Háborús válság, csordaszellem és devizapiaci hullámvasút – Hova tegyük a pénzünket 2026-ban?

Az elmúlt években a befektetők egymást követő sokkokkal szembesültek: a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, majd az USA és Kína közötti feszültségek után most a közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság borzolja a piacokat. Az ilyen időszakokban a volatilitás megugrik, és sok befektető hajlamos érzelmi alapon dönteni. A felmérésekben azt látni, hogy az amerikai lakosságnál a részvényekre vonatkozó vételi és eladási opciók különbsége (az opciós piac lett a lakossági spekulatív hangulat fokmérője) sokéves alacsony szintre süllyedt az első negyedév végével, vagyis tömegével ijedtek meg a háztartások az eső árfolyamoktól.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ilyenkor még fontosabbá válik a higgadt, hosszú távú stratégia melletti kitartás.

Samu János, a Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak elmondta, hogy a vagyonkezelés során - amikor az ügyfél rábízza a portfóliókezelőre a megtakarítása befektetésének kezelését - hosszú távú stratégiát követnek, a válságok nem kivételes események, hanem a működés természetes részei. Az amerikai S&P 500 index például az elmúlt évtizedekben összességében emelkedett, ám közben rendszeresen előfordultak jelentősebb, akár 10–20 százalékos visszaesések is. Ezek a periódusok sok esetben jó beszállási pontot jelentettek a türelmes befektetők számára.

Hasonlóan jártak el a jelenlegi válság kapcsán is. Az aktuális öbölháborút megelőzően, februárban, az látszott, hogy a részvénypiacok általánosságban drágák voltak, így az óvatosabb összetételű portfóliók kialakítása céljából sok részvényt eladtak, átsúlyozták a portfóliókat.

Márciusban a zuhanó árfolyamok láttán már annak a mérlegelése zajlott, hogy mikor érdemes ismét növelni a részvények arányát

– tette hozzá a szakember, aki szerint ez soha nem könnyű feladat, kifejezetten olyan geopolitikai válságok esetében, amikor diszrét döntések meghozatalától függ a tőkepiacok teljesítménye.

A Concorde-nál az értékteremtésre fókuszálnak – nem a pár hetes, sokkal inkább a hosszabb távú ingadozások tudatos kihasználásával.

Minden rezdülésre nem érdemes reagálni, nem gondolom, hogy kapkodva tartósan meg lehetne verni a piacot, egy vagyonkezelést nem három hónapra, hanem inkább három-öt évre vagy még hosszabb időre érdemes tervezni, és ebbe az időhorizontba beleférnek az ilyen többhetes vagy hónapos piaci visszaesések is

– mondta a Concorde vezérigazgató-helyettese.

A pszichológiai faktor

„Nagyon fontos, hogy mindig hideg fejjel tudjon a befektető dönteni a befektetésekről. Ennek feltétele, hogy mindig olyan pozícióban legyünk, amely komfortos. Nem mindig nyerő pozícióban, mert azt nem lehet, de olyan kockázatokat szabad felvállalni, amely mellett higgadtan és körültekintően tudunk dönteni befektetőként” – emelte ki a szakember.

A lakossági befektetők egyik leggyakoribb hibája, hogy érzelmi alapon döntenek, és esésben eladnak, míg emelkedésben vásárolnak. Ez a viselkedés hosszú távon jellemzően rontja a hozamokat.

Ez ellen azonban több módon is fel lehet készülni. Mindenekelőtt olyan kockázati szintet érdemes választani, amely mellett a befektető nehezebb időszakokban is képes higgadtan gondolkodni. Ha egy portfólió túl kockázatos, válsághelyzetben a komoly veszteségek láttán szinte elkerülhetetlenek a rossz döntések. „Így teszünk a vagyonkezelésben is: a vagyonkezelési befektetési politika – melynek keretein belül döntenek a szakemberek – minden esetben az ügyfél egyéni kockázatvállalási hajlandóságához igazodik. Egy konzervatív befektető esetében például kizárt, hogy rendkívül kockázatos, 80 százaléknyi részvényt tartalmazó portfóliót javasoljunk” – tette hozzá.

A szakértő szerint ugyanilyen fontos, hogy a portfóliót sok elemből, lehetőleg egymással kevéssé együtt mozgó befektetésekből állítsuk össze. Ezzel mérsékelhető a portfólió csapkodása. A különböző eszközosztályok, például részvények, kötvények és nemesfémek kombinációja segíthet mérsékelni a kilengéseket.

Egy közepesen kockázatos, jól diverzifikált portfólió a Concorde gyakorlatában általában úgy épül fel, hogy a 40 százalékos részvénykitettséget kiegészíti némi hosszú lejáratú kötvényállomány, valamint pár százaléknyi nemesfém.

A devizakitettség szerepe is kiemelten fontos, főleg a dolláré, hiszen ez jellemzően tompítja a portfóliók visszaesését piaci turbulenciák, kockázatkerülés esetén – emelte ki Samu. Ennek volt fontos szerepe a legutóbbi válság negatív hatásainak tompításában is.

A higgadt befektetői döntések harmadik alapvető feltétele, hogy akkor kell a kockázatosabb befektetések arányát csökkenteni, amikor csúcsra hág a vételi eufória, mert ilyenkor marad elég tér a visszaesésben a higgadt mérlegelésre. A válságszituációk és az áresések – mint amilyen a mostani iráni válság is – éppen ezeket a stratégiai átsúlyozási lehetőségeket teremtik meg a szakemberek számára. Vannak olyan mutatók, jelek, amelyeket érdemes figyelni. Ilyen például az befektetési alapokból, ETF-ekből való befektetői pénz áramlása vagy a befektetői pozícionáltságot tükröző mutatók alakulása. A legnagyobb kiáramlások ezekből az eszközökből Samu szerint gyakran egybeesnek a piaci mélypontokkal.

A Concorde vezérigazgató-helyettese az arany esését hozza példának. „Mennyire változott a hosszú távú biztonságos eszközökkel kapcsolatos percepció? Az arany elmúlt években látott szárnyalását kiváltó jegybankok most el fogják dobni a felhalmozott készleteiket, mert esett az ár 25 százalékot? Vagy esetleg azt gondolják, hogy most lesz érdemes még vásárolni?”

Deviza és nemzetközi számla, mint további diverzifikáció

A bizonytalan környezetben egyre nagyobb szerepet kap a devizában és nemzetközi eszközökben való gondolkodás. A deviza és a számlavezetés helye sem befektetési döntés, hanem egyéni preferencia kérdése.

„A vagyonkezelés karakterét alapvetően befolyásolja, hogy az ügyfél forintban, euróban vagy dollárban szeretné nap végén látni megtakarításait. A vagyonosabb magán és a vállalati ügyfelekre az uniós kapcsolataik és aktívabb külföldi kapcsolataik miatt jóval inkább jellemző a devizaalapú gondolkodás. Fontos ugyanakkor egyértelművé tenni a befektetők számára, hogy a devizaválasztás árfolyamkockázatot is jelent. Ha valaki forintban számol és eurós vagyonkezelést választ, annak a devizaárfolyamok mozgása külön kockázatot jelent, amelyet a portfóliókezelés önmagában nem tud megszüntetni” – tette hozzá Samu.

Az ügyfelek a közelmúltban is – hasonlóan a jegybanki pénzügyi statisztikákban látott folyamatokhoz – a devizában folytatott vagyonkezeléseket preferálták még akkor is, ha a jelenlegi jegybanki politika mellett a forint árfolyama is stabilabbá vált.

Az erősebb forint fokozatosan növelheti a befektetői bizalmat a hazai devizában való megtakarítás felé, de a monetáris politika hitelességének teljes helyreállítása és a befektetői gondolkodásmód tartós megváltozása kifejezetten hosszú folyamat lehet

– hívta fel a figyelmet a szakember.

A geopolitikai kockázatok erősödésével párhuzamosan a földrajzi diverzifikáció iránti igény is nőtt. A Concorde ezen igény kiszolgálás céljából egy dublini székhelyű, az Ír Központi Bank által felügyelt befektetési szolgáltatót alapított, amely a kiemelten stabil és befektetőbarát angolszász jogrendre épül, és már az európai adósságválság idején is bizonyított. Az ír pénzügyi rendszerben alkalmazott szigorú felügyeleti büntetési tételek tovább növelik a kinti, rendkívül konzervatív befektetések biztonságérzetét. A külföldön tartott vagyon ráadásul a magyar adórezidensi státusz megtartása mellett is kezelhető, így a befektetők számára Írországban is maradéktalanul elérhetőek maradnak az olyan hazai adózási előnyök, mint a tartós befektetési számla (TBSZ) vagy a magántőkealapok nyújtotta speciális lehetőségek.

A cikk megjelenését a Concorde támogatta. A cikkben szereplő írországi befektetési számlanyitással kapcsolatos információ ide kattintva érhető el.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ