Az elmúlt 16 évben négy fő tényező befolyásolta egy átlagos család lakáshoz jutását:
- a lakásárak alakulása: 2014-ig csökkenés vagy stagnálás, 2015-től egyértelmű emelkedés,
- a piaci kamatkörnyezet: 2016-ig magas, 2016 és 2021 között alacsony, majd ismét inkább magas,
- az államilag támogatott hitelek (2016-tól a CSOK-hitel, 2024-től a CSOK Plusz, 2025-től az Otthon Start, szabad felhasználásúként a 2019-től elérhető babaváró hitel és 2025-től a munkáshitel) és a vissza nem térítendő támogatások (2016-tól CSOK, 2019-től falusi CSOK),
- az időszak nagy részében emelkedő reálbérek.
Az alábbiakban egy olyan, többségi réteget képviselő átlagkeresetű és átlagos lakást kereső lakásvásárló szempontjából vizsgáljuk meg az otthonhoz jutás nehézségi fokát, aki a vissza nem térítendő támogatásokkal nem tudott élni, a 3%-os kamattámogatott hitelek viszont (legalábbis jelenleg az Otthon Start) elérhetők számára. Úgy állítottuk össze a paramétereket, hogy a bankok hullámzó hitelezési szigorával és az adósságfék-szabályokkal nem feltétlenül kell kalkulálnunk.
A legnagyobb erejű trend, amivel szembesülnie kellett a lakásvásárlónak, az a lakásárak magyarországi emelkedése volt, amivel Európa-rekordot döntöttünk az elmúlt 16 évben.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
