Lakáshitelek: a koronavírus legnehezebb időszaka óta nem láttunk ilyet

Palkó István
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.

Közzétette az MNB a magyar bankszektor júliusi hitel- és betéti statisztikáit. Ami elsőre feltűnik, az az, hogy a háztartási hitelkihelyezések 25%-kal elmaradtak a tavalyi júliusitól, és az év első hét hónapjában már csak 5%-kal múlták felül az egy évvel korábbit.

A legnagyobb, 31%-os visszaesést a lakáshitelek mutatták júliusban, de még így is 19%-kal többet vettek fel belőlük a családok, mint egy évvel korábban. A személyi kölcsönöknél is látható lassulás, de még nőttek az új kihelyezések, a babaváró hitelek viszont mélyrepülésben vannak.

Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest
  Lakáshitel Személyi kölcsön Babaváró hitel Egyéb Összesen
Kumulált idei 18,7% 19,6% -23,6% -14,4% 5,3%
Július -30,8% 2,9% -32,7% -29,5% -25,0%
Forrás: MNB, Portfolio          

A lakáshitelek új kihelyezésének visszaesésében még érződhet a Zöld Otthon Program tavaszi felfutása miatti előrehozott kereslet negatív hatása a nyári hitelfelvételekre, ugyanakkor részben már minden bizonnyal a kamatok emelkedésének tudható be, hiszen ez nemcsak a törlesztőrészletet növeli, hanem a hitelezhetőséget is egyre komolyabban rombolja. A piaci kamatozású lakáshiteleknél 40%-os visszaesést, a támogatottaknál 7%-os növekedést mutatnak a júliusi adatok.

A felhasználási cél szerinti megoszlásban is látható a Zöld Otthon Program kifutása: csaknem visszaállt a korábbi, 20-25% körüli szintre az új lakóingatlanok építésére/vásárlására felvett lakáshitelek aránya.

Hasonló visszarendeződés látható az előző hónapokhoz képest a kamatperiódus alapján is: júliusban az újonnan felvett lakáshitelek 41%-a tízéves, 25%-a ötéves kamatperiódusú volt, és 33%-ra csökkent a tízévnél is hosszabb (jellemzően végig fix) lakáshitelek aránya az új szerződésekben.

Átlagosan 7,05%-os kamattal vettünk fel piaci kamatozású lakáshiteleket júliusban, szemben az egy évvel korábbi 3,91%-kal. Egy 20 éves futamidejű lakáshitel esetében ez az emelkedés 29%-kal magasabb törlesztőrészletet jelent.

Az új lakáshitelek átlagos THM-e elérte a 8,0%-ot, a személyi kölcsönöké pedig a 15,6%-ot. Előbbi 3,5, utóbbi 3,3 százalékpontos emelkedést jelent egy év alatt.

A háztartások teljes belföldi hiteltartozása július végén 9587 milliárd forinton állt, ami lassuló, egy év alatt már csak 8%-os bővülést jelent. Ezen belül viszont a lakáshitelek állománya még 12%-kal, a személyi kölcsönöké 10%-kal, a babaváró hiteleké 24%-kal emelkedett.

A betéteknél a devizabetét-tranzakciók megugrása volt érdekes, ezzel vélhetően a július első felében bekövetkezett forintgyengülés folytatódására spekuláltak a háztartások. A hónap során 3,4 milliárd forint új megtakarítás áramlott forintbetétekbe, és tavaly május óta nem látott összeg, 124,7 milliárd forint devizabetétekbe.

Múltkori cikkünkben írtunk arról, miért torzak a nagyközönség számára a betéti statisztikák. A nagybankok többségénél 2% alatt van ugyanis a még lekedvezőbb betéti kamatláb is. Ehhez képest az MNB friss adatai szerint a háztartások júliusban 7,4%-os, ezen belül a lakosság (nonprofit szervezetek, önálló vállalkozások nélkül) 7,1%-os kamattal tudott betétet elhelyezni. Emögött feltehetően privátbanki ügyfelek treasury műveletei állnak.

A háztartási betétállomány lényegében február óta stagnál, ami vélhetően az infláció megtakarításromboló hatásával magyarázható. 13 451 milliárd forintot tartottunk bankszámlán július végén, ami éves alapon még 13%-os bővülést jelentett, de a teljes állománynak csak a 18%-a volt lekötött betét.

A vállalatok esetében még nem látható az adatokon a hitelezés jelentős lassulása: a nyár első felében még részben igen kedvező (pl. Széchenyi Kártya) hiteleket tudtak felvenni a cégek, részben pedig megindult a forintkamatok emelkedése miatt a devizahitelekbe való átsúlyozás is.

Az elmúlt egy évben még 939 milliárd forinttal több forinthitelt és 559 milliárd forinttal több devizahitelt vettek fel a cégek, mint amennyit visszatörlesztettek.

A piaci alapú forintkamatok azonban itt is jócskán elszálltak: a változó kamatozású céges forinthitelek kamata júliusban 10% fölé emelkedett az MNB adatai szerint.

A vállalatok hitelállománya egy év alatt jelentősen, 18%-kal nőtt. Abszolút értékben a hosszú lejáratú devizahitelek járultak ehhez hozzá a leginkább, önmagához képest pedig a rövid lejáratú devizahitelek állománya ugrott meg a legjobban.

Címlapkép: Getty Images

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF