Belenyúl a kormány az Otthon Startba, gyengébb forintra vágynak a magyar cégek

Lakossági és vállalati pénzügyek, privát és retail vagyonkezelés, mesterséges intelligencia a pénzügyekben – jövőorientáltan, de mégis aktuális módon járta körbe ezeket a témákat a Future of Finance konferencia, amelyet ötödik alkalommal rendeztünk meg ezen a néven, és amelyen immár tizedik alkalommal adtuk át az év pénzügyi-gazdasági vezetőjének járó CFO of the year díjat a Credit Management Grouppal közösen. Az MBH Bank által támogatott kitüntetést idén Zovát Csaba, a Futureal Csoport pénzügyi igazgatója vehette át.

Galéria94 képFuture of Finance 2026

A mesterséges intelligencia hatásairól szóló első szakmai közönségszavazáson a legtöbben úgy vélték, a következő 5 évben reálértéken 10-25%-os költségcsökkentést lesznek képesek elérni a cégek.

A válaszadók kétharmada szerint ez legalább felerészben épp az AI-nak lesz köszönhető. Az erről megrendezett panelbeszélgetésről itt számoltunk be, de számos előadás is foglalkozott mélyebben a témával.

A bevételekre is jelentős pozitív hatással lehet az AI, a relatív többség szerint ennek mértéke szintén 10-25% között lehet hasonló időtávon.

Ez nem minden: a közönség relatív többsége szerint 3-5 éves időtávon, negyede szerint előbb is eljuthatunk oda, hogy a core feladatokat az AI jobban fogja tudni ellátni, mint az ember. „Ő” lesz a legjobb bankár, portfóliómenedzser és kockázatkezelő, ami nem sok jót ígér a pénzügyi szektorban dolgozóknak.

A privát vagyonkezelésről és az alapkezelői szektor jövőjéről is sok szó esett a konferencián, a legfontosabb gondolatokról a közelgő vagyonadóra fókuszálva itt számoltunk be.  A privátbanki ügyfelek jelentős részét ismert és kevésbé ismert hazai cégek tulajdonosai adják.

Számukra az elmúlt 15-20 év adózási szempontból nagyon kedvező volt, legalábbis a közönség 83%-a részben vagy egészben egyetértett ezzel a megállapítással. A Nyugat-Európában korábban elterjedt bizalmi és családi vagyonkezelői struktúrák itthoni elterjedéséhez a döntő többség szerint szükség is volt erre.

A szigorítás azonban az új kormánnyal megkezdődött, és a közönség szerint a következő időszakban is folytatódni fog. Csak rátesz egy jókora lapáttal erre az 1 milliárd forint feletti vagyonrészeket 1%-os kulccsal sújtó vagyonadó, amelyet jellemzően kritikával illettek a felszólalók.

Az alapkezelői piac eközben szépen nő Magyarországon, és az alacsonyabb állampapír-hozamkörnyezetben tovább nőhet a fölénye sok más befektetési formával szemben. A legfontosabb versenytényező a közönség szerint a befektetési teljesítmény és az innovatív termékek bevezetése, megléte lesz a következő három évben.

Ugyanakkor rendkívül népszerűek a – döntően külföldi – tőzsdén kereskedett alapok, vagyis az ETF-ek is, amelyek szintén erős versenyt támasztanak a hazai alapokkal szemben. A közönség több mint egyharmada szerint kockázatkezelési előnyei vannak velük szemben a hagyományos részvényalapoknak, valamivel kevesebben a többlethozam elérésére való képességet jelölték meg, és sokan szavaztak arra is, hogy csak bizonyos piacokon és stratégiákban tudják felvenni ezek a versenyt az ETF-ekkel.

A konferencia délutáni programjában kiemelt helyet kapott a lakossági hitelezés, és érdekes beszélgetést hallhatott a közönség az annuitásos hiteltörlesztés alternatíváját jelentő törlesztési formákról. Ez egyelőre elméleti lehetőségnek tűnik: a lakossági hitelezés innovativitását a közönség relatív többsége mindössze 2-esre értékelte, amiben persze a szabályozás hektikussága is nyakig benne van.

A jövedelempályához kötött jelzáloghitel-törlesztés mindenesetre sokak fantáziáját megmozgatta, több mint 90%-uk szerint ha nem is feltétlenül általános jelleggel, de be lehetne vezetni Magyarországon, különösen, ha a hitelintézet és az ügyfél is így kívánja.

A lakossági hitelezés aktualitásaival is foglalkoztunk a konferencián. Az Otthon Start Program jövőjét nagy érdeklődés övezi, és a Portfolio értesüléseivel összhangban a konferencia közönsége is megerősítette azt a piaci várakozást, hogy a kormány szigoríthat az igénybevétel szabályain. Ilyen lehet az, ha 1. szigorítja a kormány az elsőlakás-vásárló fogalmát (pl. hozzáigazítva azt az MNB adósságfék-szabályaihoz), 2. megtiltja az Otthon Starttal szerzett lakások kiadását a teljes futamidő alatt vagy az első 5 évben, 3. előírja lakóhely kötelező létesítését a hitelfelvevő számára, vagy 4. szigorítja az adóstárs bevonásának a szabályait (például nem lehetne házasságkötéssel megkerülni a feltételeket vagy jövedelemként csak a szülő meglévő vagy magasabb jövedelmét figyelembe venni).

A párhuzamos szekcióban vállalati pénzügyekkel foglalkoztunk, ekkor került megrendezésre az építőipari cégek pénzügyeiről szóló panelbeszélgetés is, amelyről itt tudósítottunk. Jelenleg az új szerződések visszaesése okozza a legnagyobb fejtörést a cégeknek.

A legtöbb cég a vevői nemfizetések megelőzésében nem egyetlen kockázatcsökkentő eszközre hagyatkozik, hanem ezek kombinációját alkalmazza. Egyébként a hitelbiztosításban és a céginformációs szolgáltatásokban sokan bíznak.

A konferencia utolsó szekciójában cégfinanszírozási kérdésekről esett szó, és ekkor került sor a CFO-k kerekasztal-beszélgetésére is. Jó hír, hogy a céges közönség mintegy kétharmada jobbnak vagy legalább olyan jónak ítéli meg cége jelenlegi helyzetét, mint az egy évvel ezelőttit.

A legtöbb cég a saját működésében a kormányzati beavatkozásokat és a belföldi piac szűkülését ítéli meg a legnagyobb kockázatnak jelenleg.

A jelenlegi, 365 forint körüli euróárfolyam sok cég számára már nem optimális, elsősorban a magas exporthányaddal és devizabevétel-aránnyal működő cégek tartozhatnak ide természetesen. 52% szavazott arra a közönségből, hogy gyengébb forintot, és csak 17% arra, hogy erősebb forintot szeretne annak érdekében, hogy a cége sikeresebben működjön.