euro europa
Bank

A hitelezési veszteségek emelkedése várható a nagy európai bankoknál

KPMG
A legtöbb nagy európai bank közzétette 2020. I. negyedéves, évközi pénzügyi kimutatásait. Ezek az első olyan pénzügyi kimutatások, amelyekben a járvány és a lezárások hatásai már valamilyen formában megjelennek, így bizonyos szempontból tükrözik azt, hogy ezek a hatások milyen mértékben érinthetik a bankok várható hitelezési veszteségeit. Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-modell a gazdasági teljesítmény eltérő forgatókönyvei alapján vetíti előre a várható hitelezési veszteség mértékét - írja elemzésében Teveli-Gazsó Emese, a KPMG szakértője.

A legtöbb nagy európai bank közzétette 2020. I. negyedéves, évközi pénzügyi kimutatásait. Ezek az első olyan pénzügyi kimutatások, amelyekben a járvány és a lezárások hatásai már valamilyen formában megjelennek, így bizonyos szempontból tükrözik azt, hogy ezek a hatások milyen mértékben érinthetik a bankok várható hitelezési veszteségeit.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-modell a gazdasági teljesítmény eltérő forgatókönyvei alapján vetíti előre a várható hitelezési veszteség mértékét.

A bankrendszer járvány miatti veszteségeivel kapcsolatban még a sötétben tapogatózunk, hiszen nemcsak az első negyedéves adatok szórványosak, de a bevezetett állami intézkedések hatásai sem tisztulhattak még le. A bankok 2018. január 1-je óta alkalmazzák az IFRS 9 sztenderdet a hitelportfólió értékvesztésének meghatározására, melynek során a várható hitelezési veszteségek számszerűsítésekor figyelembe veszik a múltbeli veszteségekre vonatkozó tapasztalataikat, és ezt kiegészítve, felülvizsgálva mérlegelik a jelenlegi körülményeket.

Várakozásaikat beépítik az alkalmazott értékvesztési modelljeikbe is, így a 2020. I. negyedéves pénzügyi kimutatások alkalmassá válnak arra, hogy korai betekintést nyújtsanak a hitelportfóliók várható hitelezési veszteségeinek alakulásába.

A KPMG ezért megvizsgálta 8 európai ország egy-egy nagy bankjának 2020. I. negyedévére vonatkozó évközi pénzügyi kimutatásait. A bankok által közzétett információk részletezettsége meglehetősen eltérő, néhány évközi pénzügyi kimutatás csak nagyvonalú összegzést tett közzé a hatásokat illetően, de az adatok összességében árulkodók.

A részletesebb információt bemutató bankok esetében, amelyek közzétettek erre vonatkozó információt, az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek átlagos várható hitelezési veszteség rátája (vagyis a várható hitelezési veszteség összes bruttó könyv szerinti értékre vetített aránya, százalékában kifejezve) a 2019. december 31-i 1,28 százalékról 2020. március 31-jén 1,43 százalékra nőtt. (Az elemzésben az átlagos hitelezési veszteség rátát egyszerű számtani átlagaként határoztuk meg, vagyis nem vettük figyelembe, hogy az egyes intézmények eltérő méretű hitelportfólióval rendelkeznek.) Két bank a várható hitelezési veszteség rátát közzétette külön a lakossági és a vállalati hitelekre vonatkozóan is.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés modellben a pénzügyi eszközöket 3 kosárba kell sorolni:

  • A Stage 1-be tartoznak azok a pénzügyi hitelek, amelyek nemteljesítési kockázata az elmúlt 12 hónapban nem emelkedett;
  • A Stage 2-be sorolt hitelek várható hitelkockázata ugyan jelentősen nőtt egy év alatt, de még nem tekinthetők értékvesztettnek;
  • az értékvesztettek pedig a Stage 3-ba sorolandók.

A hitelportfólió minőségében bekövetkezett változások egyik legfőbb indikátora az, hogy a különböző stage-k között mekkora mozgás történt az adott időszak során. Ez jelzi ugyanis azt, hogy a hitelportfólió hitelezési kockázatában jelentős növekedés következett be, vagy a hitelportfólió értékvesztetté vált. A vizsgált bankok közül 7 bank tett közzé stage-k szerinti elemzést a hitelportfólióra vonatkozóan.

Az elemzésből az látszik, hogy 2020. március 31-re a Stage 2 és Stage 3 kategóriába sorolt hitelek aránya a teljes hitelportfólión belül 4 esetben nőtt, míg 3 esetben enyhe csökkenés figyelhető meg 2019. december 31-hez képest.

A Stage 2-be sorolt hitelek átlagos aránya 6,77 százalékról 8,27 százalékra nőtt (ez is egyszerű számtani átlag), a Stage 3 kategóriába sorolt hitelek arányának változása azonban elenyészőnek mondható. Ezek a változások a COVID-19 várható hatásaira vonatkozó várakozásokkal ellentétben nem tűnnek jelentősnek, aminek vélhetően az az oka, hogy a legtöbb országban életbe léptetett korlátozó intézkedések hatása még nem érezhető a 2020. március 31-i fordulónapig eltelt idő rövidsége miatt.

Mivel az IFRS 9 szerinti értékvesztés-modell alapvetően előretekintő, a bankoknak a várható hitelezési veszteség számszerűsítésekor a különböző jövőbeli gazdasági szcenáriókat és az azokhoz rendelt bekövetkezési valószínűséget érdemes figyelni. A 8 bankból mindössze három közölte pontosan, hogy az év elején érvényes optimista, alap- és pesszimista forgatókönyveik bekövetkezési valószínűsége számszerűen hogyan változott, és a ebből az látszik, hogy a bankok a március végi helyzet alapján még nem látták indokoltnak a negatív forgatókönyvek elővételét, inkább a pozitívak valószínűségét csökkentették az alap forgatókönyvek javára.

Ez azonban nem a teljes kép, mert sok bank közzétette megváltozott feltételezéseit a GDP növekedésére és munkanélküliségi rátára vonatkozóan, továbbá négy bank alkalmazott kifejezetten a pandémi hatásaival és csökkenő olajárakkal kapcsolatos szakértői becsléseket. Esetükben az összes várható hitelezési veszteség 4 és 17 százalékát tette ki az ilyen hatások figyelembevétele.

A 2020. I. negyedévére vonatkozó évközi pénzügyi kimutatások csak felvillantják azokat a hatásokat, amelyeket a COVID-19 gyakorolt a bankok 2020. március 31-i várható hitelezési veszteségére. Jól látható, hogy a koronavírusjárvány lefutásában még nagy a bizonytalanság, ezért is fontos a minél jobb felkészülés a további kihívásokra. Ehhez ma már valószínűleg pontosabb információk állnak rendelkezésre a bankokban, de ezek feldolgozása és beépítése az értékvesztési modellekbe, illetve a vonatkozó toolok kialakítása még sok fejtörést okoz a pénzintézeteknek. A bankok a közeljövőben publikálják 2020. I. félévére vonatkozó pénzügyi kimutatásaikat, amelyekből remélhetőleg még pontosabb képet kaphatunk a járvány hatásaira vonatkozó szakértői becsléseik és modelljeik felülvizsgálatáról és arról, hogy ennek tükrében hogyan alakultak várható hitelezési veszteségeik. A részvényeiket tőzsdén jegyző bankok esetében mindez várhatóan hatással lesz részvényárfolyamuk alakulására is.

Az értékvesztési modellek felülvizsgálatára tekinthetünk úgy is, mint az IFRS 9 alkalmazásának első éles tesztjére: a sztenderd alapján a várható veszteségek meghatározására kialakított gyakorlat és modellek működtetése egészen idáig viszonylag stabil gazdasági környezetben történt, a járvány miatt jelentősen megváltozó gazdasági és társadalmi körülmények, illetve a korábbiakhoz képest sokszor eltérő ügyfélviselkedés azonban várhatóan felülírja a modellekbe korábban beépített előrejelzéseket.

Érdekes lesz látni és érdemes lesz visszamérni azt, hogy a jelen gazdasági környezetben meghatározott és a pénzügyi kimutatásokban elszámolt értékvesztés vajon tényleges hitelezési veszteségként fog-e realizálódni.

A szerző a KPMG szakértője.

Címlapkép: Getty Images

nyugdíjas tópart
vlagyimir_putyin_shutter
Frankfurti tőzsde
koronaviruscoronavirus
Figyelmeztetést adott ki a NAV a május 31-ei határidőről
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző, elemző

Junior elemző, elemző
2020. szeptember 2.
Járműipar: Új időszámítás, sokasodó kihívások
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
tree fa erdő