Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

2017. július 13. 05:50    
nyomtatás
 
Miközben az orvosi marihuána legalizációs hulláma múlt hónapban már Lengyelországot is elérte, méltatlanul kevés szó esik egy másik kenderből készült termékről, amely nem minősül kábítószernek, élettani hatásai pedig felülmúlják a pszichoaktív kannabiszét is. Ez a cannabidiol (CBD), amely rendkívül népszerűvé kezd válni világszerte és máris több száz milliós dolláros forgalmat generált, annak ellenére, hogy szabályozása nem egyértelmű. Néhány magyar vállalkozó - felismerve, hogy az itteni klíma kifejezetten alkalmas a növény termesztésére - bele is vágott a CBD-bizniszbe, csakhogy a végterméket a magyar hatóságok nem engedik piacra, annak ellenére, hogy az nem számít drognak. Pedig a terület szabályozása már a küszöbön van Európában, így támogatóbb hozzáállással helyzetbe hozhatnák a magyar vállalkozókat, az országot pedig lépéselőnybe egy kialakulóban lévő, robbanásszerűen növekvő iparágban.


A helyzet röviden:
  • kivonható a kenderből egy olyan összetevő, amely sok betegségre jó és nem számít kábítószernek
  • már 2015-ben többszázmillió dolláros piaca volt, annak ellenére, hogy szabályozási háttere világszerte nem megoldott, mert bár a pszichoaktív összetevő (THC) jelentéktelen benne, mégis egy kalap alá veszik a "fűvel"
  • Magyarországon kivételesen kedvező a klíma a növény termesztésére és legális is, amennyiben a pszichoaktív összetevőt 0,2 százalék alatt tudják tartani a termelők
  • az állam célul tűzte ki az ipari kender termesztésének felvirágoztatását
  • a magyar hatóságok nem engedik piacra a CBD olajat gyártó és forgalmazó magyar vállalkozók termékeit


Mivel az utolsó megállapítás teljesen érthetetlen a felsoroltak tükrében, utánajártunk, hogy hol bicsaklik el a történet. Földúton érkeztünk meg az ország észak-nyugati felében található ültetvényre, amely csak a száraz, napos időben vált személyautóval is megközelíthetővé. A dombokkal körülvett völgyben búzatáblák és lucernások között terült el a kenderföld, amit csak közelről leplezett le jellegzetes levele.

Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

fotó: Portfolio

Nem lehet tőle "betépni"


A kenderről a többségnek a marihuánás cigi jut eszébe, pedig a növények számos legális felhasználási módja ismert úgy az iparban, mint a gyógyászatban. A képen látható palánták THC (tetrahidrokannabiol - a marihuána fő pszichoaktív összetevője) tartalma a törvényben meghatározott 0,2 százalékos érték alatt van, így termesztésük legális. A 10 hektáron elvetett növény tulajdonosa mégsem szeretné, ha megneveznénk a helyszínt, sem az egyébként vetőmag kutatással foglalkozó céget. Pedig, mint mondja "ettől a fűtől nem lehet beállni, előbb kapna füstmérgezést aki megpróbálná elszívni."

Nem a hatóságok elől bujkálnak, hiszen az ő jóváhagyásukra szükségük van, hogy fel tudják mutatni az engedélyeket, ha valaki feljelentené őket. A közvéleménnyel ugyanis hadilábon állnak: "Nem könnyű az embereket meggyőzni, hogy a kendert nem csak elszívni lehet. A 40 és 60 közötti korosztály egyszerűen nem tud elvonatkoztatni a kábítószertől. Negyven alatt nyitottabban gondolkodnak, a 60 felettiek pedig még emlékeznek, hogy mi minden készült a növényből, amikor még kendernagyhatalom volt az ország." - tette hozzá a vállalkozó.

Nem mindig a fűre asszociáltak


A magyar kenderipar 1950-es és az 1960-as években élte fénykorát. 1962-ben 23 ezer hektárral a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt. A rostot 9 kendergyár állította elő és azt 4 fonoda és 3 szövőüzem dolgozta fel. A kendert elsősorban a textilipar használta, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kötelek, zsinegek készültek a kenderfonalból. A nem fonható kenderkócot pedig vízvezeték-csatlakozásoknál, vagy tömítőanyagként használták a kárpitosok. A kendermagból kisajtolt olaj étolajként vagy szappan és kozmetikai cikkek készítésére is használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra ment, a pozdorjából cellulózt, papírt és hőszigetelő lapokat gyártottak. A rendszerváltás idejére azonban a hazai kender vetésterülete ezer hektár alá csökkent, 2007-ben pedig a rostkender ipari termesztése gyakorlatilag megszűnt.


Bár a növény felhasználási lehetőségei igen széles spektrumúak, a hatóságok jellemzően csak a kábítószert látják. Nemrég egy olyan budapesti szórakozóhelyen razziáztak, ahol éppen az ipari kendert és annak felhasználási lehetőségeit népszerűsítették. Hasonló problémákkal küzd a francia rendőrség is, amely kigyomlálta a lyoni biennálé egyik fő attrakciójának szánt kenderföldet, amiből környezetbarát építőanyag készült volna, mert gyanúsnak vélték. Az ipari kender virágzatának THC tartalma ugyanis minimális (fajtánként változó, de jellemzően a törvényben meghatározott 0,2 százalék alatti), viszont a kannabidiol, vagy másként CBD tartalma általában magas, ami kisajtolva világszerte keresett cikké vált.
A Hemp Business Journal szerint 202 millió dolláros (55 milliárd forintos) piaca volt 2015-ben, ami becslésük szerint 2020-ra már 2,1 milliárd dollárosra (durván 580 milliárd forintosra) is hízhat, de vannak, akik még ennél is nagyobb potenciált látnak benne.

Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

Nem csak szívni lehet a virágzatát
fotó:Portfolio

Ipari kender, orvosi kannabisz és marihuána - kis füveskönyv


A kendernek (latinul Cannabis) számos változata és megnevezése ismert. Ha a növénynek magas a THC tartalma, akkor a megtermékenyítetlen, szárított virágzatát hívják marihuánának, melynek termesztése és kereskedelme a legtöbb országban illegális és drogként tartják számon. Ugyanakkor egyre több helyen ismerik el fájdalomcsillapító és egyéb pozitív élettani hatásait, és legalizálják orvosi felhasználásra, legutóbb például Lengyelországban. Ezzel szemben az ipari kenderben - ami nem azonos a gyakorlatilag értéktelen vadkenderrel - minimális a THC tartalom, így termesztése legális. Ez használható különböző termékek előállítására, és ebben jellemzően magas a CBD tartalom is.


De mire jó a CBD és hol lehet kapni?


A CBD leginkább görcsoldó és szorongáscsillapító tulajdonságairól ismert, de több kutatás szerint ennél sokrétűbb gyógyhatásai vannak. A British Journal of Clinical Pharmacology szakfolyóirat szerint például amellett, hogy nyugtató hatással van a központi idegrendszerre, csillapítja a hányingert, gyulladáscsökkentő, olyan neurodegeneratív betegségekben szenvedőkre van jó hatással, mint az Alzheimer kór, gyógyítja az epilepszia néhány formáját, és meggátolja a rákos sejtek terjedését.

A CBD-olajat cseppek, kristály, spray, krém vagy kúp formájában minden nehézség nélkül be lehet szerezni online, valahol az ingyenes és gyors kiszállításáról is gondoskodnak. Van azonban egy hatóság, amelynek az a feladata, hogy jóváhagyja az étrend-kiegészítőként, kozmetikai termékként vagy gyógyászati célú kábítószerként piacra kerülő termékeket. Ez az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), amelynek étrendkiegészítőket soroló listáján ugyan több CBD-tartalmú termék is szerepel, de mindegyik mellett a nem ajánlott vagy tiltott jelzés szerepel. (A kereskedő/gyártó bejelenti a terméket az OÉGYI-nek, amely, ha kivetnivalót talál, akkor a vizsgálat lefolytatásáig nem ajánlott státuszba helyezi azt, majd az eredménytől függően betiltja vagy engedélyezi.)

Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

Import olaj fotó:Facebook

A hatóság a Portolio megkeresésére meg is erősítette, hogy eddig egyetlen CBD tartalmú terméknek sem adott a forgalomba kerüléshez szükséges notifikációs számot. Ennek ellenére, nem csak online elérhető a termék, de ha valaki besétál a budai Mammut bevásárlóközpont harmadik emeletén található üzletbe, válogathat a különböző kiszerelések közül - a legkisebb 10 ml-es 2,5 százalékos 6 ezer forint, a legdrágább a 3000 mg-os, 30 százalékos kivonat, már 110 ezer forint - amit minden további nélkül kiadnak, mint sebtapaszt a patikában.

A titok nyitja, hogy Barabás Gergő, a boltot üzemeltető Peacemaker Kft. ügyvezetője beperelte az OÉGYI-t, miután megunta, hogy különböző indokokkal mindig visszadobják notifikációs kérelmét, így amíg nincs meg a jogerős határozat, addig árulja a CBD-t. Az OÉGYI pedig nem végrehajtó szerv, a termék bevonása az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladata, amely viszont csak akkor lép akcióba, ha az OÉGYI jelzi a problémát. Utóbbi valószínűleg a jogerős ítéltre vár, miután elsőfokon megnyerte a pert Barabásék ellen.

A hatósági szigort az innováció sem hatja meg


Azt is megkérdeztük az OÉGYI-től, hogy Barabáshoz hasonlóan miért utasították el több termelő kérelmét is, amire azt a választ kaptuk, hogy "a gyógynövények értékelésére létrejött Szakértői Testület által összeállított negatív lista alapján - ami egyébként összecseng az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) listájával -
nem javasolják a kender fajok virágának étrend-kiegészítőben való felhasználását, azok THC tartalma miatt."

A kendermag esetében - amely nem tartalmaz CBD-t - már nem ilyen szigorúak: az abból készült étkezési olaj felhasználható, "amennyiben a gyártó/forgalmazó a termék THC mentességét igazolja." Hiába van tehát a termékek THC tartalma a törvényben megengedett érték alatt (0,2 százalék), annak emberi fogyasztását így sem javasolják.

Ez a szigor azért is érthetetlen, mert közben a hatóság is elismeri a CBD gyulladáscsökkentő, daganatsejt migráció gátló hatását - megállítja a rákos sejtek terjedését - és azt is, hogy csökkenti az érelmeszesedés, szívinfarktus és agyvérzés kialakulásának kockázatát, és hogy nincsen pszichotróp hatása.


A cégeknek eljuttatott indoklásában ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy a CBD gyógyszerészeti alapanyagnak számít mióta az angol GW Pharma megkezdte az azzal való kísérleteket egy CBD-alapú gyógyszer előállítására (Epidiolex). "Gyógyszerhatóanyag pedig nem lehet étrend-kiegészítőben." - írta meg kérdésünkre az OÉGYI. Ez azt jelentené, hogy csak gyógyszerként lehetne notifikálni a terméket, amihez hosszú évek engedélyezési folyamata és költséges kutatások sora szükséges.
Egy ilyen procedúrához csak a megfelelő tőkeerővel és infrastruktúrával rendelkező gyógyszeripari gyártóknak van lehetőségük

- tette hozzá Barabás, aki szerint ezzel a gyógyszeripari szereplőkön kívül senki nem járna jól.

Véleménye szerint, ha a dinamikusan fejlődő iparág a gyógyszergyártók kezébe kerül, az a költséges kutatások miatt legalább 30 százalékos áremelkedést okoz majd, ráadásul amíg a gyógyszergyártók egy hatóanyagra koncentrálnak, addig egy kutatás azt mutatta ki, hogy a természetes kivonatban megtalálható cannabinoidok erősítik egymás hatását, vagyis hatékonyabbak lehetnek, mint a szintetikusan előállított gyógyszer.

Nem beszélve arról, hogy ha vényhez kötnék a CBD-t, csak arra lehetne felírni, amire törzskönyvezték. Vagyis egy rákos beteg nem kaphatná meg, ha egyszer az epilepszia gyógyszer. Akik pedig csak étrend-kiegészítőként vagy kozmetikumként használnák végleg elesnének tőle, pedig jelenleg elég széles a felhasználók köre: a lazítani kívánóktól és rosszul alvóktól a rákos betegeken át az epilepsziában szenvedők is "szedik."

Túlértékelt placebo vagy agyonhallgatott csodaszer?


Bár az OÉGYI szerint a CBD epilepsziaellenes hatása nem bizonyított, a vásárlók meghatározó száma pont közülük kerül ki, vagy azok szülei közül. Nem véletlenül. Kelemen Anna neurológus és epilepszia specialista szerint - aki maga is tagja egy CBD hatásait kutató csoportnak, de a titoktartási szerződés miatt arról nem beszélhet - az bizonyos, hogy a CBD jótékony hatással bír a gyermekkori epilepsziára.
Az epilepsziának több fajtája van, amelyeket különböző módszerekkel kell kezelni, de tény, hogy a katasztrofális gyermekkori epilepszia esetében, ahol a hagyományos módszerek nem segítenek, jelentős eredményeket értek el CBD olaj alkalmazásával.

- mondta el a Portfolio-nak a szakember.

A legtöbbször hivatkozott amerikai kutatás megfigyeléses vizsgálaton alapul, amiben több száz beteg gyerek vett részt, és meghatározó többségüknél szembetűnő javulás volt érzékelhető. Ugyanakkor a doktornő azt is hozzáteszi, hogy igazán pontos méréseket az úgynevezett experimentális vizsgálattal kapnának, ahol a betegek egy részének placebót adnak. Azonban a fentebb említett GW Pharma már el is jutott idáig az Epidiolex tesztelése során, és kimutatták, hogy a gyerekek 43 százalékánál legalább 50 százalékos javulás volt megfigyelhető. A britek azonban nem csak ebben tartanak előrébb.

Van, ahol már túl vannak ezen


Mindkét forrásunk szerint, bár az OÉGYI-nél nyitottak voltak az egyeztetésre, azt már a beszélgetés elején nyilvánvalóvá tették: Magyarországon CBD-t legfeljebb receptre lehet majd kapni a patikában, vagyis csak gyógyszerként engedik majd törzskönyveztetni. Angliában is majdnem ez forgatókönyv zajlott le: a brit Egészségügyi Termékellenőrző Hatóság (MHRA) a CBD-t gyógyszerhatóanyaggá minősítette, miután az említett GW Pharma kísérletekbe kezdett az Epidiolex-szel, és értesítették a többi forgalmazót, hogy ha termékeiket nem törzskönyvezik gyógyszerként, 28 napon belül meg kell szüntetniük a forgalmazást. A kisebb CBD-s cégeknek esélyük sem lett volna a törzskönyveztetés drága procedúrájára, ráadásul az MHRA arra sem volt tekintettel, hogy az adott termék milyen arányban tartalmaz CBD-t, pedig ez lehet a probléma megoldásának kulcsa.

Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

Rejtve maradnának fotó: Portfolio

Az Európai Ipari Kender Szövetség (EIHA) jelezte aggályait és egy olyan alternatívát javasolt, amiben a CBD tartalom alapján szabályozzák a termékeket. Eszerint csak a magas CBD-tartalmúakat - melyek fogyasztásánál a napi javasolt, szájon át bevitt mennyiség több mint 200 mg - kellene gyógyszerként törzskönyveztetni. A 20-200 mg napi bevitelű termékek továbbra is elérhetők lennének étrend-kiegészítőként, az ennél alacsonyabb tartalmúakat pedig szabályozás nélkül, élelmiszerként lehetne árusítani. Az MHRA végül eltolta a szabályozás bevezetését, amelyre valószínűleg idén kerítenek sort, és várhatóan a dózis alapú javaslatokat is beépítik. A komplex szabályozási modell példát nyújthatna Európa számára, és biztosíthatná, hogy a fogyasztók egy szabályozott piacon, az igényeiknek megfelelő, jó minőségű CBD-termékeket vásárolhassanak.

De miért tiltják nálunk?


A magyar megoldás - tekintettel a hatóságok THC fóbiájára - úgy tűnik, hogy nem ebbe az irányba halad, miközben a gyógyszerhatóanyagként való törzskönyvezésre hivatkoznak. Az érvelés azonban megkérdőjelezhető, mert ismert olyan példa, amikor egy gyógynövényt egyszerre gyógyszerhatóanyag és mellette étrend-kiegészítőként is engedélyeztek. Ilyen a máriatövis (silymarin), ami gyógyszerhatóanyag is (Legalon), de az OÉGYI étrend-kiegészítőket soroló listáján is megtaláltuk, mint engedélyezett tablettát.

A mákos bejglire nem ilyen "pipák"


Amíg a mákot világszerte a legaddiktívabb ópiumszármazékokkal kötik össze, a magyaroknak inkább a mákos bejgli vagy nudli jut eszébe. Az Európában példátlan mákevő hagyományokat szem előtt tartó szabályozás megkülönbözteti az étkezési célra és - a sokkal szigorúbb feltételek mellett - gyógyszeripar felhasználásra termeszthető mákot. Egyébként ugyanez a rendelet szabályozza a kender, mint kábítószer előállítására alkalmas növény termesztését is, csakhogy amíg az étkezési mákra részletesen kitérnek, melynek eredményeként az a boltban megvásárolható, a kenderről igen szűkszavúan nyilatkoznak. Csak azzal foglalkozik a szabályozás, hogy legálisan csak akkor termeszthető, ha 0,2 százalék alatti a THC tartalma. Igaz, hogy a kender magjából készült termékek legálisak - kendermagolaj - ahogy a máknál sem a mag az, amiből a pszichoaktív összetevőt kivonják, de egy droghasználó elmondásából kiderül, hogy a virágosnál kapható mákgubóból is hasonló hatású mákteát lehetett főzni, mint amit az ipari mák frissen lecsapolt tejéből kinyertek.


Annyi biztos, hogy a CBD gyógyszerként való törzskönyveztetése komolyan érintene több beteget, köztük számos súlyos epilepsziás gyermeket nevelő családot is. Ahogy az olyan orvosi marihuánából készült gyógyszereket is, mint a Sativex csak bizonyos betegségek kezelésére lehet felírni - a mostani felhasználókból kiindulva - az Epidiolex is csak egy szűk kör számára jelentene - ráadásul drágább - megoldást. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség az Epidiolexre, csak éppen kár lenne erre szűkíteni a felhasználás lehetőségét.

A Portfolio megkérdezte a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségét (MAGYOSZ), miként vélekedik a CBD-termékek szabályozásáról, de azt a választ kaptuk, hogy a témában a MAGYOSZ nem tud nyilatkozni, mert a kérdés szövetségi szinten nem kezelhető, illetve erre vonatkozó aggregált adat nem áll rendelkezésükre.

Azonban egy név nélkül nyilatkozó gyógyszeripari forrásunk szerint az OÉGYI tiltó álláspontja indokolt lehet. Bár számos példa van arra, ahol a gyógyszerhatóanyag étrend-kiegészítőben is szerepel, sőt, akár meg is haladja a gyógyszerben található dózist, például a D-viatmin, C-vitamin, magnézium, vagy probiotikumok esetében, a CBD más megközelítést igényel. Egy Európai Uniós rendelet szerint, minden olyan élelmiszer, amit 1997. január 27-e előtt nem használtak - a CBD kivonat ilyen - új élelmiszernek minősül és csak egy engedélyezési eljárást követően lehet élelmiszerként - így étrend-kiegészítőként - forgalomba hozni.

Az OÉGYI tiltása tehát forrásunk szerint indokolt, a probléma az, hogy nem fogalmaznak meg publikus tudományos álláspontot, csak "erőből" utasítják el a CBD használatát. Az uniós jogszabály alkotási mechanizmus pedig lassú és körülményes, így a még szabályozatlan területen tagállamról tagállamra változik az előírás. Így lehet, hogy amíg Csehországban vagy Ausztriában engedélyezett a CBD gyártása és forgalmazása, addig Szlovákiában például illegális.


A szabályozás szükségessége mellett érvel Kelemen Anna is, aki szerint jelenleg - mivel hivatalosan nem engedélyezett szerről van szó - a beteg gyerekek szülei nem tudnak konzultálni az orvosukkal például az adagolás mértékéről. Másrészt a nem hivatalos úton érkező termék minőségét illetően sem lehetnek biztosak. "Előfordul, hogy a vámosokon fennakad a termék, akik a drogteszt elvégzése után még eljárást is indítanak a szülők ellen, hiszen hiába van mondjuk a THC a törvényben meghatározott érték alatt, a gyorsteszt akkor is pozitív lesz, a pontos adat csak később derül ki." - hívta fel a figyelmet a szakember. A meggyanúsított szülők pedig addig várhatnak a készítményre.

Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

Bécsi üzlet kirakata fotó: Portfolio

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint Magyarországon jogilag teljesen legális a kender termesztése CBD előállítása céljából, ha 0,2 százalék alatt tudják tartani a THC szintjét, ahogy a CBD vásárlása és birtoklása sem ütközik törvénybe. Csak éppen a forgalmazása nem megoldott. Kardos Tamás a szervezet drogügyi szakértője szerint a végrehajtó szerv jelenleg az OÉGYI álláspontjára vár, amely feltételezhetően a jelenleg folyó per kimenetelétől függ, de forrásainak szerint nem kérdéses: drogszármazékként és gyógyszeralapanyagként tekintenek rá. Úgy tűnik, még ha sikerül is megelőzni az európai jogalkotókat, a döntés nem éppen lesz előremutató: vagy legalábbis nem támogatja majd az iparági szereplőket abban, hogy kihasználják az ország klímájából fakadó előnyöket. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a kormányzat közben a kenderprogram felpörgetésére törekszik.

Mit veszíthet az ország?


Ahogy az az elmúlt évtizedek példájából látszik, az országnak komparatív előnye van a kendertermesztés területén, amit a kormányzat igyekszik is meglovagolni. Tavaly februárban tartottak is egy fórumot az Országházban, ahol Feldman Zsolt, az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a jogi háttér megteremtésével is ösztönözni kívánja a kender termesztését. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pedig arra mutatott rá, hogy több támogatási forrásból is finanszírozható az ipari kender termelésére alapuló gazdasági tevékenység, például a Vidékfejlesztési Programból (VP) illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP).

Bár kétségtelen, hogy a kendernek rengeteg felhasználási módja van, amiről a cikk elején található keretes írásban a teljesség igénye nélkül be is számoltunk, úgy tűnik a kormányzat pont azzal nem akar foglalkozni, amiben a legnagyobb potenciál lenne: a CBD olajjal. Az általunk meglátogatott ültetvény tulajdonosa szerint pedig éppen az állam segítségére lenne szükség ahhoz, hogy olyan iparágat lehessen felépíteni a CBD köré, ami versenyre kelhetne az elmúlt évtizedekben helyzetbe került osztrák, svájci, dán vagy holland gyártókkal. "Jelenleg nemcsak az a baj, hogy a raktárban állnak a CBD-termékek, mert nem engedik piacra, hanem az is, hogy a legközelebbi, nagy kapacitású sajtolóüzem Csehországban van" - mondta a lapunknak nyilatkozó termesztő. Ugyanis a feldolgozóipar megteremtése csak egy stratégiai befektetőnek érné meg, ami - már, ha úgyis a kendertermesztés feltámasztásán fáradozik - lehetne az állam is. A feldolgozóipar létrejöttével pedig egy olyan iparág bontakozhatna ki, amely sok vidéki gazdáknak is egy rentábilis növénytermesztési alternatívát nyújthatna.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Tematikus cikk

Garázscégből épített autókereskedést az egykori válogatott autóversenyző (x)

A családi vállalkozás veterán autók építésével is foglalkozik. 
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium