Portfolio signature

Így várja a magyar pénzügyi rendszer a választásokat: 10 ábra a bankok helyzetéről

Sorsdöntő lesz a vasárnapi választás a magyar bankok jövője szempontjából is, hiszen eldől, marad-e a jelenlegi, intenzív szabályozói jelenlétre, magas adóterhelésre és kamattámogatott hitelekre támaszkodó gazdaságpolitikai irányvonal, vagy valami új következik, amiről ma még keveset tudni. Most 10 ábrán mutatjuk be, milyen állapotban vág neki a következő (gazdaság)politikai ciklusnak a magyar bankrendszer.

1. Jövedelmezőség: romlik

2024-ben még csak relatív értelemben, 2025-ben már az abszolút számokban is romlott a magyar bankszektor eredményessége, amiben a kamatkörnyezet csökkenésének elhúzódó hatása és a magas költségek egyaránt szerepet játszanak. Konszolidáltan, vagyis például az OTP Bank külföldi leánybankjait és a nem banki érdekeltségeket is figyelembe véve 1%-kal 1967 milliárd forintra csökkent, nem konszolidáltan, vagyis a belföldi bankokat számba véve 8%-kal 1502 milliárd forintra esett tavaly a bankszektor tárgyévi adózott nyeresége az egy évvel korábbihoz képest.

2. Megtérülés: csökken

Egy dolog a bankszektor nyereségének a csökkenése abszolút értelemben, és egy másik relatív módon, vagyis például a tőke- (ROE) és eszközállomány (ROA) arányában. Előbbit mutatja alábbi ábránk: a megtérülés hanyatlása már 2024-ben megkezdődött a magyar bankszektorban, 2025-ben pedig folytatódott. Az MNB nyers számai szerint a 2023-as 18,7%-os csúcsról tavalyelőtt 18,4%-ra, tavaly pedig 16,1%-ra csökkent ez a mutató. Ha csak osztalékkal korrigálunk, akkor 11,2% volt tavaly a ROE, a többi korrekciós tétellel is számolva pedig 16,5%.

3. Adóterhelés: nő

Tavaly 122 milliárd forint bankadót és 166 milliárd forint extraprofitadót fizettek a bankok az MNB adatai szerint. Idén még a kormány májusi tervei szerint kisebb mértékben nőtt volna mindkét összeg, ehelyett tervez tavaly november óta 340-350 milliárd forintot beszedni a bankoktól, a pénzügyi vállalkozásokkal együtt pedig 180 milliárd helyett 370 milliárd körül lehet a költségvetési bevétel. Ehhez 20 milliárdos adóalapig 8% helyett 10%, afelett 20% helyett 30% lett az extraprofiadó kulcsa, és nem az 50%-át, csak a 30%-át lehet leírni az elért állampapír-állománynövekmény 10%-ával, az adóalap pedig nem más, mint a két évvel korábbi adózás előtti eredmény, korrigálva néhány tétellel. Az alábbi ábrán látható durva becslést adtuk tavaly novemberben a bankok idei extraprofitadóterhére, pusztán az adózás előtti eredmény eloszlásából kiindulva.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés