Bank

Új banki csapás az MNB-től - Így pucolják ki a bedőlt hiteleket

Portfolio
Megelégelte a jegybank, hogy a bankok még mindig több mint 700 milliárd forintnyi bedőlt vállalati projekthitelt tartanak a mérlegükben. Korábbi utalásainak megfelelően szigorú többlettőke-képzést ír elő ezért nekik, amely azokat a bankokat sújtja majd, amelyek még 2016 után is megtartják ezeket a hiteleiket. A lépés felgyorsíthatja a nagybankok portfóliótisztítását, és ezzel az MNB által alapított MARK Zrt. követelésvásárlási tevékenységét is beindíthatja, felpörgetheti. A lépés azt sejteti, hogy 2016 végéig várnak még durva veszteségek egyes bankokra.
Az MNB közleménye így fogalmaz (kiemelések tőlünk):
"A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és intézményi koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázat. Ennek kezelésére az MNB rendszerkockázati tőkepuffer (Systemic Risk Buffer - SRB) bevezetése mellett döntött. Ha a hitelintézetek 2017. január 1-jéig kitisztítják a problémás portfoliójukat, akkor nem kerül a többlet-tőkekövetelmény alkalmazásra. Így a megfelelően hosszú bevezetési ütemezéssel, 2017. január 1-től előírt többlet-tőkekövetelmény portfoliótisztításra ösztönözheti a hitelintézeteket, valamint az intézmények sokkellenálló képességének növelésével általánosan erősíti a pénzügyi stabilitást.

A problémás projekthitelek tartósan magas állománya és aránya, valamint koncentrációja kiemelt pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz. Ez a több mint 700 milliárd forintot kitevő állomány ugyanis egyrészt nem várt további veszteségek forrását képezheti, másrészt korlátozhatja a bankrendszer hitelezési hajlandóságát, így mérsékelheti annak gazdasági növekedést támogató szerepét. A nemteljesítő projekthitelek állománya a válság után jelentős növekedést mutatott és az ebből eredő kockázatokat a folyamatos átstrukturálások sem tudták érdemben kezelni. Ennek megfelelően indokolttá vált a makroprudenciális eszköztár alkalmazása.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a problémás projekthitelekből fakadó kockázatok kezelése érdekében 2015 októberében a rendszerkockázati tőkepuffer bevezetéséről döntött. A tőkepuffer intézményenkénti mértékét a jegybank a rendszerkockázathoz való egyedi hozzájárulás arányában fogja meghatározni. Ez a mérték a problémás projekt-kitettségek belföldi, I. pilléres tőkekövetelményhez viszonyított aránya alapján adódik. A rendszerkockázati tőkepuffer intézményi szinten a belföldi, kockázattal súlyozott teljes kitettség-érték 0 és 2 százaléka között kerül előírásra és konszolidált szinten, a legjobb minőségű (CET1) tőkeelemekből kell megképezni az egyéb tőkepuffereken felül. A rendszerszinten releváns állományok figyelembevétele érdekében bevezetésre került egy "de minimis" szabály is: csak 5 milliárd forintnál nagyobb problémás állomány esetében kerül sor rendszerkockázati tőkepuffer meghatározására.

Az egyes intézményekre vonatkozó rendszerkockázati tőkepufferek megállapítása egyedi MNB határozatok formájában történik majd 2016 utolsó negyedévében. Az új tőkepuffer követelménynek 2017. január 1-től kell megfelelniük a hitelintézeteknek. Ez az időzítés megfelelő időt biztosít a bankoknak az alkalmazkodásra, a problémás projekt kitettségek érdemi tisztítására. Amennyiben a portfóliótisztítás mégsem valósulna meg, a többlet-tőkekövetelmény az intézmények megnövekedett sokkellenálló képességén keresztül erősítheti a hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. Ha a hitelintézetek 2017. január 1-jéig kitisztítják a portfoliójukat, akkor nem kerül a többlet-tőkekövetelmény alkalmazásra. Az új követelmények kapcsán a jegybank egyeztetett az európai hatóságokkal és a piaci szereplőkkel is."


A döntés elsősorban a projekthitelezésben korábban aktív nagybankokat érinti, tudomásunk szerint (az érintett portfólió relatív méretét tekintve) különösen a CIB-et, a Raiffeisent és az Erstét. Az MKB esetében az elvileg idén év végén záródó szanálással megtörténhet a portfóliótisztítás, így kimaradhat ebből.

A lépés azt mutatja, hogy a jegybank kevésnek tartja a piaci ösztönzőket a kétes projekthitelek eladására. Ennek egyik oka az, hogy kicsi a felvevőpiac, a másik pedig, hogy még a MARK Zrt. is "csak" piaci áron vásárol.

A drasztikus tőkeelőírással a bankok újabb (ezúttal negatív) ösztönzőt kapnak a nyakukba arra, hogy kitisztítsák a portfóliójukat. Ennek az eredményhatása rövid távon (leginkább a 2016 során végbemenő megtisztítás során) mindenképpen negatív lesz a bankoknál, hiszen arra ösztönzi őket, hogy a könyv szerinti érték alatt váljanak meg követeléseiktől. A piaci ár ugyanis jellemzően ez alatt az ár alatt tartózkodhat, nem véletlenül haladt lassan eddig a portfóliótisztítás.
A projekthitelek várható sorsáról és a piaci árazást követő MARK Zrt. terveiről itt írtunk részletesebben:
Csanyi Sandor Prima Primissima dijatado
szergej lavrov oroszorszag
Elkezdődött a visszaszámlálás, május végén jön a Brain Bar
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bank