Kész, vége: jöhet a nagy amerikai pénzügyi reform
Közel egy éven át tartó küzdelem eredménye az új szabályozás, mely a bankokra és más pénzügyi szervezetekre vonatkozó szigorításon túl a pénzügyi felügyelet rendszerét is számottevően módosítja az USA-ban. “Az amerikai embereket soha többé nem kérik majd arra, hogy állják a Wall Street hibáinak költségeit" - fogalmazott győzelemittasan Barack Obama. A törvény elfogadása annak köszönhető, hogy sikerült a szenátusban három republikánus képviselőt maguk mellé állítaniuk a demokratáknak, így 60/39 arányban el tudták fogadni a törvényt.
A jövőben a pénzügyminisztérium és a felügyelő hatóságok jogot kapnak arra, hogy egyes vállalatokat “rendszer szempontjából jelentősnek" nyilvánítsanak, és magasabb tőke- és felügyeleti követelményeket írjanak elő számukra. Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Bázel III-ról szóló globális tárgyalásokon ezzel Amerika példát tud mutatni a világ számára. Nem mindenki elégedett az új szabályozással, Richard Shelby, a bankbizottság republikánus tagja szerint például a bürokrácia növelésével, a gyenge elszámolhatósággal komolyan aláássa a törvény az amerikai gazdaság versenyképességét.
Bár a 2300 oldalas törvénycsomag meglehetősen komplex, jó kommunikációjával a demokraták hasznot meríthetnek belőle a választók körében a novemberi választások előtt. A törvénybe belekerült a pénzügyi fogyasztóvédelmi iroda (hivatalos nevén Consumer Financial Protection Bureau) létrejöttéről szóló passzus is, és lehetővé teszi a törvény, hogy a bajba került pénzügyi szervezetek likvidálását egy külön hatóság végezze. A bankok saját számlás kereskedését, kockázati tőketársaságokban és fedezeti alapokban történő szerepvállalását korlátozó Volcker-szabályokat ugyan nem az eredeti formájukban, de szintén sikerült a törvénybe foglalni.
Üdvözölte a törvényt Ben Bernanke, a Fed elnöke, mondván, a pénzügyi reformmal nagy lépést tesz Amerika annak érdekében, hogy megelőzhetővé váljon a jelenlegi pénzügyi válság megismétlődése.
A jövőben a pénzügyminisztérium és a felügyelő hatóságok jogot kapnak arra, hogy egyes vállalatokat “rendszer szempontjából jelentősnek" nyilvánítsanak, és magasabb tőke- és felügyeleti követelményeket írjanak elő számukra. Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Bázel III-ról szóló globális tárgyalásokon ezzel Amerika példát tud mutatni a világ számára. Nem mindenki elégedett az új szabályozással, Richard Shelby, a bankbizottság republikánus tagja szerint például a bürokrácia növelésével, a gyenge elszámolhatósággal komolyan aláássa a törvény az amerikai gazdaság versenyképességét.
Bár a 2300 oldalas törvénycsomag meglehetősen komplex, jó kommunikációjával a demokraták hasznot meríthetnek belőle a választók körében a novemberi választások előtt. A törvénybe belekerült a pénzügyi fogyasztóvédelmi iroda (hivatalos nevén Consumer Financial Protection Bureau) létrejöttéről szóló passzus is, és lehetővé teszi a törvény, hogy a bajba került pénzügyi szervezetek likvidálását egy külön hatóság végezze. A bankok saját számlás kereskedését, kockázati tőketársaságokban és fedezeti alapokban történő szerepvállalását korlátozó Volcker-szabályokat ugyan nem az eredeti formájukban, de szintén sikerült a törvénybe foglalni.
Üdvözölte a törvényt Ben Bernanke, a Fed elnöke, mondván, a pénzügyi reformmal nagy lépést tesz Amerika annak érdekében, hogy megelőzhetővé váljon a jelenlegi pénzügyi válság megismétlődése.