Amundi: AI-pánik a szoftverpiacon – mi ebben a jó hír?

"A makrogazdasági helyzetértékelésünk nem változott, továbbra is pozitívan látjuk az idei évet. Az elmúlt hónap fejleményei pedig csak erősítették ezt a kedvező várakozást.

Február hónapban kevésbé a makrogazdasági adatok, inkább a piaci árváltozások és ezek magyarázata szolgáltatta az újdonságot, miután az amerikai szoftver szolgáltató szektor szereplőit szinte kivégezték a piacon, és a gyors esést okozó AI diszrupciós pánik más, a szoftvert versenyelőnyként használó, de eltérő iparágban tevékenykedő cégekre is részben átterjedt (pl. logisztika), ami általában emelte a bizonytalanságot a piacon.

A szoftverpiaci aggodalmak hátterében az állt, hogy olyan AI megoldások jelentek meg, amelyek ezen szolgáltatások piacán jelentősen csökkentik a belépési korlátot, ezáltal kikezdik azt a szoftver felhasználókkal szembeni, kvázi-monopolisztikus helyzetből fakadó árazási erőt, ami abból fakadt, hogy a már bevezetett szoftverek leváltásának költsége (a befektetett energia) elrettentően magas. Ez a folyamat épp abban a szektorban játszódott le, amit októberben még az AI megoldások egyik kedvezményezettjének látszott, mivel az AI leszorítja a programozási költségeket. A baj az, hogy ez a költségcsökkés a szoftvergyártók üzletfelei és versenytársai számára is rendelkezésre áll.

A fenti helyzetértékelésből számunkra az következik, hogy a szoftver iparág átárazódása nem egy pusztító folyamat kezdete, aminek a további romboló terjedésére kell számítanunk (ahogy az egy bankválság első jeleiből következne), hanem egy korábban túl drágán értékelt szektorban lezajló korrekció (a nagy esést követően a szoftver iparág értékeltsége még mindig meghaladja a széles piacét), ami ráadásul mindenki számára kedvező, aki nem ebben a szektorban működik. A jelenség bár a részvénypiacon közvetlenül eséssel járt, valójában pozitív fejlemény.

 A vállalati szektor szoftver költségeinek csökkenése az AI hatékonyságnövekedésének az első kézzelfogható jele lehet, és mint ilyen, megerősítheti azt a narratívát, hogy az AI bevezetése a termelékenység valódi növekedésével járhat (s a kifejlesztésébe ölt óriási pénzek megtérülhetnek (legalábbis összgazdasági szinten). Ez egyrészt fenntarthatja az AI beruházásokkal kapcsolatos elkötelezettséget, így az AI túlberuházásoktól való félelem – legalábbis egyelőre – mérséklődhet. Másrészt, és ez még fontosabb, a gazdasági növekedést a vállalati költségek leszorításán, a termelékenység javulásán (pozitív kínálati sokk) alapuló pályára helyezheti át. Ez olyan, fenntarthatóbb, alacsony inflációs nyomás mellett végbemenő növekedést eredményezhet, ami kevésbé generál egyensúlytalanságokat (nem igényel nagy hitelezési felfutást, költségvetési költekezést stb..), hiszen nem a külső stimulusokra épül.

Míg az AI munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban jelentős aggodalmak merültek fel, mi az értelmesen belátható időn belül ebben nem látunk olyan kockázatot, mint egyes elemzőházak. A növekedési kép javulása a vállalati profitokat összgazdasági szinten emelheti. A fenntarthatóbb növekedési pálya hagyományosan a foglalkoztatás emelkedésével, nem pedig esésével jár. A vállalatok jellemzően akkor bocsátanak el nagy léptékben, ha a profitjuk csökkenni kezd. Az AI által szorongatott iparágakban lehet ezen okból elbocsátási hullám, de ezek egyelőre kicsik a teljes gazdaságon belül, ráadásul a termelékenység javulásból AI felhasználóként profitáló kis- és közepes vállalatok adják a foglalkoztatás zömét. A 2022-es tapasztalatok is bizalomra adnak okot: akkor a vállalati profitabilitás csökkenése ellenére sem indult be elbocsátási hullám, vélhetően azért, mert az elmúlt években sokkal inkább a munkaerőhiány okozott problémát vállalati oldalon. Kérdés, hogy ez a kulturálisan kódolt, lassabban változó tényező máshogy alakul-e egy olyan jövőben, ahol az Afrikán kívüli világ demográfiai szerkezetéből a munkaképes korú lakosság gyors csökkenése várható, miközben széleskörű a bevándorlás politikai elutasítottsága.

A fejlemények tehát szerintünk pozitívak, de nem minden szereplő számára. Az elmúlt 20 év nagy nyertesei történelmi léptékben is kiemelkedő módon tudták megőrizni a piaci pozíciójukat és a profitabilitásukat annak ellenére, hogy hatalmasra nőttek. Szolgáltatóipari konglomerátumok jöttek létre, amelyek mostanra a főbb amerikai indexek legnagyobb súlyú szereplőivé váltak. Elképzelhető, hogy az AI okozta kreatív rombolás demokratizálja a digitális megoldások megalkotásának képességét, kikezdheti a hálózati hatások által védett platformokat és így ezek árazási erejét, valamint azt a növekedést és profitot, ami ezekben a szolgáltató központokban keletkezett, szétteríti a világban. Ez a fejlemény jelentős mozgásokat hozhat a tőkepiacokon, hiszen a szöges ellentéte annak, amit az elmúlt 20 évben láttunk: a nagy vállalatok kevésbé győzhetik le a kicsiket, az új iparágak (growth) profitokban alulmúlhatják a régieket (value), és az USA részvénypiac alulteljesítheti a világ többi részét, legalábbis index szinten. A makrogazdasági helyzet kedvező, csak a helyzet kedvezményezettjei nincsenek tőzsdén (pl. Anthropic), vagy kis súllyal esnek latba, hiszen kicsi a kapitalizációjuk. Ez a történelmi léptékben kirívó vállalati méretkülönbség jelentős és tartós átrendeződést hozhat, amennyiben a helyzetértékelésünk helyes.

A szoftverszektor kivégzése, a nagy amerikai technológiai cégek alulteljesítése a kockázatérzékelés emelkedését okozta a piacokon, a put-call ratio, az opciókba árazott volatilitás emelt szintre került. Eközben most érkezik a Trump adminisztráció által megemelt adóvisszatérítés Amerikában, ami hagyományosan részben a részvénypiacot támasztja, és a jelentési szezon lezárulásával a vállalati részvényvásárlások is visszatérhetnek, a piacok a kedvezőtlen február után a kedvezőbb márciusi szezonalitásba kerülnek.

A gazdaságfilozófiai és a technikai tényezők mellett a megjelenő makroadatok tekintetében a beszerzési menedzser indexek emelkedése emelendő ki, ami megerősíti a gazdasági aktivitás rövid távú javulását.

A fentiek alapján a kockázati kitettséget kismértékben tovább emeljük a korábbi, már így is a hosszú távú átlagnál kockázatosabb szintről.

Óvatosságot indokol, hogy az általunk érdekesnek tartott nem-amerikai, nem-nagyméretű és inkább hagyományos szektorokban jelentős emelkedés és értékeltségbeli növekedés zajlott le már eddig is és a befektetői optimizmus bár mérséklődött, de mégis inkább széleskörűnek mondható.

A devizakitettségek tekintetében a devizakitettség erőteljesebb fedezése felé mozdulunk, miután az általunk korábban várt, nagyléptékű kormányzati költekezési program nem valósult meg, és ennek esélyét a választásokig hátralévő rövid idő miatt most már kicsinek látjuk. Ennek híján a magyar makrogazdasági kép régiós összehasonlításban nem mondható rossznak, miközben a magyar eszközök még mindig inkább olcsónak tekinthetők (a deviza kivételével). A támogató nemzetközi helyzetben a külföldi befektetők érdeklődése a hazai eszközök iránt töretlen."

A portfólióajánló sorozatban a modellportfóliók devizák szerinti kitettségét is követjük. Az Amundi Alapkezelő modellportfóliójának devizák szerinti aktuális kitettségei:

• HUF kitettség: 70%
• EUR kitettség: 10%
• USD kitettség: 10%
• Egyéb devizás kitettség: 10%

Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ