kitételek, hogy az ajánlati ár nem lehet kisebb, mint az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által, a benyújtást megelőző 180 napon belül a céltársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára.
Amennyiben a megjeleölt időszakban, azaz az ajánlatot megelező
180 napon kevesebb mint 36 ügyletet kötöttek az adott részvény paicán, akkor az így száímtott érték helyett, az egy részvényre jutó saját tőke értékét kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha több szabályozott piacra is bevezették a társaság részvényeit, akkor a külön-külön számított átlagárak közül a legmagasabbat kell figyelembe venni, az ügyletkötés napján érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítva.
Az ajánlattevő
valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha azok megvétele esetén nem szerezne a céltársaságban 50%-ot meghaladó mértékű befolyást és a vételi ajánlata tartalmazta erre az esetre az elállás jogát. Az ajánlattevő a részvények ellenértékét az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő lejártát követő 5 napon belül köteles. Amennyiben késve fizet a vásárló, úgy késedelmi kamatot köteles fizetni.
| | 1/2 következő oldal → |
| 1. Befolyásszerzés és a vételi ajánlat |
| 2. Ellenajánlat és kiszorítás |
Előző cikk
