Több pénz kellene Brüsszeltől energiapolitikára a kormány szerint

2017. május 19. 11:46  english version   
nyomtatás
 
Jelentős terhet róna a tagállamokra a 2030-as európai energiahatékonysági cél 3 százalékos emelése, ezért Magyarország azt nem támogatja - mondta Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár az Energia Tanács informális találkozóján a máltai Vallettában, 2017. május 18-án. Nagy kihívást jelent a tagállamoknak az irányelv-tervezet másik rendelkezése is, ami legalább évi 1,5 százalékos energiahatékonyság-növelést írna elő a végső felhasználóknál - hívta fel a figyelmet Aradszki András. A közösségi célok eléréséhez szerinte a tagállamok számára nélkülözhetetlen a további pénzügyi támogatások megléte.


Magyarország nem ért egyet az irányelv tervezett módosításával, amely - az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseire alapozva - 27-ről 30 százalékra emelné a 2030-as európai energiahatékonysági célértéket - áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtóközleményében. Aradszki András, a tárca energiaügyért felelős államtitkára a jelenlegi célérték későbbi felülvizsgálatát javasolta, tekintettel arra, hogy a korai módosítás jelentős, be nem tervezett többletköltséget róna a tagállamokra. Lényeges szempontnak nevezte, hogy hiányzik az új energiahatékonysági szakpolitikák eredményességének elemzése is. Emlékeztetett, hogy az üvegházhatású-gázok 2030-ig elérendő 40 százalékos kibocsátás-csökkentési céljának teljesülése önmagában számottevő energiahatékonyság-javulást von maga után, és ezzel együtt előrehaladást igényel a megújuló energiaforrások alkalmazásában is.

Magyarország ugyanakkor támogatja az elnökség 1,4 százalékos energiamegtakarítási kötelezettségre irányuló kompromisszumos javaslatát, amely megfelelő rugalmasságot biztosítana a tagállamoknak az energiahatékonysági céljaik meghatározásához.

A találkozón a tagállamok az energiahatékonyságról szóló irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot vitatták meg, amely a tavaly novemberben közzétett, "Tiszta energiát minden európainak" jogszabálycsomag részét képezi. A V4 tagállamok a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy az energiahatékonyság fokozásában továbbra is csak nem kötelező uniós célérték lehet támogatható, emellett megfelelő kereteket és lehetőséget kell biztosítani a kapcsolódó nemzeti programok eredményes megvalósításához.

Lehetőség, nem teher

A hazai energiahatékonysági szektor képviselőjeként a Magyar Energiahatékonysági Intézet csalódását fejezte ki a kormány állásfoglalásával kapcsolatban, és arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját, és csatlakozzon azon európai országok köréhez, melyek vállalják a párizsi klímacélok teljesíthetősége érdekében azt, hogy évente 1,5 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat 2030-ig. Az Energiahatékonysági Irányelv felülvizsgálatát megelőző Európai Bizottság által elkészített környezeti hatásvizsgálata megállapította, hogy a tagállamok számára javasolt 1,5 százalékos energia-megtakarítási kötelezettség olyan gazdasági előnyöket biztosíthatna az európai gazdaságoknak, mely erősítené versenyképességüket. Az energiahatékonyság ösztönzése nem önmagában a vállalások teljesítése miatt fontos, hanem nemzeti érdek is.

Az energiahatékonysági beruházások minden elemükben és hatásukban az infrastrukturális beruházásokkal mutatnak hasonlóságot, sőt a hatalmas megtakarítási potenciál miatt minden más gazdaságfejlesztési programnál hatékonyabbnak bizonyulnak: egyszerre hatnak ösztönzőleg a gazdaságra (versenyképesség javítása, munkahelyteremtés, költségvetési bevétel-növelés, külső energiafüggőség csökkentése), és vannak pozitív hatásai a környezetvédelemre, ellátásbiztonságra, illetve szociális és egészségvédelemi problémákra. A Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai meggyőződése, hogy lehet úgy javítani a nemzetgazdaság egyes ágazatainak energiafelhasználását, hogy közben az Magyarország gazdasági növekedése ne sérüljön - fogalmaztak sajtóközleményükben.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
Állásajánlatok
Kötvényportfólió-kezelő
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium