Mégis mit művel a magyar lakosság? Megijedtek a bankok, hogy nem kell a hitelük
Lakossági hitelek: kiszáradástól tartanak a bankok
Pénteken reggel nemcsak a biztosítási szektor negyedéves adatait, hanem a bankszektor októberi hitel- és betéti statisztikáit is közzétette az MNB. A leglátványosabb negatív változást a lakossági hitelezésben, azon belül is az elmúlt években még szárnyaló lakáshitelezésben láthatjuk: 59,5 milliárd forintos új kihelyezésük 45%-os visszaesést jelent 2021 októberéhez képest.
A személyi kölcsönök új kihelyezése augusztusban kezdett el csökkenni éves összevetésben, de szintén most esett a legnagyobbat, 20%-ot. A babaváró hitelek már régóta csökkenő pályán vannak, így az új kihelyezésük 36%-os októberi visszaesése kevésbé feltűnő. Összességében októberben 38%-kal, az év eddigi részében 12%-kal vettünk fel kevesebb hitelt, mint tavaly ilyenkor.
| Háztartási hitelek új kihelyezésének változásaaz előző év azonos időszakához képest | |||||
| Lakáshitel | Személyi kölcsön | Babaváró hitel | Egyéb | Összesen | |
| Kumulált idei | 1,5% | 9,1% | -24,9% | -28,8% | -11,9% |
| Október | -45,0% | -19,8% | -35,8% | -42,9% | -38,3% |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||
Az emelkedő kamatkörnyezet, az infláció és a rezsiemelkedés jövedelemelszívó ereje, valamint a gazdasági bizonytalanság miatt véget érni látszik a lakossági hitelezés járvány alatt megszakadó, de ettől eltekintve 2013 óta tartó növekedési trendje.
A piaci kamatozású hiteleknél az ügyfelek, a támogatott hiteleknél az állam viseli a növekvő kamatkörnyezet terheit. Ezzel magyarázható, hogy a piaci lakáshitelek kihelyezése 51%-kal, a támogatott lakáshiteleké viszont „csak” 19%-kal esett vissza októberben.
Mivel egyre kevesebb újlakásprojekt zajlik és a sajáterős építkezésbe is egyre kevesebben mernek belefogni, az új lakások aránya ismét 20% környékére csökkent a lakáshitel-kihelyezésekben, a felújításoké viszont 10% fölé emelkedett.
A Zöld Otthon Program kifutása után a kamatperiódus szempontjából is visszarendeződött a lakáshitelpiac, de nem teljesen: a végig fix kamatozású hitelek és az 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek aránya is 30% környékén látszik stabilizálódni, miközben a 10 éves kamatperiódus a legnépszerűbb 40% körüli részarányával az új kihelyezésekben.
Az ősz első felében mintha megtorpant volna a bankok kamatemelési lendülete: a lakáshiteleket átlagosan 7,95%-os kamattal írták alá októberben, ami júliushoz képest kevesebb mint 1 százalékpontos emelkedést jelent. Az utóbbi hónapok hozamkörnyezet-emelkedése ennél nagyobb kamatemeléseket indokol, ez novemberben csak részben történt meg. A bankok egy része attól tart, a túlzott kamatemelés piaci részesedésvesztést okoz számára, és mivel a lakáshitel az első számú ügyfélszerző termék, ennek szerteágazó negatív üzleti következményei lehetnek számukra.
Az elmúlt egy évben erőteljesebb emelkedés látható a személyi kölcsönök THM-ében, mint a lakáshitelekében: míg előbbieké 5,9 százalékponttal, utóbbiaké 5,4 százalékponttal emelkedett 12 hónap alatt. A személyi kölcsönök törlesztőrészletében ez arányosan kisebb emelkedést jelent a rövidebb átlagos futamidő miatt. Egy átlagos személyi kölcsön októberi THM-e már így is 18,2% volt.
A magyar bankszektor lakossági hitelállományának éves növekedési üteme 6,8%-ra lassult októberre a tavaly ilyenkor látott 15,7%-ról. A kihelyezések visszaesése mellett a törlesztési moratóriumban érintettek körének jelentős szűkülése és az előtörlesztések tavaszi növekedése is szerepet játszik ebben. Október végén 9840 milliárd forinton állt így a bankszektor lakossági hitelállománya.
Lakossági betétek: van probléma
Ahogy a lakossági hiteleknél, úgy a lakossági betéteknél sem szívderítő a helyzet: több pénz hagyja el ezeket, mint amennyit elhelyez a lakosság a bankoknál. Árfolyamspekulációs jellege is van a jelenségnek, hiszen októberben a forintbetétek nettó -251 milliárd forintos tranzakcióját a devizabetétek nettó +72 milliárdos tranzakciója kísérte.
A lekötött betétek állománya továbbra sem növekszik érdemben, aminek oka egyértelmű: még a privátbanki betétek magasabb kamatát beleszámítva is átlagosan mindössze 3,3%-os kamatot fizettek a lekötött lakossági betétekre a bankok októberben. Ábránkon látható, hogy a döntően privátbanki ügyfelek által kötött új szerződések és a vállalati betétek esetében mennyivel ennél jobb a helyzet, előbbiek esetében ugyanakkor korlátozó tényezőt jelent az új betéti kamatstop:
Nem csoda tehát, hogy a lakossági betétek 81%-a lekötés nélkül hever a bankszámlákon, de a magasabb kamatok ellenére a vállalatoknál is magas, 74% a látra szóló arány. Feltűnő a lakossági betétek csökkenő pályája is február óta: egy év alatt 7%-kal emelkedtek ugyan, február óta nyolc hónap alatt viszont 2,9%-kal csökkentek a bankbetétben lévő lakossági megtakarítások.
Vállalati hitelek: dübörög, de máshogy
A lakossági hitelezéssel ellentétben a vállalati hitelezés továbbra is dübörög. Igaz, a szerkezete jelentősen módosult: a piaci kamatozású beruházási forinthitelek szinte teljesen eltűntek, és helyüket részben a támogatott forinthitelek (különösen a Széchenyi Kártya Program forgóeszköz és likviditási célú hitelei), részben a szintén alacsonyabb kamatozású devizahitelek vették át. Mindenesetre októberben is 256 milliárd forinttal nagyobb volt a vállalati hitelfelvétel, mint a törlesztés.
Az elmúlt egy évben 1100 milliárd forinttal több forinthitelt és 790 milliárd forinttal több devizahitelt vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek. Tranzakciós alapon tehát 1890 milliárd forinttal, összességében pedig 22%-kal nőtt a vállalati hitelállomány.
Alábbi ábránk jól megmagyarázza, miért nem a piaci kamatozású forinthiteleket választják manapság a cégek.
Kettészakadt a bankszektor vállalati és lakossági üzletágra a trendek szempontjából is:
miközben a lakossági hitel- és betétállomány egyaránt 7%-kal nőtt már csak az elmúlt 12 hónapban, addig a vállalati hitelállomány 22%-kal, a vállalati betétállomány 18%-kal gyarapodott egy év alatt.
Címlapkép: Getty Images