Jelentett az Erste, az extraprofitadó jócskán visszavágta a nyereséget

Jelasity Radován elnök-vezérigazgató ismertette: bár az Erste működése továbbra is erős, a különadók érdemben rontják a bank eredményességét.

• 55,7 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első félévet az Erste Bank, ez 20 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 69,4 milliárd forintos profittól.
• A működési bevételek 10 százalékkal, 206,9 milliárd forintra emelkedtek, ezzel a bank történetében először lépték át első félévben a 200 milliárd forintos szintet.
• A nettó kamatbevételek 11 százalékkal nőttek, annak ellenére, hogy a kamatszint csökkent; ezt az ügyfélbetétek jelentős bővülése kompenzálta.
• A jutalékbevételek 6 százalékkal nőttek.
• A működési eredmény 137,6 milliárd forintot ért el, miközben a kiadások 8 százalékkal emelkedtek, vagyis kisebb mértékben, mint a bevételek.
• A költség/bevétel arány 33,5 százalékra javult, a tőkére vetített megtérülés (ROE) 17,3 százalék volt.
• Az ügyfélhitelek állománya 17 százalékkal, 434 milliárd forinttal nőtt, az ügyfélbetétek pedig 20 százalékkal, 680 milliárd forinttal bővültek egy év alatt.
• A bank „egyéb eredménye” mínusz 74,2 milliárd forint volt, ami már meghaladta a 69 milliárd forintos működési kiadást. Ezen belül az extraprofitadó 37,6 milliárd forintot tett ki, ami több mint háromszorosa (+222%) az egy évvel korábbi összegnek.

Jelasity Radován szerint ez jól mutatja, mennyire nehéz a magyar bankok eredményét nemzetközi összevetésben értékelni,

hiszen Magyarországon a szektor eredményét a különadók és egyéb állami elvonások jelentősen torzítják.

A bank hitelállománya mind a lakossági, mind a vállalati oldalon bővült. A vállalati hitelállomány 1147 milliárd forintra, a lakossági hitelállomány pedig 1804 milliárd forintra nőtt.

Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes kifejtette:

• A lakossági hitelállományon belül a jelzáloghitel-állomány meghaladta a 900 milliárd forintot, a személyi kölcsönök állománya pedig 300 milliárd forint fölé emelkedett. Mindkét területen 30% feletti éves növekedést ért el a bank.
• A lakossági új hitelezés 65 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ezzel 326 milliárd forintot ért el az első félévben.
• A jelzáloghitelezésben az Otthon Start Program meghatározó szerepet játszott: a támogatott konstrukciók az első féléves folyósítások több mint 80 százalékát adták.
• Az Otthon Start megjelenésének hatására az átlagos lakáshitelösszeg a piacon és az Ersténél is 30 millió forint környékére emelkedett, holott korábban az Erste átlagos hitelösszege nagyjából 20 százalékkal meghaladta a piaci átlagot.
• Az átlagos futamidő is homogenizálódott: az Ersténél és a piacon egyaránt körülbelül 21,5 évre nőtt.

Harmati szerint az Otthon Start Program jelentősen átalakította a jelzáloghitelezési piacot: korábban az Erste ügyfelei jellemzően nagyobb összegű és hosszabb futamidejű lakáshiteleket vettek fel, az új támogatott konstrukció azonban közelebb hozta egymáshoz a banki és piaci átlagokat.

Az Erste az idei év egészére 2500 milliárd forintos lakossági hitelfolyósítást vár összpiaci szinten, feltéve, hogy az Otthon Start Program az év végéig változatlan feltételekkel fennmarad.

A személyi kölcsönök piacán is további növekedésre számítanak:

• A teljes piacra 1400 milliárd forintos éves személyikölcsön-folyósítást várnak, ami a tavalyi 1121 milliárd forinthoz képest mintegy 25 százalékos bővülést jelentene.
• Az Erste első féléves személyikölcsön-folyósítása 42 százalékkal nőtt, vagyis a bank piaci részesedést is tudott növelni.
• Az átlagos személyikölcsön-összeg az Ersténél 4,7 millió forint fölött alakult, szemben a 3,7 millió forintos piaci átlaggal.
• A futamidő is hosszabb az Ersténél: átlagosan 6,3 év, míg a piacon 5,7 év.

A babaváró és munkáshitelek folyósítása ugyan a tavalyihoz képest alacsonyabb volt, de a bank várakozásaihoz képest kedvezően alakult. A mikrohitelezésben a Széchenyi Kártya lehetőségeinek kihasználása adott lendületet.

Az Erste digitális aktivitása tovább nőtt. Harmati László szerint a bank szigorúbb definíciót használ a digitálisan aktív ügyfelek mérésére, ezért az iparági összehasonlításoknál inkább a növekedés dinamikája az igazán beszédes.

• Az új ügyfelek szinte 100 százaléka digitálisan aktív.
• A bank mintegy 90 ezer fiatal ügyfeléből 75 ezren már a George platformon keresztül aktívak.
• A digitális értékesítések aránya 70 százalék fölé emelkedett.
• Az értékpapírszámlák 77 százalékát digitálisan értékesítették, jellemzően a George-on keresztül.

A lakossági ügyfélvagyon szintén jelentősen bővült:

• Az Erste által kezelt teljes lakossági ügyfélvagyon 8100 milliárd forint fölé nőtt, ez éves alapon 17 százalékos növekedést jelent.
• A befektetések aránya tovább emelkedett, annak ellenére, hogy az állampapírok továbbra is erős versenytársat jelentenek a banki befektetési termékeknek.

Cselovszki Róbert, a vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyettes elmondta: a vállalati hitelállomány éves alapon 7 százalékkal nőtt, az új kihelyezések pedig 97 százalékkal emelkedtek.

• A kkv-hitelek új folyósítása 64 milliárd forintról 80 milliárd forintra nőtt, ami 24 százalékos bővülés.
• A nagyvállalati és önkormányzati hitelek új kihelyezése 24 milliárd forintról 89 milliárd forintra emelkedett.
• A vállalati új kihelyezések jelentős része euróban történt.
• A nagyvállalati és ingatlanfinanszírozási számokat néhány nagyobb ügylet is érdemben befolyásolta.

Cselovszki szerint az Erste erős vállalati hitelezési adatai nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egész piacon áttörés történt volna a beruházási kedvben. Mint mondta, a bank tudatosan építette a kkv-ügyfélkört, sok új számlakapcsolatot nyitottak, ezek az ügyfelek pedig most már a hiteltermékeket is elkezdték használni.

A vállalati üzletágban különösen figyelik, milyen döntések születnek a támogatott hitelprogramokról, így például a Széchenyi Kártya Program jövőjéről.

Cselovszki szerint a magyar vállalatoknak is fel kell készülniük arra, hogy az eddigi „köldökzsinórszerű” támogatási rendszer nem feltétlenül működik tovább ugyanabban a formában,

és fokozatosan piacibb alapú finanszírozási környezetre kell átállni.

Zsiga Krisztina kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes szerint az erős hitelezési növekedés javuló portfólióminőséggel párosult.

• A nemteljesítő hitelek állománya 40,7 milliárd forintra csökkent.
• Az NPL-ráta 1,4 százalékra mérséklődött, ami az Erste magyarországi működésében eddig mért legalacsonyabb szint.
• A lakossági portfólióban az NPL-ráta 2,2 százalékról 1,7 százalékra csökkent.
• A vállalati portfólióban az NPL-ráta 1 százalék körüli, rendkívül alacsony szinten stabilizálódott.
• A javuló portfólióminőségnek köszönhetően az Erste 2,6 milliárd forint kockázati költséget tudott visszaírni az első félévben.

Zsiga Krisztina hangsúlyozta: a bank nemcsak a meglévő hitelportfólió minőségét figyeli, hanem az újonnan befogadott volumeneket is folyamatosan elemzi. Ennek alapján finomhangolják a hitelezési kritériumokat, hogy az erős növekedés mellett se romoljon a portfólió minősége.

A csalási kísérletek továbbra is jelen vannak a piacon.

• Az első félévben közel 21 ezer csalási kísérletet regisztrált az Erste.
• Ezek összértéke 6,7 milliárd forint volt.
• A bank a kísérletek 85 százalékát megakadályozta.
• Ezzel 5,7 milliárd forintot sikerült megmenteni az ügyfeleknek.

A csalási kísérletek darabszámát tekintve továbbra is a kártyás visszaélések dominálnak: a 21 ezer esetből mintegy 18 ezer kártyacsalási próbálkozás volt. Összegszerűen azonban az átutalási csalások jelentik a nagyobb kockázatot, ezek 5,6 milliárd forintot tettek ki a 6,7 milliárdos összértékből.

Jelasity Radován a makrogazdasági kilátásokról is beszélt. Az Erste az elmúlt évek gyenge növekedése után óvatosan optimistább a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban, bár a megnövekedett energiapiaci kockázatok most kiemelt figyelmet igényelnek.

A bank jelenlegi előrejelzése szerint:

• a magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal nőhet, 2027-ben 2,2 százalékos növekedés jöhet,
• az infláció 2026-ban 2,2 százalék lehet, 2027-ben 3,4 százalékos inflációval számolnak,
• a tízéves állampapírhozam év végére 5,4 százalékra, 2027-ben pedig 5,3 százalékra csökkenhet.

Jelasity szerint a forint erősödésében szerepe volt a megelőlegezett bizalomnak, ez pedig nemcsak az inflációt, hanem az inflációs várakozásokat is mérsékelheti. A bank ugyanakkor szorosan követi az államháztartási pálya alakulását, különösen az idei költségvetési folyamatokat és a 2027-es büdzsé előkészítését.

Az osztrák anyabank első féléves eredményeiről az alábbi cikkeinkben írtunk:

Címlapkép forrása: Portfolio