Sziporkázik az Otthon Start, robban a magyarok számlaegyenlege, de a 0%-os hiteleket veszni hagyjuk

Közzétette a magyar bankszektor januári hitelezési és betéti statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Az év első hónapjában 377 milliárd forintnyi (nem folyószámla jellegű) hitelszerződést kötöttek a bankok a háztartásokkal, ami az előző három hónapnál alacsonyabb, de így is minden idők negyedik legmagasabb nominális értéke.

Érdekességképpen egy ábra erejéig itt az összevetés a 2005-2008 közötti devizahiteles boommal. A nominális összevetés persze csalóka, erről legutóbb itt írtunk részletesen.

A lakáshitelezés új volumene több mint duplájára ugrott az egy évvel korábbihoz képest az Otthon Startnak köszönhetően januárban. A személyi kölcsönök 14%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, a babaváró hitelek ugyanekkora visszaesést mutatnak. A háztartási hitelpiac egésze másfélszer akkora volumennel dübörög, mint egy évvel ezelőtt.

A lakáshitelek piacán egyszerre ugrott meg az új szerződések darabszáma és az átlagos hitelösszeg. Előbbi 47%-kal, utóbbi 38%-kal volt magasabb januárban az egy évvel korábbinál. Kormányzati nyilatkozatokból lehet tudni, hogy Otthon Start-hitelek átlagos összege nagyjából 34 millió forint, ugyanez a teljes lakáshitelpiacon 27 millió.

Az Otthon Start Program

780 milliárd forint szerződéses összegnél járt január végén, ami az említett átlagösszeg alapján csaknem 23 ezer hitelszerződést jelent.

Október óta 71-73% között van az Otthon Start aránya a lakáshitelezésben, a piaci hitelek aránya pedig 20% alá csökkent. A lakáspiac novemberi fékezése után sejteni lehetett, hogy az év első hónapja nem lesz olyan erős a lakáshitelpiacon, mint az előző három, de banki forrásaink szerint a január második felétől ismét erős kereslet tapasztalható, így a következő hónapokra nem lehet panasz.

Ahogy hitelezhető szakaszba érnek a lakásprojektek, úgy emelkedik az új építésű lakásokra felvett lakáshitelek volumene is (úgy tűnik, a társasházi építményi jog csúszva fogja tudni ezt támogatni), de még mindig 15% alatti súlyt képviselnek.

A kamatperiódus szempontjából a kamattámogatott programok hatása a döntő, miközben a kisebbségbe szorult piaci hitelek általában 10 éves kamatperiódusúak vagy végig fix törlesztőrészlettel rendelkeznek, az éven belül változó kamatozás egy jó ideje eltűnt az új kihelyezésekből.

A piaci kamatozású lakáshitelek most már lassan két éve 6,4% körüli átlagkamattal kötik a háztartások, itt írtunk arról, miért nem várható ebben radikális változás az MNB beindult kamatcsökkentése ellenére.

A személyi kölcsönök viszont töretlenül egyre olcsóbbak, ahogy a verseny is nagyon élénk a bankok között eze a piacon. Míg egy éve még 16,4%-os, idén januárban már csak 14,7%-os átlagkamattal kötötték e szerződéseket a bankoknál.

Miközben a személyi kölcsönök volumene stabil növekedést mutat,

a két kamatmentes lakossági hitel, a babaváró és a munkáshitel iránti kereset kifulladni látszik.

Előbbi a harmadik leggyengébb, utóbbi a leggyengébb hónapján van túl, a csökkenő kereslet okairól itt írtunk.

Január végén 12 862 milliárd forinttal tartoztunk a bankoknak, ami a háztartási hitelállomány évi 15,2%-os növekedését jelenti. A lakáshitelek állománya 21,6%-kal, a személyi kölcsönöké 18,4%-kal bővült egy év alatt.

A betéti piacot januárban már érintették a választások előtti kifizetések, amelyek várható hatásait itt elemeztük. Gyenge szokott lenni a januári a lakossági betéteknél, de most a január 30-án folyósított, mintegy 400-500 milliárd forintot képviselő fegyverpénznek köszönhetően erős volt ez a hónap is, hiszen 253 milliárd forinttal több érkezett háztartási betétekbe, mint amennyi távozott.

Főleg likviditásjavító célzattal előfordul egy-két banknál érdemi kamatajánlat is, de egy átlagos lekötött lakossági forintbetétre januárban is csak 1,5%-os kamatot fizettek a bankok, a vállalatoknál ugyanez 5,6% volt.

Januárban most először átlépte a 15 ezer milliárd forintot a lakosság betétállománya, amelynek éves növekedése így 10,4%-ra volt tehető. A betétek 86%-a továbbra sincs lekötve.

Eközben a vállalatoknál a hitelpiac jobban teljesített, mint általában januárban szokott, hiszen

168 milliárd forinttal nagyobb volt a kihelyezések, mint a törlesztések volumene.

Az utóbbi időszakban magához térni látszik a céges piac rövid lejáratú szegmense (vagyis elsősorban nem beruházásfinanszírozásról van szó), amiben a nagyvállalati devizahitelezés és a Széchenyi Kártya Program 3%-os forinthitelei tűnik a két fő motornak.

Igaz, a programnak a kormány által kommunikált számai mintha nem érkeztek volna még meg teljes egészében az MNB hitelszerződéses volumeneket mutató statisztikáiba:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images