Vesztes háborúba indul a kormány, bajban a magyar boltok

2017. március 20. 16:01    
nyomtatás
 
Évek óta érzékelhető, hogy a kormánynak nem tetszenek egyes élelmiszer-kiskereskedelmi cégek, ami valószínűleg egy rögzült közgazdasági gondolatmenet eredménye. A multik korai megjelenésükkel tényleg hozzájárultak az átmenet gazdasági nehézségeihez a kisker szektorban, ahogy azonban a feltört tojást sem lehet utólag helyreállítani, a megkésett kormányzati intézkedések sem fogják visszafordítani az idő kerekét. A hazai láncok egy részének egyszerűen elfogytak a stratégiai tartalékai.


Miért bántja a kormány a kisker multikat?


Évek óta érzékelhető, hogy a kormánynak nem tetszenek egyes élelmiszer kiskereskedelmi cégek. Legalábbis, amelyek multik tulajdonában vannak. Egyre-másra hozzák szabályozással nehéz helyzetbe ezeket a cégeket, még akkor is, ha ezeket a szabályozásokat nemzetközi nyomásra időnként vissza is kell vonni. De ez talán nem is baj a kormányzat számára, hiszen a lényeg ebben az esetben nem feltétlenül a költségvetési bevételek gyarapítása, hanem az üzenet hiteles közvetítése a célcsoport számára, miszerint ők nem kívánatosak Magyarországon.

De mi ennek az oka? Biztosan nem a külföldi szereplőkkel szembeni általános ellenszenv, még csak nem is hazai versenytársak lobbitevékenységének következménye ez, hanem vélhetően egy rögzült közgazdasági gondolatmenet.

Sokan gondolják ugyanis azt, hogy a rendszerváltás során a kiskereskedelem külföldiek felé történő részleges privatizálása, ill. egyáltalán a külföldi kiskereskedelmi befektetők viszonylag korai beengedése a hazai piacra összességében káros volt a magyar gazdaságra nézve. Nem feltétlenül a külföldiek megjelenésének ténye, hanem inkább annak korai időzítése okozott hátrányokat elsősorban a magyar élelmiszergazdaság szereplőinek, amelyek amúgy is a politikai-gazdasági átmenet nehézségeit nyögték. A külföldi multik ugyanis jellemzően pénzügyi, információs és marketing erőfölényben voltak a hazai beszállítókkal szemben, mi több, gyakran magukkal hozták a külföldi beszállítói kapcsolatrendszerüket is, ezzel nyomás alá helyezve a hazai élelmiszeripari cégeket. Így a leginkább magyar tulajdonban maradt ágazat legyengült szereplőinek a rendszerváltás zavarai mellett még a saját piacaik részleges megtartásáért is harcolniuk kellett. Az élelmiszergazdaság szereplői mellett azonban még egy üzleti szegmenst érintett kedvezőtlenül a multik térnyerése, nevezetesen a hazai tulajdonban maradt független boltokat és a kiskereskedelmi beszerzési társulásokat, hálózatokat, így a CBA, a COOP és a Reál láncokat is.

A helyzet az, hogy ebben a gondolatmenetben nagyon sok igazság van. A multi kiskerek persze hoztak beruházásokat, új vállalati kultúrát, nagyobb választékot, újszerű vásárlási élményt a hazai piacra és mindezzel komoly értékeket is hoztak létre itthon, ennek ellenére korai megjelenésükkel valószínűleg tényleg hozzájárultak az átmenet gazdasági nehézségeihez.

Lesz-e átrendeződés a kiskereskedelemben?


A kormányzat tehát mindezt vélhetően helyesen gondolja a múltra nézve, és ennek megfelelően intézkedéseivel megpróbálja visszaforgatni az idő kerekét. Ezzel reméli, hogy újra erősebb helyzetbe hozza a magyar kisker láncokat és az élelmiszeripari beszállítókat, a multikra nézve hátrányos szabályozással. De ahogy a feltört tojást sem lehet utólag helyreállítani, a megkésett kormányzati intézkedések sem fogják tudni betölteni a nekik szánt szerepet. Az elrontott múlt egy elrontott jelennel nem korrigálható.

A multikra hátrányos intézkedések ugyanis már egy teljesen más piacszerkezetben működő szektort találnak, megváltoztak a vásárlási szokások és a beszállítói kapcsolatok is. A multi kiskerek ugyanis egyrészt már itt vannak, komoly versenypozíciót és vásárlói elégedettséget vívtak ki maguknak, sőt hazai élelmiszeripari beszállítói kapcsolataik vannak, amelyek részlegesen akár nemzetközi piacokat is hozhattak a magyar cégeknek. Másrészről mára már a megerősíteni kívánt hazai kiskerek sem kizárólagosan magyar élelmiszeripari beszállítókkal dolgoznak, hanem a kiélezett árverseny miatt, jelentős részben ugyanúgy behozták a lengyel, szlovák és nyugat-európai beszállítókat, ahogy a multik is. Magyarán, megerősödésük nem jár automatikusan a hazai beszállítói részarány jelentős növekedésével. Mindezeken túl, a hazai láncok egy részének elfogytak a stratégiai tartalékai, a számukra még úgy-ahogy versenyelőnyt biztosító tényezők elgyengültek, ezért még aszimmetrikus, számukra előnyös szabályozás mellett sem lesznek képesek jelentős piacnyerésre (legalábbis önerőből nem).

Mik is ezek a tényezők, amik a múltban - még állami szabályozás nélkül is - de segítettek a hazai kiskereknek pozícióik részleges tartásában? Ezek az alacsonyabb (esetenként szürke) bérköltségek, a sokszor a multiknál gyengébb vásárlói környezet, ill. a nagyon olcsó (esetenként áfacsaló) beszállítói kapcsolatok intenzív használata.

Ugyanis a beérkező erőfölényes multikkal szemben a hazai kisker láncok és független boltok a lépést az alacsonyabb bérköltségekkel, a foglalkoztatás intenzív, de esetenként szürkén foglalkoztatott munkavállalói költségeivel próbálták tartani. Mára azonban ez az út, részben a munkaerő szűkössége, részben a kormányzat fekete foglalkoztatást gátló szabályai miatt már nem járható. A kereskedelemből a munkaerő részben kiáramlott, részben a multik jelentősen magasabb bérei miatt kikényszeríti a béremelést a hazai cégeknél is. Elég csak a napokban megjelent újabb hírre gondolni.


Mindez azzal jár, hogy a hazai kiskerek költségei a bázis évekhez képest jelentősen nőnek, korábbi egyik "versenyképességi tényezőjük" elenyészik.

Hasonlóképpen sorvad egy korábbi költségelőnyük, nevezetesen, hogy az általuk üzemeltetett boltok vásárlói környezete a múltban kisebb beruházásokat, capex ráfordításokat igényelt. Ugyanis a mára már komoly vásárló élményt megismerő és elváró vásárlói közönség még az ország legeldugottabb szegletében is találkozhatott a legmodernebb, és legigényesebb bolti környezettel. Ezért a jövőben egyre kevésbé fogadja el az alacsonyabb beruházási költségekkel együtt járó alacsonyabb kiszolgálási színvonalat. Ez a multikéhoz hasonló beruházásokra kényszeríti a hazai láncokat, erodálva egy újabb korábbi "versenyelőnyüket". Ezt mára a hazai cégek is felismerték, elég csak a CBA Príma bolthálózatára gondolni, amiket pont a multik versenyének leginkább kitett, magas vásárlóerejű régióiban telepítenek.

A harmadik téma érzékeny pontokat is érint. A globális beszerzéssel és hatalmas mennyiségekkel operáló multik beszerzési árelőnye ugyanis gyakran olyan jelentős, amit a hazai cégek csak nagyon nehezen voltak képesek kiegyenlíteni, miközben a hazai fogyasztó rendkívüli ár-érzékenysége miatt ez folyamatosan létkérdés. Ezért bármi áron, de olyan beszállítói kapcsolatokat is el kellett fogadni, amelyek a multikhoz mérhető árszinten voltak képesek szállítani. Ezen "beszállítók" egy része gyakran nem is termelő cég volt, hanem olyan köztes kereskedő cég, amelyik csak az áfa, ill. egyéb közterhek "optimatizálásával" volt képes alacsonyabb árszinten szállítani. A kormányzat helyes, feketegazdaságot szűkítő intézkedései (online kassza, EKÁER, fordított áfa, célzott NAV-ellenőrzések stb.) viszont erősen korlátozták a hasonló módon működő cégek körét, ill. emelték azok kockázatát. Ebből következően viszont az olcsó beszerzési források köre szűkült és azok a közgazdasági törvényszerűségek nyertek nagyobb teret a multik és a hazai boltok beszerzési árszínvonalában, ahol a multik trendszerűen előnyben vannak (regionális és nagyobb volumenű beszerzés, tendereztetés stb.).

Összegezve tehát, a hazai kisker boltok és láncok emelkedő bérköltségekkel, emelkedő beszerzési árakkal és emelkedő capex ráfordításokkal kell, hogy számoljanak. Ez a trend még akkor is negatív számukra, ha a kormányzati intézkedések egyéb módokon előnybe hozzák őket a multi kiskerekkel szemben. A következménye mindezeknek a kiskereskedelem jelentős átalakulása lesz, amire jó, ha nagyon odafigyelnek a beszállítók, ha nem akarnak veszíteni. Ráadásul, ha mindez nem is lenne elég, az online kereskedelem rohamos térhódítása még a hagyományos kereskedelmi formákat működtető multikat is megviselheti.

Egyszóval öveket bekapcsolni, komoly átrendeződés jöhet a kereskedelemben!

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk

F?rum
 
 
X
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
Prémium