Ezt sokáig megemlegetjük: rohamra indult a magyar lakosság, a legtapasztaltabb bankárok sem láttak még ilyet

Éves adatok: nominális rekord a lakosságnál, a forinterősödés miatt szerény növekedés a cégeknél

2025-ben összesen 3845 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a magyar háztartások a bankoknál, ami historikusan abszolút nominális csúcsot jelent, és 39%-kal több az egy évvel korábbinál.

Reálértéken azonban kissé elmarad a tavalyi hitelezési volumen a 2021-es csúcstól, és lényegében a koronavírus-járványt megelőző 2019-es szintnek felel meg.

A vállalatok 986 milliárd forinttal több hitelt vettek fel tavaly, mint amennyit törlesztettek (nettó tranzakció - a cégeknél ezt érdemes figyelni), köszönhetően az erőteljes év végi hajrának, amire még visszatérünk.

Miközben a lakossági hitelállomány 14,3%-kal bővült, így az évtized első éveit idézte, a vállalatok banki hiteltartozása csak 3,6%-kal gyarapodott. Az alacsony vállalati hiteldinamikát részben a forint erősödése magyarázza, enélkül becslésünk szerint 6,9%-kal nőtt volna a vállalati hitelállomány.

A háztartások 12 700 milliárd, a vállalatok 13 600 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak 2025 végén. A betétállomány viszont mindkettő esetében jóval meghaladta a hitelállományt, az így számolt 82% ügyfélhitel/betét arány (banki likviditásbőség) megmagyarázza, miért nincs igazi betéti verseny az ügyfelekért, néhány kivételtől eltekintve.

Havi adatok: minden szempontból erős volt a december

A háztartási hitelezésben a december volt az év legerősebb hónapja, de a lakáshitelek (269 milliárd) és a személyi kölcsönök (90 milliárd) új volumene szempontjából is elmaradt a novembertől.

Az év egészében a lakáshitelek új kihelyezése 46%-kal 1970 milliárd, a személyi kölcsönöké 37%-kal 1121 milliárd forintra emelkedett, ezzel mindkettő nominális csúcsot döntött. Decemberben a lakáshitelek 130%-os, a személyi kölcsönök 40%-os éves ugrást produkáltak.

Az Otthon Start Program 72%-os arányt képviselt a lakáshitelezésben decemberben, ami megfelel az előző két hónap átlagának. A támogatott hitelek aránya a CSOK Plusz- és falusi CSOK-hitelekkel együtt 80% volt. Fennállása első négy hónapjában 597 milliárd forintot ért el az Otthon Start Program, ami a kormány által kommunikált 34 milliós átlagösszeggel számolva 17 600 hitelszerződést jelenthet.

A programnak köszönhetően a korábban megszokott 6-7 ezerről 10 ezer közelébe emelkedett az új lakáshitelfelvételek havi darabszáma. Kérdés, hogy a Duna House által becsült év eleji lakáspiaci lassulás mellett ez mennyire fog visszaesni a következő hónapokban.

Az új lakáshitelek átlagos összege pedig az egy évvel korábbi 19,5 millió forintról 27 millió forint fölé emelkedett. A személyi kölcsönöknél 3,0 millióról 3,2 millió fölé emelkedett tavaly az átlagos „ticket size”.

Bár sok új lakóingatlan-beruházás indul az Otthon Start hatására, ezek egyelőre nem éreztetik a hatásukat az új lakóingatlanok hitelpiaci arányában: ezek súlya továbbra is 15% alatti. A bankoknak egyelőre bőven van felkészülni valójuk a március 1-jén induló társasházi építményi jog alkalmazására is.

A vidéki otthonfelújítási program és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitel tavalyi elindulása ellenére a felújítási célú hitelek sem képviselnek jelentős súlyt (ősszel 2% alatt volt az arányuk). 2025-ben a programban egyébként 56 milliárd forintot fizetett ki az állam, ebből 24 milliárdot nyugdíjasoknak.

Az új lakáshitelek kamatperiódus szerinti megoszlásában elsősorban a programok kamattámogatásának a működésmódja tükröződik, a mindössze 20%-os részarányt képviselő piaci lakáshitelek szinte kivétel nélkül 10 éves kamatperiódusúak vagy végig fixáltak voltak.

A piaci lakáshitelek átlagkamata 6,35% volt decemberben, ami majdnem megegyezik az egy évvel korábbi 6,45%-kal, és csak egy százalékponttal alacsonyabb, mint a két évvel korábbi 7,35%.

A hiteldíjak szép fokozatosan csökkennek, a személyi kölcsönök esetében viszont elég látványos mérséklődés történt: egy év alatt 16,7%-ról 14,8%-ra apadt az átlagos THM, és bőven elérhetők már 10% alatti kamatok is.

A babaváró hitelek szempontjából a tavalyi volt a leggyengébb év eddig, ami a rekordalacsony születésszám mellett nem meglepő. A kihelyezések 11%-kal estek vissza.

A munkáshitelek első évében 168 milliárd forintnyi hitelfelvételt és 43 ezer hitelszerződést regisztrált az MNB, ami elmarad a kormány előzetes várakozásaitól, a bankokétól kevésbé. Éven belül fokozatosan csökkent a termék iránti kereslet.

A háztartások teljes hitelállománya 12 695 milliárd forintra rúgott év végén, ennek 53%-a volt lakáshitel, amelyek állománya 19,9%-kal bővült tavaly. A személyi kölcsönök esetében ennél alig kisebb, 18,6%-os volt az állománynövekedés.

Nemcsak a lakossági hitelezésben, de a betétek területén is erős volt a decemberben, ez beleillik egyébként a hosszú évek trendjébe. A novemberi 299 milliárd után az év utolsó hónapjában 236 milliárd forinttal nőtt tranzakciós alapon a háztartások betéti követelése.

Míg egy átlagos vállalati lekötött forintbetétre 5,7%-os, egy lakosságira 1,5%-os évesített kamatot fizettek a bankok. Az új betéti szerződéseknél 6,0%, illetve 3,9% volt ez a két szám.

A háztartások hazai banki betétállománya 2025 végén 14 795 milliárd forinton állt. Míg a lekötés nélküli betétek aránya tavaly 83,8%-ról 85,8%-ra kúszott fel, a devizabetétek aránya 16,5%-ról 15,9%-ra apadt.

A vállalati hitelezésben is erősen alakult az év utolsó két hónapja, amit már rég mondhattunk el. Érdekes módon azonban nem a fix 3%-os Széchenyi Kártya Program által képviselt forinthiteleknek, hanem a devizahiteleknek köszönhető ez.

Az év utolsó két hónapjának köszönhető, hogy a vállalatok hitelállománya egyértelműen növekedni tudott végül 2025-ben.

A felárkorlátot is tartalmazó minősített vállalati hitelek augusztusi megjelenése ellenére nem látható érdemi csökkenés a vállalati hitelek forinthitelkamataiban, nagy átlagban 8-9% környékén alakulnak továbbra is, a jegybanki alapkamat és ezzel a BUBOR jelentősebb csökkenés hozhat ebben változást.

Az alábbi, céges hitelszerződések volumenét mutató ábrán szintén az látható, hogy a vállalati hitelek év végi felfutása az 1 millió euró feletti euróhitel-felvételeknek köszönhető, vélhetően nagyvállalati hitelfelvételek állnak a háttérben.

A vállalatok banki hiteltartozása 2025 végén 13 611 milliárd forinton állt. A devizahitelek aránya a forint erősödésének átértékelő hatása miatt 50%-ról 49%-ra csökkent tavaly, az éven túli hitelek aránya pedig 75%-on stagnált.

A cégek banki betétállománya minden korábbi csúcsot megdöntve 17 434 milliárd forinton állt december végén. Tavaly a lekötött betétek aránya 36%-ról 40%-ra emelkedett a vállalatoknál, miközben a devizabetétek aránya 35% körüli szintről 37% közelébe kúszott fel.

Idei várakozásaikról alábbi körképünkben beszélt a nyolc legnagyobb hazai kereskedelmi bank első számú vezetője, érdemes elolvasni:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images