Tényleg ennyire sok hitelt veszünk fel mostanában?

Igen. Nyár elején történetünk során először fordult elő, hogy a magyarok egyetlen hónap alatt több mint 500 milliárd forintnyi hitelt vettek fel. Ez abszolút rekord.

Milyen hiteleket vesznek fel a legtöbben?

Főleg lakáshitelt és személyi kölcsönt. A lakáshitelek felvétele majdnem a duplájára nőtt tavalyhoz képest, a személyi kölcsönöké pedig majdnem 70 százalékkal ugrott meg.

Mennyire népszerű az Otthon Start hitel?

Nagyon. Annyira pörög, hogy a most felvett lakáshitelek közel 70 százalékát ez adja. Átlagosan 35 millió forintot igényelnek belőle az emberek.

Új vagy használt lakást vesznek inkább hitelre?

Bár az új lakások piaca is éledezik, az emberek nagy része, majdnem 80 százaléka, még mindig használt lakásra veszi fel a kölcsönt.

Olcsóbbak lettek a sima, piaci lakáshitelek?

Nyár elején még nem igazán, átlagosan 6,4-6,5 százalék volt a kamat, de júliustól az OTP elkezdte csökkenteni a kamatokat, és jó eséllyel a többi bank is követni fogja.

Jobban megéri most személyi kölcsönt felvenni?

Igen, a bankok lazítottak a feltételeken, és olcsóbb is lett a hitel. Egy év alatt az átlagos THM 16,1 százalékról 14,3 százalékra csökkent.

Mibe teszik a pénzüket most az emberek?

Sokan vesznek eurót vagy más devizát. Mivel erős volt a forint, rengetegen tettek pénzt devizaszámlára, valószínűleg arra számítva, hogy később gyengülni fog a forint árfolyama.

Mennyi hitelünk és megtakarításunk van összesen?

A magyarok összes banki hiteltartozása már megközelíti a 14 ezer milliárd forintot. Cserébe a bankban tartott pénzünk, a betétállomány, is rekordot döntött, átlépte a 16 ezer milliárd forintot.

Mi a helyzet a céges hitelekkel?

A cégek is egyre több hitelt vesznek fel, de náluk kisebb a növekedés, mint a lakosságnál. Fontos változás, hogy a kis- és középvállalkozásoknak szóló Széchenyi Kártya feltételei július közepétől szigorodtak, így az már nem fix, olcsó kamatozású.

A legtapasztaltabb bankárok se láttak ilyet: soha nem vettünk még fel ennyit hitelt

Palkó István

2026. július 31. 17:10

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Abszolút rekordokat hozott a június a lakossági hitelezésben: most először lépte át az 500 milliárd forintot a havi hitelfelvétel, köszönhetően annak, hogy a személyi kölcsön- és a lakáshitelek, sőt, utóbbin belül az Otthon Start-szerződések is soha nem látott új volument értek el. A lakosság bankszámla-állománya is szépen hízott, különösen a devizabetétek, amelyek az erős forintnak köszönhetően szintén rekord tőkebeáramlást könyvelhettek el. A vállalati piac továbbra is szerényebb dinamikát mutat, de a nyár eleje itt is hozott némi élénkülést. Az MNB pénteki adataiból szemezgettünk, a kilátásokat pedig közelgő Future of Finance 2026 konferenciánkon fogjuk megvitatni, érdemes rá regisztrálni.

A friss jegybanki adatok szerint a nyár első hónapjában a magyar bankszektor történetében először meghaladta az 500 milliárd forintot (folyószámlahitelek nélkül) a háztartások új hitelfelvételét mutató szerződéses összeg.

Elmondható, hogy júniusban a lakáshitelek, a személyi kölcsönök, és előbbin belül az Otthon Start hitelek új szerződéses összege is rekordot döntött, így az év első felében több mint 2600 milliárd forintnyi háztartási hitel talált gazdára, ami 54%-kal magasabb a tavalyi, Otthon Start bevezetése előtti számnál. A lakáshitelezés 1578 milliárdja 95%-os, a személyi kölcsönök 706 milliárdja 69%-os éves növekedést jelent. Utóbbi termék népszerűségének az okait itt boncolgattuk legutóbb.

Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest
	Lakáshitel	Személyi kölcsön	Babaváró hitel	Egyéb	Összesen
2026 első fele	95,0%	33,8%	6,1%	-17,7%	53,7%
2026 június	96,3%	68,6%	6,2%	5,5%	69,5%
Forrás: MNB, Portfolio

Az Otthon Start Program fennállása első 10 hónapjában 49 109 szerződést és 1726 milliárd forintos hitelösszeget ért el, vagyis 35,1 millió forint az átlagösszeg. Itt írtunk arról, milyen szigorításokra számít a piac a programban a következő hónapokban. Az egyelőre nem látható, hogy "magától" alábbhagyna a lendület.

Az ugyanebben az időszakban kihelyezett 2491 milliárd forintnyi lakáshitelnek a 69%-át adta a program, idén júniusban is ekkora volt az aránya. A piaci hitelek nyár elején 22%-os arányt képviseltek, vagyis az Otthon Start addiconális hatása mellett jelentős a kiszorító hatása is (korábbi számítások szerint nagyjából kétharmad-egyharmad az arány előbbi javára).

Bár az Otthon Start az átlagos hitelösszeget is felhúzta, a lakáshitelek új szerződésszáma is emelkedett: a tavalyi első félévi 41 ezerről csaknem 58 ezerre. A személyi kölcsönöknél ugyanez 166 ezerről 195 ezerre ugrott.

Élénkül az új építésű lakások piaca is (legalábbis az építéseké), de 78%-ban még nyár elején is a használt lakások piaca mozgatta a lakáshitelezést.

A fix legfeljebb 3%-os Otthon Starttal szemben alig egyötödös arányt képviselő piaci lakáshiteleknél júniusban még nem volt látható tömeges kamatcsökkenés, így 6,4-6,5% között vették fel átlagosan ezeket a háztartások. Várakozásunknak megfelelően július 1-jével az OTP viszont már kamatcsökkentést jelentett be, őt más bankok is követhetik, köszönhetően az apadó kamatkörnyezetnek.

A személyi kölcsönöknél is sorra enyhülnek a banki feltételek, átlagos THM-ük egy év alatt 16,1%-ról 14,3%-ra olvadt.

Június végére megközelítette a 14 ezer milliárd forintot a háztartások hitelállománya, miután egy év alatt 19,3%-kal nőtt a háztartások banki hiteltartozása, azon belül a lakáshitelek állománya 28,8%-kal (!) bővült.

Eközben a lakossági betéteknél is megfigyelhetünk egy érdekes jelenséget: soha nem látott összegű, nettó 321 milliárd forintnyi tőke áramlott a devizabetétekbe, kihasználva az erős forintot, vagyis sokan az árfolyam gyengülésére kezdhettek el játszani. A teljes háztartási betétállomány tranzakciós alapon 459 milliárd forinttal bővült, amiben az osztalékfizetéseknek is lehet ilyenkor nagyobb szerepe.

A háztartási devizabetétek aránya így egyetlen hónap alatt 15,3%-ról 17,0%-ra emelkedett a magyar bankoknál, miközben a teljes háztartási betétállomány most először átlépte a 16 ezer milliárd forintot, évi 12,2%-os bővüléssel.

A vállalati hitelezésben továbbra is szerényebb bővülést látunk, mint a háztartásiban, de tavaly ősz óta végre itt is érdemi növekedésről beszélhetünk. Júniusban 181 milliárd, az elmúlt egy évben 1486 milliárd forinttal vettek fel többet a cégek, mint amennyit törlesztettek. Az idei első félév ez utóbbiból 650 milliárd forintot képviselt.

Az MNB kamatcsökkentései és ezzel együtt a BUBOR apadása a vállalati forinthitel-kamatokat is lejjebb viheti, ez a statisztikában most még nem igazán érződik.

A kkv-k számára elérhető Széchenyi Kártya szerződéskötési feltételei július 15-étől szigorodtak, hiszen likviditási célra az eddigi fix 3% helyett a BUBOR-nak megfelelő kamattal lehet kölcsönt felvenni. Ennek lehet némi negatív hatása a vállalati hitelezésre, ugyanakkor az általános kamatcsökkenés és az EU-források várható megérkezése ezt kompenzálhatja.