A hazai tőkepiac rejtett tartaléka: a lakossági befektető

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Tőzsdei csúcsok, alacsony lakossági aktivitás

A Budapesti Értéktőzsde 2025-ben sorra döntötte a történelmi csúcsokat, ami az iráni háborús eszkalációig tovább folytatódott 2026-ban is. A BUX index februárban meghaladta a 133 ezer pontos értéket, ami 67 százalékos emelkedést jelent 13 hónap alatt. Bár a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye az elmúlt időszakban figyelemre méltó volt, a hazai tőkepiacban továbbra is jóval nagyobb növekedési potenciál rejlik.

A tőzsdei befektetéssel rendelkezők aránya a magyar felnőtt lakosság körében – reprezentatív felmérésünk alapján – mindössze 7,8 százalék. Ez a szám nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen alacsony. Az Európai Unióban az arány jóval 10 százalék feletti, az Egyesült Államokban pedig a felnőtt lakosság közel 62 százalékának van valamilyen tőzsdei befektetése.

A fejletlen tőkepiacok nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is növekedési korlátot jelentenek, amire Mario Draghi európai versenyképességről szóló jelentése is élesen rámutatott. Draghi szerint Európa tőkepiaci elaprózottsága, a lakossági megtakarítások alacsony tőkepiaci becsatornázottsága és az ebből következő vállalatfinanszírozási deficit az európai versenyképességi lemaradás egyik legfőbb strukturális oka. Az EU-ban tehát a háztartási megtakarítások jóval kisebb arányban jelennek meg a tőkepiacon, mint az USA-ban, ahol a magántőke és a részvényalapú finanszírozás évtizedek óta a gazdasági növekedés motorja.

A közepes fejlettség csapdája és a tőkepiac szerepe

Miközben a tőzsdei részvétel alacsony, a potenciál rendkívüli: Magyarország GDP-arányos nettó pénzügyi eszközállománya és a háztartások megtakarítási rátája is kiemelkedő nemcsak régiós, hanem uniós viszonylatban is. A források tehát adottak, a lakossági megtakarítások jelentős része azonban ma továbbra is állampapírokban, illetve alacsony kockázatú és rendkívül alacsony hozamú, betéti jellegű eszközökben összpontosul. A tőzsdei részvétel bővülése nemcsak a hazai vállalatok finanszírozását, az innovációt és a munkahelyteremtést erősítheti, hanem hosszabb távon a háztartások vagyonfelhalmozását és a lakossági jólét növekedését is szolgálhatja, miközben szélesebb körben teremtheti meg annak lehetőségét, hogy magyar megtakarítók magyar vállalatok fejlődésének közvetlen részesévé váljanak.

Mindez makrogazdasági szempontból is túlmutat a megtakarítások szerkezetének kérdésén. A közepes fejlettség csapdájából való kitörés ugyanis azt feltételezi, hogy a gazdaság a munkaerő- és költségelőnyökre épülő modellről fokozatosan a tudás-, innováció- és tőkeintenzív növekedés irányába mozdul el. Ehhez pedig fejlettebb, szélesebb társadalmi bázisra épülő tőkepiacra van szükség, amely képes érdemi forrást biztosítani a magasabb hozzáadott értékű növekedéshez.

Miért nem lesz a megtakarítóból befektető?

A tőzsde fejlesztésének egyaránt van kínálati és keresleti oldala. Miközben a tőkepiac fejlesztését támogató gazdaságpolitikára és több hazai vállalat tőzsdei megjelenésére van szükség, legalább ilyen fontos a lakossági megtakarítók aktivizálása is. Jelen elemzés az utóbbi kérdésre koncentrál és azt vizsgálja, hogy reprezentatív felmérésünk alapján milyen befektetési attitűdök és percepciós korlátok jellemzik a magyar lakosságot.

A befektetési döntések mögött jellemzően tudatos mérlegelés áll. A válaszadók 62,8 százaléka szerint választásait a hozam és a kockázat együttes figyelembevétele alakítja. Ugyanakkor 27–27 százalék csupán a várható hozam alapján, illetve külső ajánlásra – tanácsadó vagy ismerős javaslatára – választott befektetési eszközt, ami arra utal, hogy a befektetői magabiztosság és a pénzügyi tájékozottság nem elég erős.

Felmérésünk legfontosabb tanulsága, hogy a tőzsdei részvétel korlátja ma elsősorban nem anyagi, hanem percepciós természetű. A válaszadók 55,5 százaléka teljes mértékben, további 21,1 százaléka inkább egyetértett azzal, hogy a tőzsdézés szakértelmet igényel. Ez arra utal, hogy sokan a tőzsdét továbbra is speciális tudást feltételező, nehezen hozzáférhető világnak látják. Ezzel párhuzamosan 30,7 százalék teljesen egyetért azzal, hogy a tőzsdézés csak a gazdagoknak való, 24,7 százalék pedig azzal, hogy a tőzsdézés szerencsejáték. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is nagy a bizalmatlanság, a bizonytalanság és a társadalmi távolságérzet. Ezt erősíti az is, hogy 55,3 százalék teljesen elutasította azt az állítást, hogy ismerősei példája alapján maga is belevágna a tőzsdézésbe. A tőzsdei aktivitást tehát elsősorban nem a társas minta, hanem inkább az egyéni bizalom és a pénzügyi tudás határozza meg.

A platform számít igazán

Az összképhez fontos kiegészítést ad egy másik reprezentatív kutatásunk is. A hazai Revolut-felhasználók 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel hajtottak végre valamilyen befektetést, mint azok az állampolgárok, akik nem használnak fintech platformot. A hatás a demográfiai különbségek kiszűrése után is fennmaradt, ami arra utal, hogy a befektetési aktivitást nem elsősorban az életkor, a jövedelmi helyzet vagy az iskolai végzettség, hanem a használt pénzügyi platform jellege és hozzáférhetősége befolyásolja.

A Revolut-hatás egy első látásra ellentmondásosnak tűnő eredményt is segít megmagyarázni. Miközben a válaszadók közel kétharmada úgy véli, hogy a hazai megtakarításoknak elsősorban a magyar gazdaságban kellene hasznosulniuk, a külföldi részvényekbe befektetők aránya mégis némileg meghaladja a magyar részvényeket tartókét (47,4 százalék, illetve 44,9 százalék). Ennek oka az lehet, hogy a Revoluthoz hasonló, lakosság körében népszerű digitális befektetési platformok elsősorban amerikai és uniós piacokon jegyzett részvényeket kínálnak, miközben a magyar tőzsdei papírokhoz való hozzáférés ezeken a csatornákon korlátozott vagy egyáltalán nem elérhető. Vagyis a patrióta befektetői attitűd önmagában nem elegendő: ha a hazai részvények nincsenek jelen azokon a platformokon, ahol a befektetési döntések egyre nagyobb része megszületik, akkor a megtakarítások könnyen külföldi eszközök felé terelődhetnek.

A befektetési tevékenység tehát nem pusztán jövedelmi, attitűdbeli vagy tudásbeli, hanem technológiai és hozzáférési kérdés is. A fintech appok nemcsak kényelmesebbé teszik a pénzügyek kezelését, hanem közelebb hozzák, valamint egyszerűbbé és elérhetőbbé teszik a befektetést.

A patriotizmustól a tényleges tőzsdei aktivitásig

Kutatásunk alapján a lakosság tőzsdei aktivitásának növeléséhez egyszerre több feltételnek kell teljesülnie, amelyek közül a legfontosabb egy korszerű, felhasználóbarát befektetési platform megteremtése a hazai tőkepiac teljes elérésével. A Revolut-effektus arra utal, hogy a befektetési magatartást nem elsősorban az edukáció vagy a kommunikáció, hanem a könnyen használható, gyors és biztonságos hozzáférés képes érdemben megváltoztatni.

Emellett a pénzügyi edukáció és a kommunikáció tudatos erősítése is meghatározó a részvétel bővüléséhez. Ehhez olyan megközelítésre van szükség, amely egyszerre épít a pénzügyi ismeretek bővítésére, a tőzsde működésének közérthető megismertetésére és a sikeres befektetői, illetve vállalati történetek bemutatására, ezáltal növelve a tájékozottságot, csökkentve a belépési küszöböt és oldva a tőzsdével szembeni távolságtartást.

A szándék és a lakossági erőforrások tehát adottak. Ma már nem elsősorban az igény hiányzik, hanem az a korszerű, könnyen használható platform, amely a hazai tőkepiac teljes kínálatát közvetlenül elérhetővé teszi a lakosság számára. Egy ilyen megoldás nemcsak a lakosság vagyonépítését támogathatná, hanem a magyar vállalatok finanszírozásához és a hazai tulajdonosi bázis szélesedéséhez is érdemben hozzájárulhatna.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ