Feldolgozottság: 98.94%
TISZA
 
52.06%
FIDESZ-KDNP
 
39.6%
Mi Hazánk
 
5.72%
DK
 
1.13%
MKKP
 
0.81%
TISZA
137
FIDESZ-KDNP
56
MI HAZÁNK
6
Országos részvételi arány: 79,5%
FONTOS Itt a felmentősereg, amely csendben a magyar benzinpiac segítségére siet
Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette
Bank

Tarol a magyarok univerzális slágerhitele, fű nem nő mellette

Gyors összefoglaló
Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.
Az utóbbi időben szinte minden az állami kamattámogatású hitelekről, különösen az Otthon Start programról szólt a magyar hitelpiacon. Eközben azonban csendben megerősödött a lakossági hitelezés egy tisztán piaci alapon működő szegmense is, amely egyre több magyar hitelfelvevő számára kínál lehetőséget személyes céljai megvalósítására. Miután a kétezres években még a lakásfedezetes, devizaalapú, ezért alacsony kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek domináltak, az az elmúlt évtizedben már a digitális robbanás által hajtott, fedezetlen, szintén univerzális felhasználású személyi kölcsönök váltak a fogyasztási hitelezés fő motorjává – teret hódítva más, sok esetben az ügyfelek élethelyzetéhez jobban igazodó hiteltípusoktól is. Külön szekcióban foglalkozunk a témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

Tavaly a lakáshitelek új kihelyezése 46%-kal 1970 milliárd, a személyi kölcsönöké 37%-kal 1121 milliárd forintra emelkedett, ezzel mindkettő nominális csúcsot döntött. Hogy a reálváltozók "kicsit" mást mutatnak, arról itt értekeztünk.

2024-ben még 305 ezer, 2025-ben már 352 ezer új személyikölcsön-szerződés született.

A személyi kölcsön esetében a rekord mértékű bővülést a jegybank szerint a hazai bankok visszajelzései alapján egyszerre támogatják

  • a növekvő kereslet,
  • az online elérhetőség,
  • a magasabb hitelösszegek,
  • az előre jóváhagyott (pre-approved) ajánlatokkal való célzott ügyfélmegkeresések, és
  • a ráfolyósítások (ún. top-up, azaz magasabb összegű folyósított hitel alacsonyabb kamatláb és így változatlan törlesztőrészlet mellett).

Kevesebb mint hat év kellett ahhoz, hogy megduplázódjon a személyi kölcsönök állománya Magyarországon, ami a kereslet átalakulása nélkül nem lett volna lehetséges. A keresleti oldal pedig egyszerre igényli

  • a gyors, egyszerű, kis adminisztrációjú, digitális hozzáférést,
  • a lakásfedezet és egyéb kötöttségek kiiktatását,
  • a bankok közötti árazási versenyt, amely lehetővé tette mára a 10% alatti kamatozású személyi kölcsönök megjelenését,
  • a szabad felhasználást, ami a legkülönfélébb életcélok megvalósítását teszi lehetővé.

Az MNB legutóbbi adatai szerint 14,4%-os átlagkamat és 14,6%-os THM környékén jár a piac...

...a banki hirdetményekben viszont az látszik, hogy nettó 400 ezer forintos jövedelem felett már elérhetők 10% alatti ajánlatok is.

személyi4

Az elmúlt két évben készült különböző hitelintézeti felmérések (többek között a Cofidis Hitel Monitora) szerint nagyjából így oszlik meg a személyi kölcsönök felhasználása:

  • Lakáscél: legyen szó energetikai korszerűsítésről, festésről vagy tetőcseréről, a hitelfelvevők mintegy 30%-a erre fordítja az összeget,
  • Autóvásárlás: A használt autók piacának áremelkedése miatt sokan az autó vételárát (vagy egy részét) finanszírozzák ebből, ennek aránya: 22-23%,
  • Háztartási nagygépek és bútorok: Váratlan meghibásodás vagy költözés esetén a drágább berendezések megvásárlása: 17-20%,
  • Hitelkiváltás: Korábbi, kedvezőtlenebb kamatozású (vagy több kisebb) hitel összevonása egyetlen, jobban tervezhető személyi kölcsönbe: kb. 16%,
  • Egészségügyi kiadások: Egyre növekvő trend a magánegészségügyi kezelések (pl. drágább fogászati beavatkozások, műtétek) hitelből történő finanszírozása, kb. 14%.

A fenti felsorolásból már látszik, hogy a személyi kölcsönök hitelcél szerinti portfóliója messze túlterjeszkedik azon, hogy azt mondhassuk, élethelyzetre vagy személyre szabott megoldás minden esetben:

  • a lakásfelújítási célok esetében például egy felújítási célú vagy szabad felhasználású jelzáloghitel potenciálisan olcsóbb (igaz, bürökratikusabb, és ingatlanfedezet bevonását igénylő) megoldás,
  • az autóvásárlásra az autófedezet értékét árazási előnyként kihasználó autóhitel vagy autólízing korábban természetesebb választás volt, ez ma már kevésbé kedvelt opció,
  • az átmeneti likviditási zavarok kezelésére rugalmasabb (igaz, drágább, akár kétszer-háromszor akkora kamattal bíró) megoldás a folyószámlahitelek igénybevétele,
  • a babaváró hitel vagy a munkáshitel viszont a gyermekvállaló fiatal házasok, illetve a diplomát nem szerző fiatalok számára olcsóbb (0%-os kamatozású) megoldás, ám ezek egy demográfiailag szűkülő, illetve jövedelmi szempontból kevésbé hitelképes társadalmi réteget szólítanak meg.

A személyi kölcsönök piaca kisebb-nagyobb mértékben

éppen a fent felsorolt hiteltípusok rovására növekedett az elmúlt évtizedben.

Míg 2019 végén a fogyasztási hitelek 29%-a volt személy kölcsön, ma ez már 35%, de ha a nem klasszikusan fogyasztási célú (jórészt lakáscélokra használt) babaváró hitelektől megtisztítjuk a számokat, akkor elmondható, hogy 35%-ról 59%-ra nőtt a részesedésük, egyértelmű kiszorító hatást gyakorolva a piac többi szegmensére.

A legnagyobb „kárvallottja” ennek a térhódításnak a kétezres évek slágere, a szabad felhasználású jelzáloghitel, illetve az autóhitel volt, míg a hitelkártyák és a nem kártyahitel típusú folyószámlahitelek növekedése az elmúlt években szintén megállt, sőt, csökkenésbe fordult nem pusztán relatív, hanem abszolút értelemben is.

A szerződésszám növekedése és az átlagösszeg növekedése egyszerre jelenti a piac motorját. Az élő személyi kölcsön szerződések darabszáma 2012 óta először most haladta meg 900 ezret, a 2016 eleji mélyponthoz képest 88%-os emelkedést mutat.

Az új szerződések átlagösszege meghaladta a 3,6 milliót, a meglévők 2,1 millió forintnál járnak.

Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a személyi kölcsönök piacán a kirobbanó növekedés ellenére a jegybank nem lát érdemi kockázatokat, ugyanis

  • a teljes pénzügyi közvetítőrendszer kifeszített (40 százalék feletti JTM-mel rendelkező) személyi hiteleinek aránya az új kibocsátásban az első félévben enyhén mérséklődött és átlagosan 30 százalék körül alakult (lásd a fenti ábrát),
  • a személyihitel-adósok kifeszítettség (JTM) és hitelhalmozás (adott negyedévben egynél több hitelfelvétel) szerinti mutatói továbbra sem utalnak megnövekedett kockázatosságra (lásd alább),
  • a személyi hitelezés élénkülésének stabilitási kockázatait mérsékli, hogy e hitelek hitelintézeti állománya a jelentős nominális bővülés ellenére a GDP arányában mindössze 2 százalékot tett ki 2025. első félévének végén, márpedig ez az arány nem tér el számottevően a koronavírus-járvány előtti évek értékétől.

Ugyanakkor az MNB is megjegyzi, hogy a hitelintézeti személyihitel-állomány 18 százalékos éves növekedési üteme magasabb, mint a teljes lakossági hitelállományé, így a

kockázatok szoros monitoringja indokolt.

2025 végén a személyi kölcsönök mindössze 2,5%-a volt 90 napon túli késedelemben a bankoknál, erről részletesen itt írtunk.

Hasonló témákkal foglalkozunk május 5-én a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján, amelyen a magyar bankszektor és a hitelpiac kiváló szakértői adnak elő, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Women's Money & Mindset Day 2026

Women's Money & Mindset Day 2026

2026. április 23.

Hitelezés 2026

2026. május 5.

Vállalati Energiamenedzsment 2026

2026. május 6.

Portfolio Investment Day 2026

2026. május 12.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet