A TRIX nem más, mint a záróár háromszorosan kisimított exponenciális mozgóátlagának a százalékos változása. Az indikátort Jack Hutson technikai elemző1980-ban publikálta. Mint minden trendkövető indikátor a TRIX is tisztes távolságból követi a piac változását, jelezései ebből kifolyólag a legmegbízhatóbbak közé tartoznak. Az, hogy az indikátor a piaci változásokat jelentős késéssel követi, determinálja a felhasználói kört is, jellemzően a hosszabb távra befektető kereskedők körében kedvelt. A gyakorlat azt mutatja, hogy az indikátor szignáljai különösen mértékadóak, heti grafikonok esetében.
Maga az indikátor az MACD-hez hasonlóan a "0"-val jelölt középvonal körül ingadozik. Mivel többszörösen kisimított mozgóátlagok alkotják, a TRIX célja, hogy kiszűrje a kisebb mozgásokat, amelyek irrelevánsak a hosszabb távú trend szempontjából. A TRIX használata alapvetően megegyezik az MACD-nél leírtakkal, itt is nagy jelentőségű a középvonal átlépése illetve a szignálvonal keresztezése.
A TRIX indikátor számítása 1. Kiszámítjuk a választott időszak exponenciális mozgóátlagát (EMA1)
2. Az első lépésben kapott értéket exponenciálisan átlagoljuk, ugyan azzal az időperiódussal (EMA2)
3. Ezt követően a második lépésben kapott átlagot is átlagoljuk, így egy háromszorosan kisimított exponenciális mozgóátlagot kapunk (EMA3)
4. Meghatározzuk magát a TRIX-et, ami a periódusonkénti százalékos változása a 3-as pontban számított kisimított átlagnak.
5. Végül szükségünk van egy szignálvonalra, ami a 4. pontban kalkulált érték egyszerű mozgóátlaga
Az indikátor paramétereit illetően talán a leggyakoribb beállítás a 15 periódussal kalkuláló TRIX, ahol jellemzően 9 periódusra vonatkozóan számítjuk a szignálvonalat. Hosszabb távra befektetők körében kedvelt a 30,9-es beállítás is. Mint minden trendkövető indikátor esetében, minél rövidebb időbeállítást használunk, annál volatilisabb lesz az indikátor mozgása.
A TRIX gyakorlati használata A TRIX alapvetően a záróár százalékos változását méri, ebből kifolyólag a zéró vonal fölötti pozitív TRIX érték a folyamatosan emelkedő záróár következménye, ami emelkedő trendet jelez. A középvonal alulról történő áttörése ezért az indikátor vételi jelzése. A középvonalat felülről áttörő indikátor a folyamatosan csökkenő záróárak következménye, ami csökkenő trendet jelez, ebből kifolyólag eladói jelzés.
Az OTP grafikonján jól látszik, hogy az elmúlt egy évben a TRIX indikátor középvonal keresztezéseit követő befektető egyedül a "C" pontban kapott téves vételi jelzést, az indikátor összes többi szignálja profitot hozott. A trendkövető indikátorok sajátosságát is jól érzékeltei az alábbi példa, miszerint az indikátor relatíve biztos jelzést ad, de ennek megvan az ára is, hiszen a TRIX-et követő befektető csak kisebb szeletet tud kiharapni az emelkedő vagy csökkenő hullámból.
 Klikk a képre! |
Az indikátor és a szignálvonalak keresztezése is kereskedési szignálokat ad a befektetőknek, még ha nem is olyan mértékadókat, mint az előzőekben taglalt középvonal keresztezése. Vételi jelzést kapunk, ha az indikátor alulról keresztezi a szignálvonalat, még eladási jelzést akkor kapunk, ha az indikátor piros fonala felülről keresztezi a szignálvonalat. Hutson iránymutatása alapján a szignálvonal keresztezések esetén nem árt, ha más indikátorok is megerősítik a TRIX jelzését.
Konzervatívabb kereskedési stratégiát követő kereskedők a szignálvonal felülről történő keresztezését a mindösszesen a vételi pozíciók zárására használják, amennyiben az indikátor a középvonal felett tartózkodik. Hasonlóan a középvonal alatti TRIX esetén a szignálvonal alulról történi keresztezése a short pozíciók zárására ad jelzést.
A MOL grafikonján látható, hogy a szignálvonal keresztezéseket követő befektető előbb kap kereskedési szignálokat, természetesen a korábbi jelzés kevésbé tekinthető megbízhatónak, mint az előző középvonal keresztezés. Az előbbiekben részletezett konzervatív stratégiát követő befektető "A" és "B" pontokban zárta vételi pozícióját, "C" pontban short pozíciót nyitott, amit a "D" pontban lezárt.
 Klikk a képre! |
Előző cikk
