Mankó a devizakereskedéshez - Pivot pontok a gyakorlatban

2010. január 7. | 08:26     
 
Küldés e-mailbenNyomtatható verzióHozzászólás
A pivot pontokat tőzsdei kereskedők ezrei használják évtizedek óta kritikus támasz és ellenállás szintek meghatározására. Alkalmazásuk legfőképp a devizakereskedésben gyakori, igen hasznos eszköz sávban kereskedők számára beszállási pontok keresése közben, de éppoly gyakran használják a pivotokat trendkövető stratégiákban a fő kitörési szintek azonosításakor. Cikkünkben bemutatjuk, miként számítjuk a technikai elemzés ezen eszközeit és hogyan lehet őket alkalmazni a gyakorlatban.

Tudáscenter



Mik azok a Pivot Pontok?:  1/2 következő oldal →

Mik azok a Pivot Pontok?

Pivot pontok számításakor egy eszköz előző időszakbeli csúcs-, mély- és záróárfolyamait használjuk. Leggyakrabban napi adatokból számítják a következő napi érvénnyel, de szokás néha órás értékeket is használni. A legelterjedtebb alkalmazás mégis az előző napi adatok alapján számított pivot szinteket támaszként illetve ellenállásként tekinteni a következő nap napon belüli kereskedése során, például 30 vagy akár 15 perces grafikonon. Amennyiben mégis rövidebb időtáv adataiból számítjuk a pivot pontokat, úgy jelentőségük és használhatóságuk nagyban kárát látja.

Klasszikusan a következő képletek alkalmazandóak pivotok meghatározásakor:
(A példákban napi grafikonon határozzuk meg a pivot pontokat napon belüli kereskedéshez)

Középső Pivot Pont (PP) = (napi maximum + napi minimum + Záróár)/3

A támasz és ellenállás szinteket ezen központi érték segítségével számítjuk:

Első Ellenállás (R1) = (2*Pivot Pont) - napi minimum
R - Resistance (Ellenállás)

Első Támasz (S1) = (2*Pivont Pont) - napi maximum
S - Support (Támasz)

A második támasz és ellenállás szinteket az előzőekhez hasonlóan számoljuk:

Második Ellenállás (R2) = Pivot Pont + (R1 - S 1)

Második Támasz (S2) = Pivot Pont - (R1 - S1)


Általában két-két támasz illetve ellenállás szintet szoktak használni kereskedés során. Néha még egy harmadikat is meghatároznak, de ennek gyakorlati haszna enyhén szólva ezoterikus. Tovább bővítető a skála az egyes szintek közötti felezővonalak feltűntetésével is, legelterjedtebb mégis az 5 szint, azaz a középső pivot és két-két ellenállás illetve támasz alkalmazása.

Általánosságban elmondható, hogy a középső pivot szintet szokás elsődleges támasz vagy ellenállási szintnek tekinteni és a többi pivottal együtt kiörési és/vagy sávkereskedési stratégiákat építeni rájuk.


Sávkereskedés

Nézzük először a trendellenes módszert. A mögöttes elgondolás lényege, hogy az árfolyamok egy központi szint körül mozognak, és ha attól el is távolodnak, újra és újra visszatérnek oda. A kitérések széleit támasz és ellenállásként azonosítva egyfajta csatorna alakítható ki, melyből az árfolyam csak nagyobb elmozdulás esetén fog kilépni - utóbbit kitörésnek nevezzük. Ha azt feltételezzük, hogy amikor az árfolyam a csatorna közepéhez képest szélsőséges értéket ér el előbb-utóbb vissza fog kanyarodni a középvonal felé, így ezekben az esetekben ellenirányú pozíciót érdemes felvennünk. A gyakorlatban - főleg devizák - esetén a pivot pontok által kijelölt szintek gyakran szolgálnak csatornák széleként illetve közepeként, főleg a középső pivot, az R1 és a S1 szintek. Ez már csak azért sem meglepő, mert sok kereskedő figyeli a pivotokat, így önbeteljesítővé válik az elmélet.

Az alábbi 10 perces EURUSD grafikonon jól látszik, hogy az árfolyam egész nap a középső pivot szintje és az első támasz között mozgott és többször is visszafordult ezekről a szintekről. Az csatornából való kiszúrások teljesen természetesek és a devizák - jelen esetben EURUSD - volatilitásából adódnak, így senki se lepődjön meg, ha azt tapasztalja, hogy egy adott szint elhelyezkedését tágabban kell értelmezni, mint mondjuk részvények esetében.

Klikk a képre!
Klikk a képre!



Tovább finomíthatjuk stratégiánkat amennyiben további fordulóra utaló megerősítő jelzésekhez kötjük a pozíció nyitását a sáv széle által adott jel mellett. A fordulók korai felismeréséhez sokszor más indikátorokat is segítségül hívunk, például az RSI vagy Stochastic, avagy a fordulós japán gyertyákat is figyelhetjük. A fenti grafikonon az RSI jelzési mindkét esetben megerősítették a pivot pontok jelzéseit. Csatornák kialakulása a különböző piacok (amerikai, európai, ázsiai) nyitási időpontjai és fontosabb makroadatok közzététele közötti időszakokban a leggyakoribb, tehát olyankor, amikor a piac újabb hírek, információk hiányában oldalazik. Természetesen nem fog mindig ilyen szabályosan mozogni az árfolyam, de a pivot szintek használatával kereskedési eszköztárunk egy újabb hasznos elemmel bővíthető.


   1/2 következő oldal →
1. Mik azok a Pivot Pontok?:
2. Trendkövető stratégiák:

  Előző cikk Következő cikk 
Küldés e-mailben Nyomtatható verzió Hozzászólás







     
    EZT OLVASTA MÁR?
    11
    22
    33
    44
    55
    Partnereink:
        Kávé partner  

    © 2010 Portfolio.hu    |   RSS    |   Impresszum    |   Jogi nyilatkozat    |   Médiaajánlat    |   Adatvédelem    |   Hitelkalkulátor.hu    |   Visszajelzés