A volatilitás alapú indikátorok segítségével azonosíthatjuk az extrém piaci mozgásokat, valamint trendirányú kereskedésben is hasznos segítséget nyújthatnak. Az indikátorok ezen csoportját gazdagítja a most bemutatásra kerülő Keltner csatorna.
A Keltner csatorna Chester W. Keltner (1909-1998) könyvében a "Hogyan keressünk pénzt az árutőzsdén" debütált. Ne csapjon be minket a könyv címe, hiszen ezt az eszközt bármely piacon, bármely tőzsdei terméken sikeresen alkalmazhatjuk. Később más szerzők is, mint például Linda Bradford Raschke módosítva publikálta a Keltner csatornát. A következőkben a módosított verzió leírásával foglalkozunk, hiszen napjaink grafikonrajzolói ezt tartalmazzák.
A Keltner csatorna első ránézésre nagyon hasonlít a
Bollinger szalagra , itt is három vonal határozza meg az indikátort. Az eredeti keltneri definíció alapján a középvonal nem más, mint a tipikus ár 10 napos periódusú mozgóátlaga. A tipikus ár a napi minimum, maximum és a záróár átlaga. Az alsó és felső szalagok meghatározásához eredetileg a gyertyák minimuma és maximuma által meghatározott területének átlagát számították ki, melynek többszörösét kivonták illetve hozzáadták a középső vonalhoz. Napjaink grafikonrajzolóiban a középvonal leggyakrabban egy exponenciális mozgóátlag, melyektől a távolságot - Linda Bradford publikációja óta - az
Average True Range indikátor (ATR) többszörösével számítjuk.
Kereskedés a Keltner csatorna segítségével A Keltner csatorna használatát leginkább trendelő piacon érdemes megfontolnunk, bármilyen időtávon, hiszen ekkor ad igazán jó jelzéseket. Tipikus paraméterként a 10, illetve a 20 napos mozgóátlagot, valamint az 1,5-2-es ATR értéket használhatjuk. Mivel az indikátor önmagában alkalmazva csak gyenge jelzést ad, így a Keltner csatornát célszerű a technikai elemzés más eszközeivel (gyertyaformációk, indikátorok) kombinálni.
Az eredeti stratégia Keltner publikációja szerint vételi jelzést kapunk, ha az árfolyam fölfelé lép ki a szalagból, míg lefelé történő kilépés esetén eladási szignál érkezik. Az alábbi, emelkedő trendben lévő EUR/HUF grafikonon zöld nyíllal jelöltük a vételi szignálokat.
 Klikk a képre! |
Túladott-túlvett szintek azonosítása Hasonlóan a Bollinger szalaghoz a felső vonal felett túlvettnek, míg az alsó vonal alatt túladottnak nevezhetjük az árfolyamot. Ilyen esetekben a középvonal közelítését várhatjuk, amely egy korrekciós hullám kialakulását jelenti a grafikonon.
Az előzőhöz hasonló technika, amikor szalagok közötti mozgást akarjuk meglovagolni, és a felső szalag elérésekor eladási, az alsó szalag elérésekor vételi pozíciókat keresünk. Mindkét esetben célszerű a Keltner csatorna jelzését egy momentum indikátorhasználatával is kiegészíteni. A következő grafikonon az alsó vonalnál vételi pozíciót (zöld nyilak) veszünk fel, míg a felső vonal érintésénél eladási pozíciót (piros nyilak) nyitunk. Fontos kiemelni, hogy erősen trendelő piacon hosszabb időre is az alsó vagy felső szalaghoz tapadhat az árfolyam.
 Klikk a képre! |
Keltner csatorna modern alkalmazása Pozíció felvétele előtt nézzük meg, hogy a Keltner csatorna alsó és felső szalagjai, valamint a mozgóátlag milyen irányba állnak és pozíciót csak ennek az iránynak megfelelően vegyünk fel. Az árfolyam vételi pozíció esetén legyen a mozgóátlag és a felső szalag közötti részben, míg eladási pozíció esetén a mozgóátlag és az alsó szalag közötti részben. A pozícióba lépés mindig a mozgóátlaghoz történő visszatesztelés után történjen.
A pozícióba lépés előtt nem mindegy, hogy hogyan formálódnak és korrigálnak a gyertyák. Álljon itt néhány fontos szabály a gyertyák elhelyezkedését illetően:
- A gyertya kanóca nagyon közel kerül, vagy meg is érinti a mozgóátlagot.
- A mozgóátlagot közelítő, vagy átszúró gyertyának bármelyik kanóca maximum a sáv feléig érhet.
- A gyertya kanóca csak a trend irányával ellentétes irányában vehet fel szélsőséges értéket. Azaz felfelé trend esetén a mozgóátlaghoz közelítő gyertyának nem szabad a minimumán zárnia, hanem annál feljebb szükséges.
A grafikonon a Keltner csatorna beállításaihoz 20-as mozgóátlag, valamint 1,5-es ATR tartozik. Az 1-es pontban az árfolyam kiszúr a csatornából, ami a vevők erejét jelzi. A 2-es pontban jól látható, hogy az árfolyam elrugaszkodott a középvonaltól, ami vételi szignál. Eközben a fenti szabályt egyik esetben sem sérült.
 Klikk a képre! |
Kilépési pontok meghatározása Kilépési pontként szolgálhat például a középvonal ellentétes irányba történő áttörése, valamint amennyiben a gyertyatest kiszúrt a szalagok közül, akkor a szalagok közé való visszatérés is. Természetesen a Keltner csatornától elszakadva hagyományos technikai szintekhez is köthetjük a célárat, valamint a veszteségvágó megbízásokat is.
Előző cikk
