Az AI teljesen átírja a munka világát: ez történik most Magyarországon

Több nagy multi és technológiai cég jelentős létszámleépítést hajt végre, és egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásával hosszabb távon csökkenteni kívánják a munkaerőköltségeket. Ti elhiszitek ezt, vagy csak könnyű a technológiára fogni a tömeges elbocsátásokat?

Zentai Annamária: A vállalatok az AI‑tól továbbra is hatékonyságnövekedést, jobb ügyfélélményt és egyszerűbb működést várnak, de a leépítéseket nem önmagában az AI terjedése okozza. A mostani gazdasági környezetben a szervezetek érthetően tudatosabban, fókuszáltabban szeretnék működtetni a folyamataikat.

Az AI ebben sokkal inkább támogató erő: gyorsítja a munkát, növeli a pontosságot, és lehetővé teszi, hogy a kollégák több időt fordítsanak a magasabb hozzáadott értékű feladatokra. A nemzetközi gyakorlatok is azt mutatják, hogy az AI elsődlegesen a munka minőségét és hatékonyságát emeli, nem pedig kiváltja az emberi munkát.

Magyarországon is ebbe az irányba fejlődünk. Az OTP‑ben is azt látjuk, hogy a strukturáltabb működés, az adatvezérelt döntéshozatal és a digitális képességek fejlesztése kulcsfontosságú már ma, de így lesz a következő években is.

Bodnár Béla: Szerintem nem igaz, hogy az AI elveszi az emberek munkáját. Nem elveszi, hanem átalakítja. Azé a jövő, aki az átalakuló kompetenciákat, képességeket, attitűdöt képes elsajátítani, az új eszközöket megtanulja használni. Nem kevesebb emberre lesz szükség, hanem hatékonyabban fogunk működni. Mit jelent ez? Látni kell, hogy főként az IT területen elszálltak a munkaerő költségek, mert egyre több ilyen erőforrás kell és közben drágább is lett – ezt a nyomást tudják enyhíteni a digitális és AI képességek fejlesztésével, de nem automatikusan azt jelenti, hogy egy bevezetett AI megoldással kiváltható az emberi munka.

Mi a helyzet Magyarországon? Itt is megindult egy ilyen típusú átalakulás a munkaerőpiacon?

Zentai Annamária: Itthon is egyre több vállalat használ AI‑t, véleményem szerint egyik sem teheti meg, hogy nem alkalmazza ezt a technológiát, de az érettség még különböző. A valódi érték akkor jön létre, ha a technológia mellett a digitális képességeket is fejlesztjük — mi az OTP‑ben ezért indítottuk el a Shiwaforce-szal közös Pulze Digital programot, amelyben a munkatársak gyakorlati, azonnal hasznosítható tudást szereznek.

A folyamatfejlesztésre is máshogy kell tekinteni a szervezeteknek: nem csak a hatékonyság növelése a cél, hanem az ügyfélkiszolgálás javítása, a folyamatok egyszerűsítése és az asszisztált munkavégzés támogatása. Ez hosszú távon sokkal nagyobb értéket teremt, mint a puszta hatékonyságnövelés.

Bodnár Béla: Az nem működik, hogy létrejön egy központi AI-szervezet, ami mindent megold. Ehelyett inkább azt látjuk, hogy átszövi a szervezetet és az emberek mindennapi munkáját. A Shiwaforce-nál a tavalyi belső felmérésünk szerint több mint a munkatársak 80 százaléka napi szinten intenzíven használ AI megoldásokat. És ezek nem csak a fejlesztők, bárki, akinek egy táblázatot kell szerkesztenie, egy prezentációt el kell készítenie, szövegekkel dolgozik vagy információk után kutat.

Menjünk bele mélyebben: melyek ezek a munkakörök, munkafeladatok, amiben már most nagyon jó az AI, amelyeket erősebben érinti?

Bodnár Béla: Mondok egy példát: 10 évvel ezelőtt nagyon kevés fejlesztőt vonzott a „full stack” (amikor egy fejlesztő frontend és backend területet is lefed) irány, mert nehéz volt elmélyülni két különböző területben. A vállalatok igénye azonban ebbe az irányba mozdult el, kényszerhelyzet alakult ki. Az AI eszközök megjelenésével azonban az elmélyülés is könnyebbé vált és a kódírási feladatok is egyszerűsödtek, most azt látjuk, hogy a nyitott emberek könnyebben tudnak jó full stack fejlesztővé válni. Ugyanezt a mintát megtalálhatjuk üzleti, termékfejlesztő, HR vagy marketing területen is, a hatékonyságnövelésre ilyen módon is érdemes gondolni nem csak úgy, hogy egy adott feladatkörben gyorsabb a munkavégzés.

Zentai Annamária: Rövid távon elsősorban azok a feladatok változnak, ahol a repetitív feladatokat könnyen és biztonságosan kiváltja az automatizáció. Ahol közvetlenül javítható az ügyfélélmény, például egy contact centerben szintén érdemes ezzel foglalkozni. Még egy területet említek, például a kockázatkezelésben is egyszerűsíthető a riportoknál a manuális munka. A felszabadult időt a meglévő munkavállalók az ügyfélutak javítására, ügyfélkiszolgálásra, ügyfélélményre, egyéb folyamatokra fordíthatják. A technológiai trendekre mindig is jellemző volt, hogy az elterjedés korai szakaszában inkább a költségcsökkentési célok valósíthatóak meg, az érett fázisban jellemzőbb a bevételnövelő célok sikeres elérése.

Zentai Annamária

OTP Bank, HR Szakértői Központ igazgató

2019 szeptemberében csatlakoztam az OTP Bankhoz, hogy a HR Szakértői Központ megteremtésével, a humán értékteremtést a középpontba helyezve támogassam a bank stratégiai céljait.  Célunk egy inspiráló és szerethető munkahely megteremtése, ahol a munkatársak a legjobbat tudják kihozni magukból. Pályafutásom során különböző iparágakban, különböző vállalatoknál, különböző országokban és kultúrákban dolgoztam, sokat tanultam a változásról, a csapatokról és a vezetésről. Mindennapi működésem fókuszában az olyan változások ösztönzése áll, amelyek pozitív hatással vannak a kollégákra, a csapatokra és az egész OTP Csoportra.

…Tovább

Mennyire érzitek az alkalmazottakban, hogy félnek a változásoktól, és hogyan lehet ezt pozitív irányba terelni? Ehhez szükséges a változások aktív menedzselése?

Zentai Annamária:  A változás az emberi agyban olyan idegrendszeri reakciókat indít el, amelyek hasonlóak a fizikai fájdalomhoz: a rendszer veszélyt jelez, és automatikusan beaktiválja a küzdj–menekülj–lefagyj válaszokat. Ezért teljesen természetes, hogy a változás bizonytalanságérzetet kelt — ezt vezetőként nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Mi az OTP bankban tudatosan dolgozunk azon, hogy a kollégáknak legyen eszköztáruk a változások kezelésére, akár munkatársi, akár vezetői szerepben.

Követjük a teljes munkatársi életutat: a belépéstől kezdve a kulcspillanatokon át figyeljük, milyen élmények érik a kollégákat, és hogyan tudjuk őket az adott helyzetben támogatni. Ezen a kritikus pontokon aktív párbeszédet folytatunk, mert ez alapozza meg a hosszú távú együttműködést és elköteleződést.

Mely tipikus feldatok, munkakörök fognak először átalakulni vagy megszűnni az AI miatt a következő egy-két évben?

Zentai Annamária: A technológiai fejlődés miatt a junior munkakörök iránt csökken a kereslet, mert sok belépőszintű, ismétlődő feladatot az AI már jól támogat. A junior kollégák belépése nélkül ugyanakkor nem termelődik ki az utánpótlás a szenior szinten sem, tehát igenis szükség van rájuk is. 

A szervezeteknek hidat kell építeni az oktatás és a vállalati elvárások között. Mi is ezt tesszük: évente mintegy 300 gyakornokot foglalkoztatunk hosszabb-rövidebb időszakokra, hogy a fiatalok valódi üzleti tapasztalatot szerezzenek, és könnyebben beléphessenek a munkaerőpiacra.

Bodnár Béla: A juniorok, pályakezdők helyzetét ugyanakkor segíti, hogy ez már az a generáció, aki úgy lép ki a munkaerőpiacra, hogy alapból megvannak azok a digitális képességei, amit mi most próbálunk átadni, megtanítani a szenior munkaerőnek. Mert a fiatalabb generáció már ebben szocializálódik, ebben nő fel: készségszinten használják az AI platformokat és a munkavégzésük logikája egészen másképp épül fel.

A mesterséges intelligencia ismeretén, használatán túl milyen digitális képességekre kell még fókuszálni?

Bodnár Béla: A felhő és az adatmenedzsment az alapja mindennek - ha nincsenek megfelelő adatok, azok nem érhetőek el univerzálisan és a folyamatok nem rugalmasak, nem működik jól az AI sem. Emellett kiemelném a low-code no-code eszközöket. Ezek lehetővé teszik, ne kelljenek fejlesztők ahhoz, hogy működő üzleti alkalmazást, folyamatot hozzunk létre. Az üzleti területek is el tudnak végezni olyan fejlesztéseket, amelyek tényleg élesben is futnak. Erre jó példát látni a hitelezési folyamatok kialakításánál: itt megvan a domain tudás az üzleti oldalon, ők tudják, mit kellene elérni, és egy grafikus felületen képesek összeilleszteni folyamatot anélkül, hogy az IT-nál ez projektként jelentkezne. A jól ismert Excel is tulajdonképpen egy low-code no-code eszköz: ha össze akarsz adni sok számot anélkül, hogy tudsz kódolni, egy grafikus felületen megteheted ezt.

Bodnár Béla

Shiwaforce, vezérigazgató

Bodnár Béla a ShiwaForce Zrt. vezérigazgatója, a társaság a hazai bankszektor egyik jelentős IT-beszállítója számos üzleti-informatikai projektben. A szakember a Miskolci Egyetemen végzett közgazdászként, majd műszaki informatikusként. Béla a W.UP Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója volt, 12 évig az IND Group, ill. a Misys kötelékében dolgozott számos hazai és nemzetközi pénzügyi-informatikai projekten. 

…Tovább

Tapasztalható még az a fajta munkaerőhiány a magyar IT-munkaerőpiacon, amitől éveken keresztül szenvedtek a cégek és elszálltak a bérek is?

Zentai Annamária: A magyar IT‑munkaerőpiacon az elmúlt évekhez képest valóban érezhetően javult a helyzet: ma már könnyebb jó szakembereket találni. Egyre kevésbé hagyományos munkakörökben, és egyre inkább képességekben gondolkodunk — a vállalatok azt keresik, milyen skillek és milyen tanulási agilitás áll egy-egy pozíció mögött.

Az OTP-n belül erre reagál a már említett Pulze Digital program: úgynevezett Learning Journey-ket hoztunk létre, amelyek hosszú távú, útvonal-alapú fejlesztést biztosítanak. Nem egy egyszeri tréningről van szó, hanem olyan folyamatos tanulási ökoszisztémáról, amely kézzelfogható változást hoz. A szerepkörök eltérő igényeihez igazítjuk a tartalmakat — mást jelent az AI egy fejlesztőnek, egy kontrolling szakembernek vagy egy ügyfélszolgálati kollégának — ezért perszónák mentén dolgozunk. A kimenetet pedig nemcsak tudásban, hanem a gyakorlati alkalmazásban és az attitűdben is mérjük. Ma az jelenti az igazi versenyelőnyt, ha egy szervezet képes gyorsan fejleszteni és alakítani a képességeit — ez vonzó sok munkavállaló számára is.

Mivel lehet ma a leghatékonyabban megtartani és motiválni a potenciális vagy meglévő szakértőket?

Bodnár Béla: A munkatársaknak tudniuk kell, hogy olyan szempontól biztonságban vannak, hogy ha 2-5 év múlva a jelenlegi munkakörből, munkahelyről továbbállnak, akkor nem azt fogják tapasztalni, hogy elment mellettük a világ. Lehet jól csinálni a korábbi módszerek mentén is a feladatokat, csak az a tudás könnyen irrelevánssá válhat. A lelassult, lemaradt cégeknél kockázatos megállni. Olyan vállalatnál, ahol van tudatos, progresszív képességfejlesztés, ott biztonságos dolgozni.

AI in Business 2026

Mire jó az AI az üzletben? Mellébeszélés helyett stratégiákat, valós megoldásokat és use case-eket mutatunk egy teljes napon át! Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A cikk megjelenésének támogatója a ShiwaForce

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.