Miért van most ekkora felhajtás a svájci UBS bank körül?

A svájci politikusok megszavaztak egy új, szigorúbb pénzügyi szabályt. Emiatt a banknak nagyjából 18 milliárd dollárnyi plusz tartalékot kellene előteremtenie, amit ők nagyon nem akarnak.

Mit kérnek pontosan a banktól?

Azt akarják, hogy a bank külföldi leánycégei mögött 90 százalékban a legbiztonságosabb, legmagasabb minőségű tőke álljon. Az UBS egy olcsóbb, "fele-fele" arányú megoldást szeretett volna, de ezt a politikusok elutasították.

Miért szigorítanak ennyire a svájciak?

Mert 2023-ban tönkrement egy másik óriásbank, a Credit Suisse, és Svájc nem akarja, hogy ez az UBS-sel is megtörténjen. Az UBS ma már akkora, hogy ha becsődölne, az az egész svájci gazdaságot magával rántaná.

Mit szól az új szabályhoz az UBS?

Nagyon kiakadtak. Szerintük ez egy rossz politikai döntés, ami tönkreteszi a versenyképességüket, és ráadásul nem is oldja meg a korábbi bankcsődök valódi okait.

Tényleg elköltözhet a bank Svájcból az új szabályok miatt?

A bank vezetői belengették, hogy ha túlzásba viszik a szigorítást, akkor akár el is költözhetnek, vagy összeolvadhatnak egy külföldi bankkal. Már el is kezdték házon belül vizsgálni ennek a lehetőségét.

Mennyi az esélye annak, hogy tényleg elmennek?

A svájci pénzügyminiszter szerint nagyon kevés. Egy költözés ugyanis többe kerülne nekik és jogilag is sokkal macerásabb lenne, mint egyszerűen lenyelni a békát és betartani az új szabályokat.

Már biztos, hogy bevezetik ezt a szigorítást?

Még nem dőlt el minden. A javaslat most a svájci alsóház elé kerül, a végső döntés pedig várhatóan csak 2027-ben születik meg.

Összeolvadna valakivel a legnagyobb svájci bank?

Portfolio

2026. szeptember 28. 07:28

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Legalább nyolc külföldi nagybank jelezte érdeklődését a svájci UBS iránt egy esetleges fúzió vagy együttműködés esetére – számolt be a svájci Blick vasárnap egy, a témát jól ismerő forrásra hivatkozva. A Semafor pénteki értesülései szerint a UBS vezetése belső egyeztetéseket kezdett arról, miként csökkenthetné a svájci szabályozásnak való kitettségét, akár egy külföldi bankkal történő esetleges fúzió révén. A múlt héten ugyanis a svájci parlament felsőháza úgy döntött, 90 százalékban kell feltőkésíteni a külföldi leánybankokat, amit a bank túl szigorúnak tart - írja a Reuters.

Az érdeklődés hátterében a svájci felsőház szerdai döntése áll, amellyel múlt hét szerdán megszavazták a szigorúbb tőkekövetelményeket, ezek a bank becslése szerint mintegy 18 milliárd dollárnyi többlettőke bevonását tehetik szükségessé.

A svájci képviselők a múlt héten olyan javaslatot támogattak, amely előírja, hogy a svájci nagybank külföldi leányvállalatait

90 százalékban elsődleges alapvető tőkével (CET1) kelljen fedezni.

Az UBS által szorgalmazott megoldást – amely 50 százalék CET1 és 50 százalék kiegészítő alapvető tőke (AT1) bevonását tette volna lehetővé – elutasították. Az AT1 tőke bevonása a pénzintézet számára lényegesen olcsóbb lett volna.

A svájci kormány a Credit Suisse 2023-as összeomlását követően kezdte kidolgozni az új bankszabályozást. Az eredeti elképzelés még 100 százalékos CET1-fedezetet írt volna elő a külföldi leányvállalatok esetében, amit az UBS túlzónak tartott. Az elfogadott 90 százalékos követelmény ugyan valamivel enyhébb, de a bank számára továbbra is jelentős terhet jelent.

Karin Keller-Sutter pénzügyminiszter a voksolás előtt hangsúlyozta, hogy a legmagasabb minőségű tőke a legfontosabb védvonal bármilyen válsághelyzetben, Svájc pedig nem vállalhatja az UBS esetleges összeomlásának kockázatát, mivel a bank mérlegfőösszege meghaladja a svájci gazdaság teljes teljesítményét.

Az UBS élesen bírálta a döntést. A hitelintézet közleményében kompromisszumot nélkülöző politikai döntésnek nevezte a szavazást, amely álláspontja szerint nem kezeli a Credit Suisse összeomlásának valódi okait. Sergio Ermotti vezérigazgató már a voksolást megelőző napon kijelentette, hogy a 90 százalékos CET1-követelmény

torzítja a bank versenyhelyzetét, ezért elfogadhatatlan kimenetelnek tartja azt.

Colm Kelleher, az igazgatótanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy a bank újragondolhatja a svájci székhelyét, amennyiben a tőkeszabályok túl szigorúnak bizonyulnak. A törvényjavaslat most az alsóház elé kerül, a végső döntés pedig várhatóan 2027-ben születik meg.

A Semafor pénteki értesülései szerint a UBS vezetése ismét elkezdte a belső egyeztetéseket arról, miként csökkenthetné a svájci szabályozásnak való kitettségét,

akár egy külföldi bankkal történő esetleges fúzió révén.

Karin Keller-Sutter svájci pénzügyminiszter a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy a székhely áthelyezése valószínűtlen, mivel az költségesebb lenne az új tőkekövetelmények teljesítésénél, ráadásul jogilag is rendkívül bonyolult folyamat lenne. A UBS egyelőre nem kommentálta a sajtóértesüléseket.