MNB: itt a fordulat a vállalati hitelkeresletben, de nem a beruházások miatt

Háztartási hitelezés

A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2025 harmadik negyedévében 338 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként. Ezzel az éves növekedési ütem 11,8 százalékra gyorsult 2025. szeptember végén, amellyel a hazai hiteldinamika EU-s összehasonlításban az ötödik legmagasabb volt, jelentősen meghaladva a visegrádi régió országainak átlagos növekedési ütemét (5,6 százalék). A lakáshitel-tranzakciók értéke negyedéves összehasonlításban 21 százalékkal csökkent, amelyet a július elején bejelentett és szeptembertől igényelhető Otthon Start program miatt elhalasztott kereslet és kivárás magyaráz.

A lakossági új hitelszerződések volumene a harmadik negyedévben 834 milliárd forintot tett ki, amely az előző év azonos időszaki kibocsátást 11 százalékkal haladta meg. Ezen belül a személyi kölcsönök kibocsátása 34 százalékkal bővült, míg a lakáshitelek értéke nem változott. A személyi kölcsönök kibocsátásának bővülését

• az online elérhetőség,
• az előre jóváhagyott (pre-approved) ajánlatokkal való célzott ügyfélmegkeresések,
• a ráemelések (top-up) és
• a magasabb hitelösszegek is támogatták.

A személyi hiteleket egyre gyakrabban fordítják refinanszírozásra és hitelkiváltásra, ugyanakkor a személyihitel-adósok jellemzői továbbra sem utalnak megnövekedett kockázatosságra. A munkáshitel program keretein belül szeptember végéig 141 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a bankok, ebből a harmadik negyedévben 34 milliárd forint valósult meg. A jelzáloghitelezéssel járó szokásos átfutási idő miatt az első Otthon Start szerződések megkötésére zömében csak szeptember végén került sor: a negyedévben így 651 darab szerződéskötés történt 22 milliárd forint értékben. A szeptember havi lakáshitel-kibocsátás ötödét tették ki az Otthon Start hitelek.

2025 harmadik negyedévében a bankok a megelőző negyedévhez képest változatlanul átlagosan 6,5 százalékos kamat (THM: 6,8 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve az újonnan hitelt felvevők által fizetendő átlagos ügyfélkamat 5,1 százalékra csökkent szeptemberre az Otthon Start hatására. A személyi kölcsönök piacán a fokozódó verseny a kamatokat és a felárakat egyaránt csökkentette, így a harmadik negyedév során a személyi hitelek kamatai 15 százalék közelébe mérséklődtek.

Az MNB Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2025 harmadik negyedévében a bankok a lakáscélú hitelek feltételein összességében nem változtattak, a fogyasztási hitelek sztenderdjein egyötödük lazított. 2025 harmadik negyedévében a bankok a lakossági hitelkereslet élénkülését tapasztalták.

A következő fél évben a lakáshitelek tovább élénkülő keresletére számítanak (nettó 66 százalék) az Otthon Start program hatására.

Vállalati hitelezés

A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 242 milliárd forinttal bővült 2025 harmadik negyedévében, ezzel az éves növekedési ütem az előző negyedév végi 2,0 százalékról 4,1 százalékra emelkedett. A kkv-szektor hitelállománya az előzetes adatok alapján 4,8 százalékkal nőtt éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, meghaladva az EU átlagot, de elmaradva a visegrádi országok 7 százalékos átlagától.

A 2025 harmadik negyedévében kihelyezett 838 milliárd forint értékű új, nem folyószámla-jellegű vállalati hitelszerződés 5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kibocsátását. A támogatott hitelek aránya 26 százalék volt az új – nem folyószámla-jellegű – szerződéskötéseken belül a harmadik negyedévben, a kkv-k esetében pedig 33 százalék volt ez az arány. A támogatott hitelek arányának 2025 harmadik negyedévében tapasztalt emelkedéséhez a Demján Sándor Program szerződéskötései érdemben hozzájárultak, megtörve a 2023 óta tapasztalt csökkenést.

Az árjellegű feltételeket tekintve a megvalósult, legfeljebb egy éves kamatperiódusú, piaci alapú ügyletek alapján a kisösszegű (max. 1 millió EUR hitelösszegű) forinthitelek 9,1 százalékos kamattal (2,6 százalékpontos felárral), míg a nagyösszegű (1 millió EUR hitelösszeg feletti) hitelek 8,2 százalékos kamatlábbal (1,7 százalékpontos felárral) kerültek szerződésre 2025 harmadik negyedévében.

Az MNB Hitelezési felmérésében résztvevő bankok a harmadik negyedévben változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyeken a következő fél évben sem terveznek változtatni.

A vállalati hitelkereslet harmadik negyedévi visszaesése 2025 negyedik és 2026 első negyedévében várhatóan növekedésbe fordul

a finanszírozási igények emelkedése és a Széchenyi Kártya Program kamatainak október eleji csökkenése miatt, ugyanakkor a hosszú lejáratú, beruházási hitelkeresletben nem számítanak fordulatra a bankok.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images