Egy hitel, amelyért egykor megvesztek a magyarok, de már kiveszőben van

Portfolio
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.

A téma az egyre magasabb forintkamatok miatt ismét aktuális lehet, hiszen sokan gondolhatják úgy, hogy

  • jelzálogfedezet bevonásával olcsóbban juthatnak hitelhez, mint anélkül, így megéri a közjegyzővel, földhivatallal, értékbecslővel járó macerát – és valóban: a lakáshiteleknél valamivel drágábban, de alábbi ábránk tanúsága szerint a személyi kölcsönöknél 6-7 százalékponttal kisebb kamattal, jelenleg mintegy 8-9%-on kínálják őket a bankok,
  • a bankok hajlandóak hosszabb futamidőre (7 éven túl is) és nagyobb összegre (akár 10 millió forint felett is) adni ezeket a személyi kölcsönökkel szemben, cserébe a törlesztőrészlet nem is olyan magas,
  • a hosszú távon fix kamatozás ugyanúgy jellemző rájuk, mint a lakáshitelekre, a kamatkockázattal a legtöbb esetben nem kell számolni,
  • a szabad felhasználású jelzáloghitelek nagy része ugyanúgy bármilyen célra felhasználható, mint a személyi kölcsönök.

Elérhetők most is a szabad felhasználású jelzáloghitelek a bankok hitelkínálatában, de az elszálló kamatkörnyezetben sem várható, hogy stratégiai termékké teszik őket a bankok. A Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován legalábbis nemrég a Portfolio-nak így fogalmazott:

Nagyon remélem, hogy ez az öngyilkos politika nem fog megismétlődni újra, hiszen egyszer megszenvedtük ennek következményeit, és nem volt kellemes, na meg olcsó sem. A hitel célja alapján kell és szabad a hitel típusát meghatározni.

Egyelőre tényleg nem kell ettől félni: stabilan évi 80-100 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt folyósítanak mostanában a bankok, miközben lakáscélú jelzáloghitelből most már évi csaknem 1500 milliárd forintot vesznek fel a háztartások. Szép lassan azért növekszik a szabad felhasználású jelzáloghitelek igénybevétele: az említett 80-100 milliárd korábban inkább 60-80 milliárd volt. Alábbi ábránkon a havi összegek láthatók.

A bankok óvatossága mögött számos kemény tény áll:

  • a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek jellemzően magasabb az NPL-rátája, vagyis a nem teljesítési aránya, mint a lakáscélú hiteleké – tapasztalataik szerint rosszabb tehát az ügyfelek törlesztési fegyelme,
  • fedezetes hitelként túl sok vele az adminisztráció, viszont a lakáscélú hitelekhez képest kisebb a hitelösszeg, így a bankoknak egyértelműen érdemesebb lakáshitelekkel foglalkozniuk szabad felhasználású jelzáloghitelek helyett,
  • a személyi kölcsön a kamatbevételek szempontjából kedvezőbb a bankok számára: magasabb kamatmarzsot realizálhatnak rajta, és a jelzálogfedezet érvényesítésével sem feltétlenül kell bajlódniuk (pláne amikor ezt az állam is korlátozza),
  • a szabad felhasználású jelzáloghiteleket a lakáscélú hitellel már rendelkező bankok jellemzően csak meglévő bankjuknál érhetik el, hiszen nem szeretnek a bankok egy versenytársuk mögé beállni nem fizetés esetére a zálogjogi rangsorban, illetve mást beengedni,
  • ugyanígy egy jelzáloggal már szabad felhasználási céllal megterhelt ingatlanra sem szívesen nyújtanak újabb jelzáloghitelt, legyen az mondjuk egy lakáscélú hitel,
  • az esetleges űr nagy részét a 2019-ben bevezetett babaváró hitel tölti ki: államilag kamattámogatott, egyéb támogatási lehetőségeket is hordozó, alacsony hitelkockázatú, fedezetlen hiteltermékről van szó, amit szívesen kínálnak a bankok.

Az, hogy még most is vannak azonban ilyen hitelek, és nőtt is a népszerűségük az elmúlt egy-két évben, többek között azzal magyarázható, hogy lakásfelújításra, korszerűsítésre sok esetben a szabad felhasználású jelzáloghitel a legjobb megoldás. Különösen a gyermekkel nem rendelkezők számára, hiszen akinek gyermeke van, annak 6 millió forint erejéig a fix 3%-os kamatozású otthonfelújítási kölcsön és a hozzá járó támogatás, illetve az akár 10 milliós falusi CSOK is rendelkezésre áll (legfeljebb 5 millió költhető belőle felújításra, korszerűsítésre). További részletek ezekről:

A fentiek fényében nem meglepő, hogy miközben a lakosság teljes hiteltartozása évről évre 10-15%-kal emelkedik, aközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya csökken:

  • az elmúlt egy évben 7,7%-kal 768 milliárd forintra csökkent az állomány,
  • a 2011. novemberi 2693 milliárd forintos csúcshoz képest ezt már 71%-os visszaesést jelent.

A szerződéses darabszám is fokozatosan csökken: a csúcson jóval több mint 400 ezer (javarészt devizaalapú) szabad felhasználású jelzáloghitelszerződést kezeltek a bankok, most már csak 177 ezer ilyen szerződés van náluk érvényben. Március végére egy év alatt 23 ezerrel csökkent a szerződésszám, a jelzáloghitelek 2015 februári forintosítása miatt azonban (168 darab szerződés kivételével) ez már mind forinthitel volt.

Címlapkép: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF