Bemondta az MBH: ezekbe a magyar részvényekbe érdemes most befektetni

A mögöttünk hagyott évek rendkívül barátságosak voltak a befektetők számára, például a 60/40 portfólióval is kétszámjegyű dollárhozamot lehetett elérni, ez jócskán felülmúlja a hosszú távú átlagot – hívta fel a figyelmet Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője.

Az elmúlt 20 évben látott hároméves időszakok közül a második legjobban teljesítő periódust tudhatjuk magunk mögött.

Mindeközben a bizonytalanság is csúcsra futott, különösen az amerikai kereskedelmi politika miatt, sőt a dollár idei gyengülése is sok befektetőnek fájdalmas volt, de érdemes rögzíteni, hogy jelenleg az 5 éves átlaga környékén helyezkedik el a dollár értékeltsége, túl olcsónak ma sem nevezhető.

Vince Péter aláhúzta: a különböző szektorok nem egyformán teljesítenek, a technológiai részvények húzzák a piacot, bőven ledolgozták már az áprilisi nagy bezuhanást. Az AI-boom miatt a technológiai szektor jelenleg megkerülhetetlen, ezzel szemben például az egészségügyi szektor egyelőre nem tudott visszapattanni.

A szakember megjegyezte, hogy kissé mesterkéltnek tűnik, és ebben a formájában valószínűleg nem fenntartható az a láncolat, hogy az Nvidia és a partnerei egymásnak adnak megbízásokat és befektetéseket, ezzel hajtva egymás üzletét, holott a tényleges megtérülésre még várni kell.

Magyarországot illetően Vince kiemelte:

a BUX index jelentősen felülmúlta az S&P 500 indexet, a felülteljesítés nagy része az idei első félévben keletkezett, de azóta is megmaradt a magyar piac fölénye,

ezt természetesen a dollár gyengülése is segítette. A forint erősödése és stabilitása nagyban köszönhető a magyar reálkamatelőnynek – mutatott rá.

Az európai befektetők a tőkeáramlási adatok alapján óvatosabbak lettek az USA-t illetően, az oda irányuló nettó befektetések nagyot zuhantak idén, sőt, az amerikai befektetők is egyre szívesebben fordulnak a globális – azaz nem hazai – befektetési célpontok felé.

Az arany megkerülhetetlen szereplő volt idén: aki nagyot akart nyerni, ide volt érdemes befektetnie

– vélekedett Vince, hozzátéve, hogy évtizedeken keresztül alul volt pozicionálva az arany, gyakran meg sem jelent egy diverzifikált portfólióban. Szerinte ma diverzifikációs szempontból még mindig érdekes az aranybefektetés, fundamentálisan nem változott semmi, a közelmúltbeli, 4000-es szint alá történő visszaesést a taktikai profitrealizálás okozta.

Debreczeni Csaba, az MBH Befektetési Bank vezető részvénypiaci elemzője rögzítette, hogy részvényesi szempontból a szeptember-október szinte minden eszközosztályban jól sikerült, különösen ahhoz képest, hogy ez az időszak historikusan gyengébben szokott teljesíteni.

Főként a magasabb kockázatú eszközök szárnyaltak, például az S&P500 magas bétájú csoportja vagy a Nasdaq index tagjai, de ide sorolhatók a 20 éven túli futamidejű kötvények is.

Az elemzők vállalati eredményvárakozásai az áprilisi vágás után az utóbbi hónapokban elkezdtek látványosan emelkedni, ezt jórészt az AI-forradalomba vetett hit hajtja, de közel sem biztos, hogy ezek a remények be fognak igazolódni – jegyezte meg Debreczeni. Jó hír, hogy a 2025 harmadik negyedévi jelentésekben inkább pozitív adatok láttak napvilágot, év végéig emiatt is emelkedés jöhet még, de már lassabb tempóban.

Mindeközben a közép-kelet-európai régió, azon belül Magyarország továbbra is jó vételnek tekinthető,

az MBH célárai többek között az ALTEO, az AutoWallis, a Gránit Bank, a Masterplast, a MOL, a Richter, a Telekom és a Waberer’s esetében is lényegesen magasabban helyezkednek el az aktuális szintnél.

Ami drága a részvénypiacon, az azért drága, mert jó

– húzta alá a szakember.

Figyelemre méltó, hogy 2023 óta a Nasdaq 100 és a Stoxx Banks (európai banki index) teljesítménye fej fej mellett haladt, az európai bankok fundamentálisan nagyon szép képet mutatnak, javulnak a marzsok és a portfóliók minősége, rekordmagasan helyezkedik el a jövedelmezőség, ezzel együtt az árazás is. Ez a bankszektor már nem az a bankszektor, ami tíz éve volt – vélekedett Debreczeni.

Van tehát élet a mesterséges intelligencián túl, vonzó terület például Közép-Európa bankszektora is, ahol a makrogazdasági kilátások is támogatják az optimizmust.

Oszlay András, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője kiemelte, hogy nagyon sok strukturális eltérés indokolja az európai és az amerikai bankok eltérő teljesítményét. A magyar bankszektor jövedelmezősége pedig még Európán belül is kimagasló, 10% körüli sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) jellemzi a kontinenst, míg Magyarország és Románia 20% körüli teljesítményt produkált 2024-ben. Magyarországnak ráadásul sajátossága az alacsonyabb tőkeáttétel, konzervatívabb mérlegpolitika.

Érdekes módon a kiemelkedően nagy kamatszint ellenére a magyar működési bevételeknek átlag alatti részét (61%) hozták tavaly a kamatbevételek, a díj- és jutalékbevételek 17%-ot, míg az egyéb – valószínűleg nem fenntartható – tételeknek, köztük az osztalékoknak rendkívül nagy részt, 22%-ot köszönhettek a magyar bankok.

A mérlegfőösszeg arányában a magyar bankok működési költségszintje igen magas, bár ebben a jelentős mértékű tranzakciós illeték és egyéb banki adóterhek is szerepelnek.

A GDP-arányos banki mérlegfőösszeg Magyarországon a 100%-ot közelíti, ez Romániához képest jóval magasabb, bár a nagyon fejlett osztrák szintnek a felét sem éri el. A magyar bankszektor koncentrációja a mérőszámok alapján normálisnak mondható, habár Ausztriában ezen a téren jóval kiegyensúlyozottabb a helyzet, sokkal kisebb a koncentráció.

A hitelpiac kilátásait illetően a szakember elmondta: kifejezetten van tér a lakossági hitelezés bővülésére, lévén a magyar háztartási hitelállomány csupán a GDP 12%-ára rúg.

Ez Csehországban 27%, Ausztriában 31%, Szlovákiában pedig 36% – mutatta be Oszlay. A vállalati hitelek GDP-hez mért aránya relatíve magas, 68%, de ezen belül a hazai bankok súlya viszonylag kicsi, azaz a magyar vállalati szektor magas eladósodottsága főként külföldi hitelezőknél jelenik meg. Pozitívum, hogy a 2024-es adatok szerint a hazai nem-teljesítő vállalati hitelek aránya régiós összevetésben kedvező, hajszállal 4% alatti, míg a háztartások 3,4%-os arányt mutatnak, ez kissé magasabb a régiós, és különösen az európai átlagnál.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ