Hogy milyen káros hatásai lehetnek a pénzügyi szektor többlet adóterhének, arról alábbi cikkünkben írtunk:
Mennyit fognak fizetni a bankok?
Nézzék meg a tavalyi Aranykönyvet, az alapján kiszámítható, kinek mennyi a bevétele, és hogy melyik szereplő mekkora extraprofitadót fizethet – javasolta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az újságíróknak a mai Kormányinfón. Megfogadtuk a tanácsát, és utánanéztünk a számoknak, figyelembe véve néhány frissen megismert részletet:
- a bankoknál a kamateredmény és a nettó díj- és jutalékeredmény lesz az adó alapja,
- a biztosítóknál a díjbevétel,
- indoklása szerint azért, mert "az extraprofit a bevételek növekedésén keresztül keletkezik" a pénzintézeti szektorban (a bankok pl. 0,3%-os átlagos betéti kamaton gyűjtenek forrást, és 7%-on helyezik ki a forrást),
- arról nem beszélt, hogy a bankadó hatálya alá tartozó alapkezelőkre és pénzügyi vállalkozásokra kiterjesztik-e az új adókat, így ezzel nem kalkuláltunk (a brókercégeknél valószínűleg "megelégednek" a tranzakciós illeték kiterjesztésével),
- az új adókat szabályozó rendelet még egyeztetéseket igényel, de mihamarabb szeretnék kihirdetni.
| Új különadók évente 2022-ben és 2023-ban | |
| Ágazat | (mrd Ft) |
| Bankszektor | 250 |
| Tranzakciós illeték | 50 |
| Biztosítási szektor | 50 |
| Energiaszektor | 300 |
| Kiskereskedelem | 60 |
| Telekommunikáció | 40 |
| Légitársaságok | 30 |
| Gyógyszerforgalmazók | 20 |
| Reklámadó* | 15 |
| Összesen | 815 |
| Forrás: Kormányinfó | *2023. jan. 1-től |
A 2021-es beszámolók közzétételének a határideje május 31-e, ezért a „tavalyi Aranykönyvet” még nem tette közzé az MNB, így azt még nem tudjuk megnézni (szeptemberben szokta közzétenni a jegybank),
a 2020-as alapján azonban nagyjából megbecsülhető, hogy bankok és biztosítók esetében hogy osztja szét az új adóterheket a kormány.
Mivel az eddig is létező bankadó esetében a 2 évvel korábbi korrigált mérlegfőösszeg az adó alapja, az új adók esetében is elképzelhető, hogy a 2020-as számokat veszik alapul, így talán nem járunk messze az igazságtól, ha ezekből indulunk ki mi is.
2020-ban a nem fióktelepi formában működő hitelintézetek teljes, nem konszolidált kamat-, díj- és jutalékeredménye az Aranykönyv szerint 1422 milliárd forint volt, ebből
- 490 milliárd forint (34,4%) az OTP Csoport négy hitelintézeti tagjára jutott,
- 235 milliárd forint (16,5%) pedig a Magyar Bankholding tagbankjaira.
Az alábbi ábrán szereplő minden bank esetében a teljes bankcsoporthoz tartozó hitelintézeti tagok összesített, nem konszolidált adataival számoltunk.
Ha mindezt arányosítjuk a 250 milliárd forintos extraprofitadóra, akkor
becslésünk szerint az OTP Csoport tagjai 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjai 41 milliárd forint extraprofitadót fizethetnek, emellett egy nehezebben becsülhető összeggel nő a tranzakciósilleték-fizetési kötelezettségük is.
Összességében a 250 milliárd forintos új adóteher a bankszektor tavalyi belföldi nyereségéhez képest 45%-os, teljes konszolidált nyereségéhez képest 30%-os elvonást jelent.
Mi lesz a tranzakciós illetékkel?
A tranzakciós illetéket úgy emeli meg a kormány a tervezett 232,5 milliárd forintról 50 milliárd forinttal, hogy az értékpapír-tranzakciókra is kiterjesztik a tranzakciós illetéket, az illeték felső összehatárát pedig tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer forintról 10 ezer forintra emelik mind az átutalások, mind az értékpapír-tranzakciók esetében – jelentette be Nagy Márton. Az értékpapír-tranzakciók illetéke alól a Magyar Postánál és a Magyar Államkincstárnál végrehajtott tranzakciók mentesülni fognak. Az 50 milliárd forintos emelés 21,5%-os növekedést jelent az idei költségvetési tervhez képest, a lépés a befektetési szolgáltatóknak és a befektetési alapkezelőknek fájhat a leginkább.
Mennyit fognak fizetni a biztosítók?
A biztosítók új különadójáról viszonylag keveset tudni. Náluk az 50 milliárd forintos elvonás még nagyobb profitarányos terhet fog jelenteni: az 50 milliárd forint a tavalyi 80,2 milliárd forintos adózott profitjuk 62%-át jelenti, a gyors továbbhárítás lehetőségei pedig a biztosítási szerződések tulajdonságai miatt viszonylag korlátozottak.
Ha abból indulunk ki, hogy a 2020-as teljes díjbevétel fogja az alapját képezni, akkor az Allianz és a Generali csoport fizetheti a legtöbbet: az Allianz 7,8, a Generali 7,4 milliárd forintot. A Generali esetében figyelembe vettük, hogy a Genertel és az EUB is a csoporthoz tartozik. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a kormány egy korrigált vagy szűkebb díjbevételt fog adóalapnak tekinteni, a végső szabályozás a „mihamarabb” megjelenő rendeletből fog kiderülni. Egy, a teljes díjbevételre vetített adó nagyából az alábbi ábrának megfelelő fizetési kötelezettséget jelentene az egyes biztosítóknál:
UPDATE 1: cikkünk megjelenése után Nagy Márton közölte, hogy
a biztosítási adóesetében az adóalap nem változik, a kormány a kulcsot emeli, így az eddigi 120 milliárd forint helyett 170 milliárd forint folyhat be ebből a szektorból. Ha ez így lesz, akkor a Nem-ÉLET túlsúlyos biztosítók járhatnak rosszul, a tisztán életbiztosítókat pedig érinti a különadó.
UPDATE2: alábbi cikkünkben elemeztük a biztosítási adó megemelése kapcsán megjelent dilemmákat:
Címlapkép: Getty Images
