Bekeményít az ÁKK a bankoknál a lakossági állampapírok miatt - Ez áll a háttérben
Nem tetszik az adósságkezelőnek, amit lát
Több piaci forrásból is úgy értesültünk, hogy az Államadósság-kezelő Központ elégedetlenségét fejezte ki a lakossági állampapírok értékesítési számai kapcsán a forgalmazóknak. Úgy tudjuk, hogy az ÁKK nehezményezte a bankoknál, hogy az utóbbi időszakban visszaesett a MÁP+ értékesítés, ennek ellensúlyozására pedig nem tették meg eddig a kellő lépéseket (a dorgálást kapó forgalmazók között nincs ott a Kincstár).
Ahogyan arról mi is írtunk hét elején, jelentősen visszaesett az első negyedévben a Magyar Állampapír Plusz állománya, csak múlt hónapban 326 milliárddal, így a negyedévben összesen 426 milliárd forint volt a visszaesés. Gyakorlatilag annyi, amennyivel ugyanezen időtávon a prémium állampapír állománya növekedett.
Nyilvánvalóan friss megtakarítások is áramlanak az inflációkövető állampapírba, de sokan vannak olyanok is, akik meglévő MÁP+ befektetéseiket váltják vissza és vesznek helyette PMÁP-ot. A döntés érthető, hiszen az emelkedő inflációs környezetben jelenleg jobban megéri a prémium állampapírt tartani, mint a hajdani szuperállampapírt.
Vannak eszközök az ÁKK kezében, de ezzel senki nem járna jól
Úgy tudjuk, hogy az adósságkezelő több lehetséges eszközt is belengetett arra, hogy kissé aktívabbá tegye a forgalmazókat a lakossági állampapírok értékesítésében, de ezek közül egyiket se fogják zsebre tenni a bankok.
A Portfolio információi szerint felmerültek az egyeztetésen olyan eshetőségek, mint, hogy az ÁKK csökkentheti a visszavásárlási keretet a bankoknál lévő lakossági állampapírokra vonatkozóan, illetve a visszavásárlási árfolyamot teheti kedvezőtlenebbé.
Miért lehet ez rossz a forgalmazóknak? A visszavásárlási keret csökkentése azért, mert így a bankok mérlegében marad egy csomó állampapír (elsősorban MÁP+). Ez a helyzet azért problémás, mert így a bank pénze le van kötve állampapírokban, ahelyett, hogy ezt kihelyezné a piacon sokkal magasabb kamat ellenében (az 5 éves magyar államkötvény már több mint 7%-on ketyeg a piacon, miközben a MÁP+ 4,95%-ot hoz évesítve).
Azzal sem járnának jobban a bankok, és végső soron a befektetők sem, ha a visszaváltási árfolyam válna kedvezőtlenebbé, márpedig információink szerint változhat a kamatfordulón kívüli visszaváltási árfolyam, amit eddig az ÁKK 99,75%-ban határozott meg a forgalmazók felé.
Vegyünk egy egyszerű példát: a forgalmazó 99,75%-os árfolyamon veszi vissza az ügyféltől a MÁP+-t, de azt már csak 96%-on tudja továbbadni az ÁKK-nak. Ebben az esetben a bank jókorát bukik az ügyleten. Nem beszélve arról, hogy ilyen esetben előbb-utóbb az a helyzet is előállhat, hogy a bank igazodik a rosszabb feltételekhez és az ügyfelek felé is ezt az árfolyamot alkalmazza, így végső soron a befektető húzhatja a rövidebbet.
Felmerülhetne persze a forgalmazóknak fizetett jutalék csökkentésének ötlete is, de az már most sem egy túl magas százalék. Az utóbbi években a jutalékfizetés rendszere átalakult, annak mértéke pedig csökkent, az átalakítás az állománynövekedés jutalmazását tűzte ki.
Forgalmazói jutalék mértéke
Amennyiben az adott negyedévben nő (vagy legalább stagnál) az átlagos állomány az előző negyedévhez képest, akkor a magasabb (0,0425%, évesítve 0,17%-os) alapjutalékra jogosult a forgalmazó, amit az előző év átlagos állománya alapján kell számolni.
Amennyiben az adott negyedévben az előző negyedévi és az előző évi átlagos állományhoz képest is bővül (vagy minimum stagnál) az átlagos állomány, akkor bónuszjutalékot is kap a forgalmazó. Ez a negyedéves átlagos növekmény 0,7%-ának felel meg.
Amennyiben az adott negyedévben csökken az átlagos állomány az előző negyedévhez képest, akkor csak alapjutalékot fizet az ÁKK, aminek mértéke 0,025% (évesítve 0,1%), alapja az előző naptári év átlagos állománya.
Mi lehet az adósságkezelő célja mindezzel?
Forrásaink szerint az lehet az ÁKK stratégiai célja, hogy a forgalmazók a visszaváltott Magyar Állampapír Pluszt újraértékesítsék az ügyfelek felé, illetve ha ez a mostani emelkedő kamat- és inflációs környezetben kevésbé működik, akkor helyette Prémium Magyar Állampapírba tereljék át a forgalmat.
Felmerülhet a kérdés, hogy miért érné meg az ÁKK-nak a jelenleg alacsonyabb kamatot fizető MÁP+ helyett a most jóval kedvezőbb kamatozású PMÁP értékesítését előmozdítani, hiszen végső soron ez nagyobb kamatterhet jelent az államkasszának.
Úgy tudjuk, hogy a likviditáskezelés miatt a PMÁP-ba való forgalom átterelés nem hátrány az adósságkezelőnek, hiszen ennél a konstrukciónál például nincs a kamatfordulóknál 100%-os árfolyamon való visszaváltási lehetőség, így egy hosszabb időtávval, jellemzően lejáratig tartott papírokkal tud számolni az ÁKK, mindez végső soron az államadósság-szerkezetet is kiszámíthatóbbá teszi.
A befektetők kevésbé váltanak vissza olyan papírt, amelynek rugalmatlanabbak a feltételei, ezzel szemben a MÁP+ legalább évente egyszer árfolyamveszteség nélkül visszaváltható, és még év közben is jellemzően 25-75 bázispontos díj ellenében veszik vissza a forgalmazók, szemben a PMÁP-nál alkalmazott 98-99%-os árfolyamokkal.
Milyen lehetőségük marad a forgalmazóknak?
Közös érdek a felek részéről ennek a helyzetnek a rendezése, amennyiben az ÁKK továbbra is rugalmas lesz és az eddigi szokásoknak megfelelően vásárolja vissza a bankoktól a lakossági állampapírt, akkor azok is jobban igyekeznek majd felpörgetni az értékesítéseket – tudtuk meg.
Más kérdés, hogy a MÁP+ értékesítése egyre nehezebb az emelkedő infláció miatt, a Portfolio-nak több forrás is megerősítette, hogy egyértelműen látszik az átrendeződés a prémium állampapír felé (ezt a fenti számok is alátámasztják).
Forrásaink szerint, ha az adósságkezelő nagyobb értékesítési volument vár el a forgalmazóktól, nem ártana, ha több olyan lakossági állampapír-termék lenne, amely jobban illeszkedik a piaci folyamatokhoz. Felmerült ötletként a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) újból elérhetővé tétele a kincstáron kívüli forgalmazói helyeken is, ugyanis jelenleg ezt a terméket csak a kincstárnál tudják megvenni a magyarok.
Mit jelent mindez a lakossági állampapírokba fektetőknek?
Az ÁKK és a bankok csörtéje nem okoz semmilyen fennakadást a lakossági értékesítésben, a forgalmazók Portfolio-nak küldött válaszai szerint a visszaváltási árfolyamok továbbra is a korábban megszokott szinteken vannak. Más kérdés, hogy ezek a szintek kissé romlottak a tavaly őszi cikkünkben szereplő árfolyamokhoz képest.
Míg pár hónapja a PMÁP-nál még 98-100% közötti vételi nettó árfolyamokkal találkozhattunk, ezek most leginkább 98-99% között szóródnak. Több forgalmazót érintő változás leginkább a MÁP+ visszavásárlásánál látszik: ősszel a papírt jellemzően 99,5-99,75%-os árfolyamon váltotta vissza a többség, de mostanra nem ritka a 99,25%-os visszaváltás sem.
A Kincstárnál, a Fundamentánál és a Magyar Postánál a PMÁP 99%-on, a MÁP+ 99,75%-os árfolyamon váltható vissza a jelenlegi feltételek szerint.
Nyilvánvalóan az ÁKK-nak és a forgalmazóknak sem érdeke, hogy rosszabb kondíciókat alkalmazzanak, hiszen az végső soron a befektetőkön és ezáltal a kereslet visszaesésében csapódhat le. A hajlandóság megvan a forgalmazók oldaláról az értékesítés felpörgetésére, meglátjuk, hogy mit mutatnak majd a következő hónapok számai.
Fontos hangsúlyozni, hogy a forgalmazóknál napi szinten határozzák meg a vételi és eladási árfolyamokat. Az alábbi táblázatban szereplő árfolyamok nettó árfolyamok, tehát ezekre még rárakódik a felhalmozott kamat. A forgalmazók végül a felhalmozott kamattal növelt árfolyamon vásárolnak vissza állampapírt.
Voltak olyan szolgáltatók, akik cikkünk megjelenéséig nem akartak vagy nem tudtak adatot szolgáltatni.
Címlapkép: Getty Images