1400 milliárd forint és 30 év: mit mutat az OTP Optima Alap sztorija?

Az OTP Optima Alap története szinte egy az egyben leköveti a hazai befektetési alapok piacának fejlődését. A90-es években még egy szűk, alig intézményesült piacról beszélhettünk, ma pedig már több száz alap és több tízezer milliárd forintos vagyon alkotja ezt a szegmenst. Mi áll a látványos növekedés mögött, valódi érettség, vagy inkább csak méretnövekedésről beszélhetünk?

A kettőt érdemes szétválasztani. A piac egyértelműen nagyobb lett, de ettől még nem lett automatikusan érettebb. A méret oldaláról nézve a változás tényleg látványos: amikor Magyarországon 1992-ben elindultak az első befektetési alapok, az első év végén az MNB adatai szerint mindössze 5 alapkezelő 5 alapot működtetett, amelyek összvagyona alig haladta meg a GDP 0,2%-át. Ez az érték 1996-ra már 2% körülire emelkedett, amit 19 intézmény 63 alappal ért el – ebben a környezetben indult el az OTP Optima Alap is 100 millió forintos kezdőtőkével. Ma ezzel szemben a teljes piac már a GDP több mint 20%-át teszi ki, a kezelt vagyon meghaladja a 20 ezer milliárd forintot, és több mint 25 alapkezelő működik több száz különböző alappal.

Ha ezt a – méretben látványos, de érettségben még kérdéses – növekedést nemzetközi kontextusba helyezzük, mennyire erős ez a kép valójában? Hol helyezkedik el a magyar piac a fejlettebb országokhoz képest?

Az elmúlt években egyértelműen beszélhetünk felzárkózásról, ugyanakkor nemzetközi összevetésben ez még mindig alacsony szint. Az angolszász országokban 130-150% körüli a GDP-arányos befektetési alap vagyon, Nyugat-Európában pedig jellemzően 75-125% között mozog. Ehhez képest a magyar piac továbbra is kisebb.

Ez inkább egy félúton lévő felzárkózás: a növekedés látványos, de a szerkezet és a mélység még elmarad a fejlettebb piacoktól, ami azt is jelzi, hogy a befektetési kultúra és a hosszabb távú megtakarítási szokások még nem érték el ugyanazt a szintet.

Az infláció sok befektetőt kimozdított a bankbetétekből, és láthatóan nőtt a nyitottság a befektetési alapok iránt. Ez tartós viselkedésváltozás, vagy inkább egy ciklushoz kötődő reakció, ami a hozamkörnyezet változásával visszarendeződhet?

Az infláció erős ösztönző volt. Amikor a megtakarítások reálértéke gyorsan csökken, a befektetők elkezdenek foglalkozni azzal, hogy milyen hozamot érnek el. Azt látjuk, hogy még a kockázatkerülőbb ügyfelek is nyitottabbá váltak a befektetési alapok irányába mozdulni, és túlléptek a bankbetétek dominálta modellen. Ebben szerepet játszott az is, hogy

a bankbetétek sokáig nem kínáltak versenyképes alternatívát, miközben a lakossági állampapírok és az alapok egyaránt teret nyertek,

és egyre szélesebb befektetői körben váltak alapértelmezett választássá. Ebben a folyamatban az is fontos volt, hogy a 2010-es években domináns befektetési forma, az ingatlan, egyre kevésbé kínált vonzó hozamokat. A jelentős drágulás után a belépési költségek megugrottak, miközben a likviditási szempontok is felértékelődtek, így a befektetők egy része fokozatosan a pénzügyi eszközök felé fordult.

Ugyanakkor a rövid távú hozamok továbbra is erősen hatnak a befektetői döntésekre, ezért ez az elmozdulás egyelőre inkább ciklusfüggő reakció, mint egy mélyen rögzült szemléletváltás. A következő időszak fogja megmutatni, hogy a befektetők mennyire maradnak a befektetési alapoknál és más pénzügyi eszközöknél, vagy egy gyengébb hozamkörnyezetben részben visszatérnek a korábbi, egyszerűbb megtakarítási formákhoz.

A 2023-as kiugró hozam után mennyire torzultak a befektetői elvárások, és kialakulhatott-e egy olyan referencia, ami később csalódást okoz?

A 2023-as év egy extrém inflációs környezet eredménye volt. A megugró hozamok kiemelkedő teljesítményt tettek lehetővé, az alap például 17%-ot meghaladó hozamot ért el, de ez nem egy hosszú távon fenntartható állapot. A befektetők egy része ezt érti, ugyanakkor

a friss hozamélmények természetesen beépülnek az elvárásokba.

Az is látszik, hogy a hozamkörnyezet csökkenése ellenére az alapban tartott megtakarítások 2024-ben és 2025-ben is növekedtek, ami arra utal, hogy a kereslet nem kizárólag rövid távú hozamokra épül. Ez egyben azt is jelzi, hogy a befektetők egy része már nem csak a kiugró teljesítményt keresi, hanem a konstrukció kiszámíthatóságát és likviditását is értékeli. A befektetők számára ugyanakkor nemcsak a nominális hozam, hanem a reálhozam is kulcskérdés.

Ha a másik végletet nézzük, a 2010-es évek alacsony kamatkörnyezete mennyiben jelentett hasonló kihívást, csak éppen az ellenkező irányból?

Nem volt olyan látványos, mint egy klasszikus válság, de szakmailag nagyon nehéz időszak volt. Amikor a kamatok nulla közelében vagy akár negatív tartományban vannak, akkor a befektetési lehetőségek beszűkülnek, a felárak lecsökkennek, és nagyon nehéz olyan portfoliót építeni, amely érdemi hozamot tud biztosítani. Ilyenkor gyakorlatilag minden eszköz drágának számít, ami eleve korlátozza a jövőbeni hozampotenciált.

Volt időszak, amikor még a magyar diszkontkincstárjegyeket is negatív hozammal lehetett megvenni,

ami jól mutatja a környezet szélsőségességét. Ez természetesen a teljesítményre is rányomta a bélyegét, ilyen feltételek mellett konzervatív stratégiák mentén nehéz érdemi hozamot elérni.

Sok befektető számára az állampapír az alapértelmezett választás. Egy kötvényalap ezen túl tud mutatni, vagy a különbség inkább a működés módjában van?

A különbség a döntéshozatal módjában van. Egy állampapír esetében a befektető hoz egy egyszeri döntést a kamatozásról és a futamidőről, és ezzel együtt vállalja a kamatkockázatot. Egy kötvényalapnál ez egy folyamat: a portfolió menedzser aktívan alakítja a kitettségeket, reagál a piaci környezet változásaira, és ennek megfelelően módosítja a portfoliót. Ez egy másik működési modell, ami sok befektető számára kényelmesebb, mert nem kell a kamatkörnyezet változását folyamatosan követnie és annak megfelelő döntéseket hoznia.

Ebben az OTP Optima Alap sok befektető számára egyfajta belépőpontként működik. A klasszikus bankbetétekből érkező ügyfelek számára ez jelenti az első lépcsőt a komplexebb befektetési termékek felé, miközben a konstrukció egyszerűsége és likviditása miatt nem igényel jelentős szemléletváltást. Emellett fontos különbség a likviditás és a befektetési eszköz jellege is.

Az OTP Optima Alap esetében nem szükséges hosszabb időre lekötni a megtakarítást, miközben a konstrukció tőkegaranciát is kínál egy meghatározott tartási idő után.

Ez a kombináció különösen azok számára lehet vonzó, akik alacsony kockázat mellett keresnek rugalmas megoldást, anélkül, hogy aktívan kellene időzíteniük a befektetéseiket.

Ekkora méretnél már nem csak az számít, hogy mit vesznek, hanem az is, hogyan hajtják végre az ügyleteket. Hol válik az előnyből korlát?

A magyar piac likviditása sok esetben hordoz kihívásokat, főleg, ha felfokozott a hangulat, és ebből kifolyólag nagyobb mozgások alakulnak ki a hozamszintekben. Mi alapvetően nem arra próbálunk célozni ekkora méret mellett, hogy mindig elkapjuk a napon belüli legjobb szinteket, hanem a stratégiának megfelelő ügyleteket a piac minél kisebb befolyásolása mellett hajtsuk végre. Eddig inkább azt tapasztaljuk, hogy a nagyobb méret előnyöket hordoz, mert olyan személyre szabott kibocsátásokhoz is hozzáférünk, amely kisebb méret esetében nem valósulhatna meg. Minket általában az elsők közt keresnek meg új kibocsátások esetén, vagy ha nagyobb mennyiségű értékpapírra keresnek vevőt-eladót, akkor a nagyobb mennyiség általában jobb árazáshoz is vezet a szempontunkból. 

Egy ekkora alapnál a hazai piac már nem elég mély. A nemzetközi nyitás kényszer volt, vagy mára a stratégia egyik legfontosabb eleme lett?

A kettő egyszerre. Egy bizonyos méret felett a hazai piac korlátai miatt szükségszerű a nyitás, ugyanakkor a nemzetközi diverzifikáció egyértelműen hozzájárult a teljesítményhez is.

Ma már körülbelül 180 értékpapír szerepel a portfolióban, mintegy 50 kibocsátótól és 20 különböző országból,

ami jól mutatja, hogy a működés mennyire nemzetközivé vált. A befektetések között megjelentek a régiós államkötvények, valamint rövidebb futamidejű nyugat-európai eszközök is, amelyek a likviditás és a hozamoptimalizálás szempontjából is fontos szerepet játszanak.

A kezdeti években a portfolió sokkal inkább a hazai piacra koncentrált, a nemzetközi kitettség fokozatosan, az alap méretének növekedésével párhuzamosan épült fel. A nemzetközi nyitás nemcsak az eszközök szintjén, hanem a partnerhálózatban is megjelent: az alap ma már a legnagyobb nyugat-európai és amerikai bankokkal dolgozik együtt, ami a likviditás és az árazás szempontjából is fontos előnyt jelent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nagyobb volumeneket is gyorsabban és kedvezőbb feltételek mellett lehet végrehajtani, ami különösen fontos egy ekkora alap esetében.

A 2010-es évek extrém alacsony kamatkörnyezete után most egy teljesen más dimenzióba kerültünk. Ez tartósan átírhatja a befektetői gondolkodást és a kötvényalapok szerepét?

Jelenleg úgy tűnik, hogy a globális gazdaság kilépett abból a korszakból, amelyet a 2010-es években láttunk. Ha a mostani kamatszintek tartósan fennmaradnak, az a kötvénybefektetések számára kedvezőbb környezetet jelenthet, mert ismét érdemi hozam érhető el alacsonyabb kockázat mellett is. A ciklusok nem tűnnek el, csak más szinten zajlanak. A kérdés inkább az, hogy ezek milyen gyorsan és milyen mértékben követik egymást - és egy ilyen környezetben igenis van hozzáadott értéke a kötvényalapoknak, ahol szakértők kezelik a befektetések időzítését.

A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.

^{Jelen tájékoztatás marketingközlemény, nem minősül ajánlattételnek, befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, befektetési vagy pénzügyi elemzésnek, befektetésre való ösztönzésnek, a benne foglalt adatok tájékoztató jellegűek, célja a figyelem felkeltése. Az alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az alap befektetési politikájáról és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az alap forgalmazási helyein található kiemelt információkat tartalmazó dokumentumából, hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetőek. Honlapunk: otpalap.hu}

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ