Átalakítja a kormány az MFB működését, megjelent a törvényjavaslat

Az MFB 2 milliárd eurónyi forrás felhasználására kap feladatot az új uniós pénzek lehívása és felhasználása keretében, ezért átfogó törvénycsomagot nyújt be a kormány az MFB átalakítása érdekében - jelentette be csütörtökön Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki szerint az átalakítás a feltétele annak, hogy a bank pályázati forrásokat bonyolítson le. Pénteken délután ennek megfelelően Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes új törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek az MFB-ről szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, a törvényjavaslat előadója Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.

A törvényjavaslat általános indokolása szerint az MFB Zrt. a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő szakosított hitelintézet, amelynek feladata a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek, ezen belül

elsődlegesen a kis- és középvállalkozások hitel- és tőkefinanszírozása, továbbá a részvétel az európai uniós források közvetítésében.

A róla szóló 2001. évi XX. törvény módosítását részben az európai uniós források közvetítésével kapcsolatos feladatainak hatékony ellátása, részben az egységes jogértelmezést biztosító szabályozás kialakítása teszi szükségessé.

A részletes indokolás szerint

• a törvényjavaslat tartalmazza egy értelmező rendelkezés jogtechnikai módosítását: a jelenleg a törvényben szereplő pénzügyi lebonyolítás értelmezését kiegészíti a forrás kiutalása keretében a devizanemek közötti átváltással is;
• a törvény módosításába bekerült az, hogy az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint vállalhat kezességet, garanciát, egyéb bankári kötelezettséget, amely átlátható szervezetnek minősül, továbbá a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok személye beazonosítható;
• jelenleg a törvényben van lehetőség arra, hogy az MFB Zrt. a központi költségvetés terhére egyedi, akár nem nyilvános kormányhatározattal készfizető kezességet vállaljon; a törvénymódosítás kimondja, hogy az állam a központi költségvetés terhére a jövőben egyedi kormányhatározattal készfizető kezességet abban az esetben vállalhat, ha az adott ügylet vagy ügyletek nemzetgazdasági szempontból indokoltak, és a fejlesztési, beruházási célok más módon nem érhetők el, azzal, hogy a készfizető kezességvállalásról szóló határozatok nyilvánosak;
• az MFB Zrt.-nek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott kockázatkezelési-kockázatvállalási bizottságot kell felállítania;
• amennyiben az MFB Zrt. közvetlenül vagy pénzügyi intézményeken keresztül hitelt vagy kölcsönt nyújt több ügyfélnek, kezességet vagy garanciát vállal, vagy kollektív befektetési alapokba fektet előre meghatározott feltételek mellett (program keretében), közzé kell tennie az ennek indokaként szolgáló piaci hiányra, a multiplikátor hatásra, a szükségességre-arányosságra vonatkozó elemzését, valamint a program hatékonysága értékelésének módját és gyakoriságát;
• amennyiben az MFB Zrt. közbeszerzési eljárást nem köteles lefolytatni, a pénzügyi közvetítőt vagy az alapkezelőt az MFB Zrt. nyílt, nyilvános, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosító kiválasztási folyamat során választja ki;
• az átláthatóság érdekében további új elem, hogy minden év június 15. napjáig könyvvizsgáló kerül megbízásra, a szervezeti integritás megőrzésére, az összeférhetetlenség és a többes finanszírozás megelőzésére, a jogszabályi megfelelés folyamatszabályozásának biztosítására, valamint a pénzügyi közvetítők és alapkezelők díjazásának átláthatóságát biztosító folyamatainak vizsgálatával;
• a helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján biztosított forrásból biztosított tőkeemelés összegének megfelelő összeg csak a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak megfelelő finanszírozásra fordítható, a forrás felhasználására a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes véleménye alapján kerülhet sor, továbbá az MFB Zrt. az ilyen forrásból finanszírozott programok esetében minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét, és az ügylet összegét;
• a törvénymódosítás szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság tagjai esetében, kizárja például, hogy politikai vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók töltsenek be igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tisztséget, ugyanígy a lobbitevékenységet végzők is kizárásra kerülnek – mind a jogviszony fennállása alatt, mind a jogviszony megszűnését követő hat hónapig. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai csak a törvényben meghatározott, objektív okok alapján hívhatók vissza a tisztségükből;
• a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter lesz az állam nevében az MFB Zrt. felett a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, továbbá kikerülnek a törvényből az állami kamatkiegyenlítés lehetőségét biztosító rendelkezések;
• a törvénymódosítás az MFB Zrt. működésének átláthatósága érdekében megszünteti az ügyfélcsoport-meghatározás különös rendelkezéseit, a kormányhatározat alapján végrehajtandó feladatokat, valamint a fővárosi önkormányzat csődelkerülési hitelére vonatkozó törvényi utalásokat és magát a kapcsolódó törvényt is.

Címlapkép forrása: Portfolio