Mivel fizetnek most a magyarok? Hódítanak az elektronikus megoldások, de a készpénz sem hagyja magát

Az elektronikus pénzforgalom Magyarországon dinamikusan és megállíthatatlanul bővül, a legfrissebb adatok szerint az elektronikus fizetések darabszáma elérte a 3000 milliárdot. Ebben már nemcsak a hazai bankok, hanem a magyar piacon egyre népszerűbb, külföldi székhelyű pénzforgalmi szolgáltatók forgalma is jelentős szerepet játszik. A folyamat előrehaladott állapotban van. Budapesten az elektronikus fizetések aránya darabszámban már 60, értékben pedig 70 százalék felett jár.

Ez azt jelenti, hogy a fővárosban minden elköltött 100 forintból 70-et már digitálisan egyenlítenek ki.

Bár a vidék némileg lemaradásban van, az ország minden vármegyéjében folyamatos, 3-4 százalékos éves bővülés tapasztalható. A jegybanki cél az, hogy 2030-ra a tranzakciók kétharmada elektronikusan történjen, miközben megmarad a készpénzhasználat lehetősége azok számára, akik ehhez ragaszkodnak.

A fizetési szokások szerkezete is egyértelműen átalakulóban van. A magyarországi tranzakciók mintegy kétharmada 5000 forint alatti, kis összegű fizetés, ezen a téren rendkívül erős a digitalizáció térnyerése. Szintén ugrásszerűen nő a mobiltárcák használata: a tapasztalatok szerint az, aki egyszer digitalizálja a bankkártyáját az okostelefonjába, szinte soha nem tér vissza a hagyományos plasztikkártyához. Érdekesség ugyanakkor, hogy az 50 vagy 100 ezer forint feletti, nagyobb összegű vásárlásoknál arányaiban újra nő a készpénz népszerűsége. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy 2024-ben némileg visszaesett, majd stagnálni kezdett a kizárólag elektronikus úton érkező lakossági jövedelmek aránya is.

Komoly kihívást jelent a hazai bankszektornak a

határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatók robbanásszerű térnyerése, ezekhez a magyar ügyfelek ma már mintegy 2600 milliárd forintot utalnak át évente.

Erre a piaci helyzetre ad hathatós választ az azonnali fizetési rendszerre épülő hazai innováció, a Qvik. A rendszer gyorsan bizonyított: azokban az e-kereskedelmi webáruházakban, ahol bevezették, rövid idő alatt 15-20 százalékos piaci részesedést ért el. Emellett a magánszemélyek közötti pénzküldésben is egyre többen és egyre szívesebben használják.

Az elektronikus fizetés elterjedésének egyik legnagyobb hazai gátja továbbra is a szolgáltatások magas díja. Bár a tranzakciós illeték megemelése részben magyarázza a banki költségek növekedését, önmagában nem indokolja a lakosságra hárított jelentős díjakat. Mivel az elektronikus tranzakció ma már elkerülhetetlen alapszolgáltatás, kiemelten fontossá vált a pénzügyi tudatosság. A bankok számlacsomagjai között hatalmas eltérések vannak: léteznek teljesen ingyenes konstrukciók is, miközben éves szinten akár 24 ezer forintos díjú csomagok is elérhetők a piacon.

Luspay kiemelte: a jegybank által üzemeltetett bankszámlaválasztó kalkulátorok használatával az ügyfelek jelentősen csökkenthetik a pénzügyi kiadásaikat.

Kifejezetten pozitív fordulat állt be ugyanakkor a digitális biztonság területén. Míg 2024-ig drasztikusan nőtt a pénzforgalmi visszaélések száma, 2025-re végre egyértelmű csökkenés vette kezdetét. A lakosságot érintő kár értéke harmadával, azaz 6,4 milliárd forinttal csökkent. A vállalatok esetében pedig 5 milliárd forintos visszaesést regisztráltak. Mindez a hitelintézeti szűrőrendszerek fejlesztésének, valamint a hazai Központi Visszaélésszűrő Rendszer indulásának köszönhető. Emellett csökkent az ügyfelekre terhelt károk aránya is, miután több esetben bebizonyosodott, hogy a bankok nem tettek meg mindent a számlák védelme érdekében. A kiberbűnözők erre reagálva taktikát váltottak: a sikeres lakossági edukációs kampányok, mint például a Kiberpajzs miatt, ma már egyre inkább a kisebb vállalkozásokat veszik célba. Továbbá megjelentek az ismétlődő, megtévesztő előfizetéses tranzakciókra épülő visszaélések is.

A következő években a digitalizáció tovább erősödik. Ezt az új európai pénzforgalmi rendelet (PSR) is felgyorsítja, amely nagyobb versenyt és fokozott biztonsági és tájékoztatási kötelezettségeket követel meg a piac szereplőitől. Emellett 2027-től megjelennek az euróalapú azonnali fizetések is, amelyek 2028-tól már forintszámláról is indíthatók lesznek. A digitális euró szabályozásának esetleges bevezetése pedig teljesen új helyzetet teremthet. A hazai hitelintézeteknek és pénzforgalmi szolgáltatóknak folyamatos fejlesztésekkel kell készülniük, csak így őrizhetik meg stabilitásukat és versenyképességüket a magyar piacon a jövőbeni nemzetközi kihívásokkal szemben.

A Financial IT 2026 konferenciáról itt tudósítunk percről percre.

A konferencia programja itt olvasható.

Címlapkép forrása: Portfolio