Veszteségbe nyomta Nagy Márton utolsó extraprofitadó-intézkedése az Erste Bankot

Jelasity Radován elnök-vezérigazgató a szerdai budapesti sajtótájékoztatón ismertette:

• 5,3 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel zárta az első negyedévet az Erste Bank a tavalyi 11 milliárd forintról 37,6 milliárd forintra emelkedő, egész évre elszámolt idei extraprofitadó miatt, miközben 22,6 milliárd forintnyi bankadót is elszámolt az év egészére a társaság.
• A működési bevételek 2%-kal nőttek, de a költségek ennél gyorsabban, főleg az adminisztratív és IT-költségek, értékcsökkenés miatt, így a költség/bevétel arány romlott, és a működési eredmény 3%-kal 55 milliárd forintra csökkent.
• A betét- és a hitelállomány egyaránt 17%-kal növekedett egy év alatt, a betétállomány 600 milliárd forinttal lett nagyobb az előző év azonos időszakához képest, és a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya továbbra is rekordalacsony (1,5%).
• A vállalati hitelállomány 7%-kal nőtt, ezen belül a kkv-hitelállomány 15%-kal, az ingatlanfinanszírozási állomány viszont csökkent. Az új kihelyezés 70%-kal nőtt a vállalati hitelezésben, ezen belül a kkv-k körében 39%-kal, a nagyvállalati és önkormányzati hiteleknél 164%-kal.
• Az új kormánynál azért lobbiznak a bankok, hogy „térjünk vissza a piacgazdasághoz” (utalt arra, hogy a lakáshitelezésben 81% volt év végén az állami programok aránya), a rögtönzéseket a kiszámíthatóság váltsa fel.

Az Erste is kíváncsi arra, hogy a meglévő programokból mi az, ami marad, melyek folytatódnak „letekert üzemmódban”, vagy esetleg szűnnek meg.

Szavai szerint az Erste örülne, ha a meglévő uniós szabályok mellett kevesebb lokális szabállyal kellene megküzdeniük. A Magyar Bankszövetség felajánlotta már együttműködését Kármán András leendő pénzügyminiszternek.

Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes elmondta:

• A lakossági hitelállomány 21%-kal növekedett, a jelzáloghitelek új kihelyezése 119%-kal, a személyi kölcsönöké 54%-kal ugrott meg egy év alatt, a célzott kört érintő támogatott hitelek (babaváró, munkáshitel) folyósítása viszont 11%-kal csökkent, miközben a Széchenyi Kártya-hiteleknek köszönhetően a mikrohitelek folyósítása 133%-kal ugrott meg.
• Míg korábban 10 lakástranzakcióból 4-5 történt hitelből, most ez már 8-9, és az Ersténél 2025 első negyedévéhez képest 24,6 millió forintról 31 millió forintra nőtt az átlagos lakáshitelösszeg.
• Már tavaly is rekordot döntött a személyikölcsön-piac, de idén még a tavalyi rekord is megdőlhet, most már egy számjegyű kamatok is segítik ezt.  
• Az Erste ügyfeleinek több mint 77%-a digitálisan aktív, az új ügyfelek esetében ez már gyakorlatilag 100%, közülük a legtöbben már csak a George Appot használják.
• Az Erste által kezelt lakossági ügyfélvagyon 15%-kal 7700 milliárd forint fölé emelkedett, ezen belül 71% a befektetések aránya. A TBSZ és NYESZ-piacon 35% feletti az Erste részesedése.

Kérdésre válaszolva Harmati László megemlítette: az ATM-telepítési jogszabályokat újra kellene gondolni, legalább az 1000 fő alatti településeken idén esedékes ATM-telepítésekre vonatkozó előírás hatályon kívül helyezésével.

Zsiga Krisztina kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes elmondta:

• a nemteljesítő hitelek állománya 45,4 milliárd forintról 42,5 milliárd forintra csökkent egy év alatt, ami 1,9%-ról 1,5%-ra mérséklődő NPL-rátát jelent, ami új rekordot jelent.
• A lakossági hitelportfólióban 2,4%-ról 1,8%-ra, a vállalatoknál 1,2%-on stagnál az NPL-ráta, ennek is köszönhetően több mint 2,1 milliárd forintnyi értékvesztést tudtak visszaírni az első negyedévben.
• A csalási kísérletek továbbra is kihívást jelentenek a bank számára, az első negyedévben 7300 darab csalási kísérletet regisztráltak összesen 2,8 milliárd forint értékben, ebből 2,3 milliárd forintot tudtak megmenteni az ügyfeleknek.
• A csalási kísérletek arányában a piaci részesedésük alatt, a megakadályozott kísérletek arányában afölött vannak, jelenleg egy AI-alapú öntanuló kártyás csalásmegelőzésen dolgozik az Erste Bank.

Az osztrák anyabank első negyedéves gyorsjelentéséről itt írtunk: