Ez lehet a magyar gazdaság kitörési pontja? - Egyedi stratégiával állt elő a magyar tőzsdei cég

Év elején a Navigator Csoport kölcsönös szándéknyilatkozatot írt alá az evopro systems engineering Kft. tulajdonosaival a társaság üzletrészeinek megvásárlásáról, a tranzakció várhatóan április végéig zárulhat. Az evopro ipari automatizálással, robotikával és ezen rendszerek összeszerelésével foglalkozó vállalat, amely 2024-ben 2 milliárd forintot meghaladó árbevételt és 150 millió forint feletti EBITDA-t ért el, pénzügyi szempontból stabil, jelentős növekedési potenciállal rendelkező célpontnak számít.

A tervezett felvásárlás illeszkedik a Navigator tőzsdére lépéskor elfogadott stratégiájához, amelynek középpontjában az ipari fókuszú portfólió bővítés áll. „Akvizíciós stratégiánk kulcseleme, hogy olyan cégeket vásárlunk fel, amelyek egy értékláncba szervezhetően képesek magas hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtani. Minél bonyolultabb, minél nagyobb összetettségű rendszerekben gondolkodunk, és olyan vállalkozásokat nézünk meg közelebbről, amelyeknek programozói, gépészmérnökei, mechatronikában jártas szakemberei a legösszetettebb piaci igényeknek is meg tudnak felelni” – magyarázta a Portfolio-nak a tranzakció kapcsán Jutasi Zoltán, a Navigator Investments igazgatóságának elnöke, a társaság alapítója.

A Navigator Csoport három jól megkülönböztethető területen tevékenykedik, az egyik a klasszikus alkatrészgyártás-fejlesztés és tervezés. Ezt képviseli az Instrum és a Julius-Globe, utóbbinál nagy multinacionális vállalatoknak – a különböző, általuk legyártott berendezésekhez, gépekhez, készülékekhez – gyártanak alkatrészeket, de fontos, hogy mindezt egyedi- és kis szériagyártásban teszik, hiszen ott tudnak igazán versenyképesek lenni a minőség és a rövid szállítási határidők tekintetében.

A másik terület a készülék- és berendezésgyártás, amely kompetencia szinten a Julius Globe-hoz tartozik, ezt egészíthetik ki további akvizíciók, amellyel jóval nagyobb hozzáadott értékű tevékenységet tudnak majd nyújtani. A csoport célja, hogy a készüléktervezés mellett komplex ipari automatizációs, valamint robotikával kapcsolatos megoldások szállítása is a portfólió részéve váljon.

A harmadik ágazat pedig a szerelvény- és szelepgyártás energetikai, vegyipari felhasználásra. Ez volt az első olyan akvizíciója a cégcsoportnak, amellyel saját brandet gyártó céget, az ipari gyártásban jól ismert Brunnbauer-t vásárolta fel. A vállalat szelepeiből ma is közel 1100 darab üzemel a Paksi Atomerőműben.

„Nem fogunk megállni az akvizíciókkal, de megfelelve a korábbi növekedési prognózisunknak, évek alatt eljutottunk egy széleskörűen diverzifikált, stabil cégmérethez, így a menedzsment fókuszt egyre inkább az eredménytermelő képességünk látható javulására kell helyezzük. A stratégiánkkal immár elérkeztünk egy olyan üzleti termék- és szolgáltatás portfólióhoz, ahol minden további plusz árbevétel eredményjavító hatása hatványozottan érzékelhető, mindemellett pedig számos iparágban kiváló szakmai referenciákra alapozhat a világ vezető üzleti régióiban aktív értékesítési csapatunk” – tette hozzá Pallag Róbert, a cégcsoport befektetési és üzletfejlesztési igazgatója. Véleménye szerint az elmúlt évek tapasztalatait rugalmasan hozzá kellett és kell tudni igazítani a változó és volatilis külső gazdasági környezethez, így a korábban 2026-ig publikált stratégia nem csupán frissítésre szorul, a Navigator is megváltozott, átalakult a 2022-es tőzsdei bevezetés óta.

Küszöbön egy piaci átrendeződés, sokan el fognak bukni

Jutasi Zoltán szerint piaci átrendeződés várható az ipari szegmensben: a jelenlegi bérnyomás, energiaköltségek melletti stagnáló gazdasági környezetben sokan nem fogják tudni állni a versenyt, egyre több régiós és európai vállalat fogja bedobni a törölközőt. Amikor pedig újra beindul a növekedés, hiány lesz lokális gyártócégekből, ami javítja majd a Navigatorhoz hasonló cégek alkupozícióját.

„A legtöbb beszállítói pozícióban működő kkv néhány ügyfelet szolgál ki, ami hosszú távon egy nagyon kockázatos, nehezen fenntartható modell. A Navigatornál ezzel szemben szélesebb ügyfélkörrel tartjuk a kapcsolatot, ez a diverzifikáció teszi lehetővé, hogy ne függjünk egy-egy nagy megrendelő, vagy éppen egy-egy iparág helyzetétől” – mutatott rá a cégcsoport alapítója, aki a másik kitörési pontot a technológiai fejlődésben látja. A kihívásokra az automatizáció és az AI használata az egyik válasz, a folyamatokat pedig úgy optimalizálják, hogy ugyanazzal a szakembergárdával jóval több értéket és árbevételt lehessen előállítani.

Egy felvásárlás után számos folyamatot központosítanak, a tagvállalatok gazdálkodását bevonják a Navigator ernyője alá, ahol például a könyvelés AI támogatott rendszerben zajlik, amelyben 90 százalék fölötti az automatikusan lekönyvelt bizonylatoknak a száma. Az erőforrások hatékonyabb felhasználása jól megmutatkozott a Julius-Globe beolvasztásánál is: néhány ember felvételével, a meglévő géppark racionalizálásával, a folyamatok átalakításával, újragondolásával, a munka más alapon való megszervezésével 50 százalékos kapacitásnövekedést tudtak elérni.

A nagy ázsiai gyártók sok szempontból versenyelőnyben vannak, velük szemben az egyedi, kisszériás gyártással vagy egyéb, speciális megoldások szállításával lehet felvenni a kesztyűt. Bizonyos igényeket nem lehet a világ másik végéről kiszolgálni, itt kell lenni helyben, Európában és hozzátenni a lokális szaktudást, amely az időfaktor mellett sokat nyom a latba az egyszerre mintegy 20 iparágba szállító és éves szinten 250 feletti ügyfelet kiszolgáló vállalatcsoport tapasztalatai szerint.

A magyar gazdaság kitörési pontja is lehetne

A magyar kkv-k fejlesztési politikája a legtöbb esetben kimerül abban, hogy megpróbálják kihasználni a rendelkezésre álló eszközöket: uniós vagy államilag támogatott forrásokból gépeket vásárolnak. „Önmagában gépekkel nem lehet felvenni a versenyt, muszáj valami pluszt hozzátenni, ami a meglátásunk szerint egy értékláncba szervezett többletszolgáltatás” – világított rá Jutasi Zoltán, aki példaként a tagvállalataik közti szinergiákat említette: a Brunnbauer szelepeihez korábban külső beszállítóval gyártatták a szelepházat, de mióta a vállalat a cégcsoport tagja, ezeket az alkatrészeket már jelentős részben a Julius-Globe-nál állítják elő. Ezzel pedig a Brunnbauer a Julius-Globe kiemelt ügyfelei közé került, ami jól érzékelteti, hogy a kapcsolódó hozzáadott érték immár a cégcsoporton belül, nem pedig a korábbi beszállítóknál realizálódik.

Ez a fajta erőforrás koncentráció a magyar gazdaság versenyképességének, hatékonyságnövelésének is egy megoldása lehetne, hiszen számos sikeres kkv van Magyarországon, csak ezek egymástól függetlenül, versenytársként működnek.

Pedig, ha egy vertikum mentén, egy cégcsoport alá szerveznénk a kapcsolódó folyamatokat, hasonló cégeket, akkor versenyképesek lehetnének mind méretben, mind finanszírozásban, mind technológiában a jelenleg fejlettebb cseh vagy osztrák régiós vállalatokkal szemben is.

Ipari holdingból régiós kompetenciaközpont

Jutasi Zoltán szerint ahogy az elmúlt évtized az automatizációról szólt, a következő még inkább arról fog. De most már nem csak a sorozatgyártásban jól definiálható technológiai lépéseket automatizálják a vállalatok, és cserélik robotokra a gyártósorok mellett dolgozókat, hanem a tervezés, a folyamatok modellezése is a virtuális térbe költözik, AI támogatott szoftverekkel valósul meg.

„Szemléletes példa a Magyarországon elérhető kiemelkedő műszaki, elektronikai és fejlesztői szaktudásra, hogy az általunk vizsgált ipari fejlesztőcégeknek vannak például olyan megbízásaik, ahol egy virtuális gyárat kell szimulációs szoftverekkel több aspektusból megalkotni úgy, hogy a jelenleg 300 munkást igénylő folyamatot újra automatizálva 20-30 kollégával is működtetni tudják. A jelenlegi európai és magyar bérviszonyok, valamint a jelentős munkaerőhiány megoldására ez lehet a gyártók stratégiája. A szimulációs tervek jóváhagyása után a Navigator Csoport le is tudja gyártani az ehhez szükséges alkatrészeket, berendezéseket, végül pedig fejlesztőmérnök kollégák beüzemelik a gyártósort” – mutat rá az igazgatóság elnöke az új üzletágban rejlő potenciálra.

Tehát itt nem csak egy ipari holdingról van szó, hanem ahogy a K+F alapú és a mérnöki szaktudás egyre nagyobb hangsúlyt kap, úgy válnak ezek a gyártóegységek kompetencia központokká. Ez az, amiről azt gondoljuk, hogy nemcsak Magyarországon, de a régióban is kevesen képesek

– tette hozzá Pallag Róbert.

A Navigator Csoport a következő tranzakcióval 7-8 milliárd forintos éves árbevétel sávot tud elérni, amivel teljesül a 2026-ig közzétett dinamikus növekedési célkitűzése. Március 31-én pedig a menedzsment egy nyilvános Befektetői Klub keretében mutatja be az ipari-tech holding 2028-ig szóló stratégiáját.

„Nagyon közel kerültünk ahhoz a 10 milliárd forint körüli árbevételhez, ahol már azt mondhatjuk, hogy a kkv szegmensnek a felsőbb részébe tartozunk, és még ambiciózusabb célokat tűzhetünk ki magunk elé. A tőzsdén jövőre kategóriát szeretnénk váltani, és a papírjainkat az Xtend helyett a Standard kategóriába bevezetni. Erre építve széleskörű tőkebevonást tervezünk, amely megágyazhat a külföldi terjeszkedésnek. Ami évekkel ezelőtt még inkább víziónak tűnt, most már mind kézzelfogható közelségbe kerülnek” – mondta Pallag Róbert, aki szerint reális esélye van annak, hogy innen még dinamikusabban tudjon fejlődni a társaság.

Ehhez olyan kitörési pontok megvalósulására lenne szükség, mint néhány, tudatosan előkészített nagyobb megrendelés vagy akár az általános gazdasági környezet fellendülése, amire jók az esélyek. A Navigator ugyanis kiemelt figyelmet fordít azokra az iparágakra, ahol a következő években extra forrásra és akár robbanásszerű növekedésre számíthatnak – ilyen az energiaszektor, vagy akár az európai védelmi ipar.

A következő három év már az organikus növekedésé is

A cégcsoport következő hároméves stratégiája a menedzsment tervei szerint már nem kizárólag a felvásárlásokra fogja alapozni a növekedési célokat - számottevő fókuszt kap az organikus növekedés is. „Az akvizíciók komoly piacvásárlást is eredményeztek, bekerültek a cégcsoportba olyan üzleti kapcsolatok, partnerségek, amelyek egy folyamatos, stabil, megfelelően diverzifikált működést alapoznak meg. Kiemelten figyelünk arra, hogy 15%-nál egyetlen iparág felé se legyen nagyobb kitettségünk” – tette hozzá Pallag Róbert.

A jövőbeli akvizíciók kapcsán az igazgatóság háromféle célt fogalmazott meg: az egyik, amikor egy vállalat felvásárlásával többletkapacitáshoz jutnak, például egy olyan gyártócéget akvirálnak, amely hasonló fókuszú, mint a Julius-Globe, csak éppen fizikailag közelebb van azokhoz az európai – német, svájci, osztrák – ügyfelekhez, ahova így be tudnak kerülni vagy erősíteni a beszállítói pozíciójukat. A másik a piacvásárlás, amikor azért vásárolnak meg egy céget, mert az szintén beszállítója a Navigator partnereinek, így egyfajta piaci koncentrációt tudnak végrehajtani. A harmadik pedig, amikor az értékláncot bővítik a felvásárlással, ilyen lehetőség az ipari automatizációval foglalkozó üzletág felépítése.  

A tőzsdei szerepléssel kapcsolatban a Standard kategóriába való átlépésről várhatóan 2026 őszén születhet meg a végső döntés, ami azt jelenti, hogy a folyamat 2027 első felében realizálódhat. „A szintlépéshez szükséges előkészületeket gyakorlatilag megtettük, jelenleg tárgyalásban vagyunk privátbankokkal, intézményi befektetőkkel, akik szélesebb körű magánbefektetői ügyfélkört érnek el, ugyanis elkötelezettek vagyunk a likviditás további fejlesztése mellett. Őket jelenleg még zártkörű kibocsátás keretein belül szeretnénk megszólítani” – tette hozzá a Navigator befektetési igazgatója.

Pallag Róbert kiemelte, hogy a szabályozott piacra történő átlépéssel lehetőség nyílhat egy nyilvános részvénykibocsátásra és a nyugdíjpénztárak számára is elérhetővé válhat a Navigator részvénye. A társaság az elmúlt három és fél évben összesen 2,9 milliárd forintot vont be, magánszemélyek mellett közel 10 intézményi befektetőtől.

A makrogazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban a menedzsment mindig a negatívabb forgatókönyvet tekinti irányadónak, elsődleges szempontként kezelve a válságállóságot. Ennek megfelelően bármilyen pozitív elmozdulás – legyen szó a piacokról, az inflációról vagy a nyersanyagárakról – további mozgásteret és erősödő pozíciót jelenthet a társaság számára. „A mi növekedésünk nem a világgazdaság növekedésétől függ. Pont azért diverzifikáljuk az akvizíciós lehetőségekből és az organikus fejlődésből fakadó növekedést, mert ez a kettő együtt jelentős mértékben tudja kompenzálni az egyébként negatív gazdasági környezetet” – foglalta össze a cég növekedési stratégiáját az igazgatóság elnöke.

Növekszik a rendelésállomány

A társaság teljesítményét két mutató is hatékonyan szemlélteti: a cégcsoport rendelésállománya 2022 és 2025 között ötszörösére növekedett, az átlagosan 200 milliós forintos nyitott rendelésállomány 2025 utolsó negyedévében 1 milliárd forint feletti összeget mutatott, jelenleg pedig 1,3 milliárd forintot tesz ki. A működőtőke mindeközben több mint tízszeresére nőtt az elmúlt három év alatt.

Úgy gondolom, hogy ezek nem csupán számszaki eredmények: azt jelentik, hogy társaságunk ma már olyan pénzügyi tartalékokkal és likviditással rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyobb projektek finanszírozását vagy piaci sokkok kezelését – esetleg egyéb, növekedéssel kapcsolatos döntések meghozatalát

– tette hozzá Jutasi Zoltán.

Nemrég a Budapesti Értéktőzsde honlapján is közzétette az ipari-tech holding: mostantól terveik szerint negyedévente nyilvánosan kommunikálják ezeket a mutatókat, mivel kiemelten fontosnak tartják a piaci transzparenciát.

A cikk megjelenését a Navigator Investments Nyrt. támogatta, amely következő 3 éves stratégiáját egy Befeketői Klub keretében részletesen ismerteti.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ