Belepiszkált a kormány a magyar nyugdíjpénzekbe – Olyasmi lett a vége, amire senki nem számított

Nagy ambíciókkal érkezett a kormány – végül a fele sem teljesült az elképzelésüknek

Derült égből villámcsapásként érte az öngondoskodási piacot a kormány 2024-es bejelentése, miszerint gazdaságélénkítési célzattal bevezetik a hosszú távú megtakarítások adómentes feltörhetőségét, amennyiben a felvett összeget lakáscélra fordítja a megtakarító. A konkrét szabályok 2024 őszén körvonalazódtak: kiderült, hogy csak az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat érinti a 2025-ben megvalósuló változás, a bejelentés alapján

a kormány egy év alatt 300 milliárd forintnyi tőkekiáramlással kalkulált,

ez a pénz a nyugdíjpénztári számlákat elhagyván a lakáspiacon, lakásfelújítási piacon vagy hitel-előtörlesztés formájában hasznosult volna. A megtakarítók a 2024. szeptember végi számlaegyenlegük terhére nyújthattak be lakáscélú kifizetési igényt a pénztárukhoz, abban az időpontban az önkéntes nyugdíjpénztári szektor kezelt vagyona 2165 milliárd forintra rúgott, azaz a kormányzati tervek csaknem 14%-os vagyonkiáramlást vetítettek előre.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást 2025-ben rendkívüli módon lakáscélra is fel lehetett használni: a pénztártagok adómentesen felvehették a nyugdíjcélú megtakarításaikat, feltéve, hogy igazolták a lakáscélú felhasználást (vásárlás, építés, felújítás, korszerűsítés, bővítés, hiteltörlesztés). Egy pénztártag legfeljebb 3 alkalommal igényelhetett lakáscélú kifizetést, a kifizetések együttes összege nem lehetett több a 2024. szeptember 30-i számlaegyenlegnél. A megnyitott kapu 2025. év végével bezárult, idén már a szokásos szabályok vonatkoznak a pénztári kifizetésekre.

A pénztárak – az első ijedségből felocsúdva – nekiláttak a szabályozói előírások teljesítésének, három hónappal később – 2025. január elsején – pedig már készen álltak a lakáscélú igények befogadására. A lakáscélú felhasználhatóság első eredményei azonban a vártnál visszafogottabb indulást jeleztek előre: 2025. februárban a Magyar Nemzeti Bank már 215 milliárd forintra mérsékelte a saját kiáramlási előrejelzését, egy januárra vonatkozó jegybanki közlés pedig 13 milliárd forintnál kevesebb havi kifizetési igényről tanúskodott. 2025 őszén a kormány a Pénztárkonferencián jelentette be: legfeljebb 120 milliárd forintnyi éves kiáramlásra számítanak, miután az első félévben mintegy 51 milliárd forint értékben teljesítettek kifizetési igényeket a pénztárak.

A projekt részletes eredményeit végül az MNB friss megtakarítási jelentéséből ismerhettük meg, ez alapján

• lakásvásárlásra, építésre 50,1 milliárd forintot,
• hiteltörlesztésre 38,0 milliárd forintot,
• lakásfelújításra pedig 36,8 milliárd forintot

igényeltek a nyugdíjpénztári megtakarítók. A kifizetési igények végösszege, 125 milliárd forint a bázisnak tekintendő 2024. harmadik negyedévi kezelt vagyon alig 5,8%-át érte el,

azaz a fele sem jött össze annak a tervezett kiáramlásnak, amelyet a kormány eredetileg megjelölt.

Az adatok érdekes szezonalitást is mutattak, év elején átlag feletti sebességgel érkeztek be az igények, például a hiteltörlesztésre felvenni kívánt összeg 43%-ára az első negyedévben benyújtották igényeiket a megtakarítók. A vásárlási/építési, illetve felújítási/korszerűsítési célú igények egyenletesebben oszlottak el az év hónapjai között, azonban decemberben sokan észbe kaptak, ekkor nagy ugrással a havi 15 milliárd forintot is átlépte az igények együttes összege.

Meg sem kottyant a pénztáraknak a lakáscélú "hajcihő"

Eleinte a legtöbb szakmabeli aggodalommal figyelte, vajon milyen eredményekre vezet majd a rendkívüli intézkedés a lakáscélú felhasználhatóságról. A nyugdíjcélú megtakarítások ugyanis természetükből fakadóan hosszú távú pénzügyi célokat szolgálnak – ezekkel a célokkal csak korlátozottan összeegyeztethető az, hogy a szabályozó rövid távú gazdaságélénkítési megfontolásból megnyissa annak lehetőségét, hogy az emberek felvegyék a számlán lévő megtakarításukat, és azt szélsőséges esetben egy egyszerű fürdőszoba-felújításra fordítsák.

Persze elképzelhető olyan forgatókönyv, amikor a lakáscélú felhasználás közvetve az időskori anyagi helyzet javulását szolgálhatta: ilyen lehetett például egy lakóingatlan leszigetelése, aminek köszönhetően hosszú távon jelentősen mérséklődnek a háztartás rezsikiadásai. Egy másik lehetséges helyzet, ha valaki olyan magas kamatú lakáshitellel rendelkezett, ami meghaladta a nyugdíjpénztári megtakarításának hosszú távú várható hozamát – ez esetben szintén pénzügyileg racionális döntés lehetett a megtakarítás hitel-előtörlesztésre való felhasználása.

A visszatekintő adatok láttán ma már azt mondhatjuk, az intézkedésnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja: a projekt ugyan feladta a leckét a nyugdíjpénztáraknak, de ők sikerrel vették az adminisztrációs akadályokat, a pénztári vagyon pedig – a számottevő érvágás ellenére – szép növekedéssel zárta a 2025-ös évet.

A pénztárak által teljesített kifizetések tavaly valósággal felrobbantak, 79%-os növekedés ment végbe éves összevetésben,

a nagy ugrást értelemszerűen a lakáscélú kifizetések hajtották – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss megtakarítási jelentéséből. Tavaly 105 milliárd forintot fizettek ki lakáscélra a pénztárak, 73 milliárd forint ment nyugdíjszolgáltatásra, 36 milliárd forint korhatár előtti kifizetésekre, 20 milliárd forintot pedig az egyéb (pl. hagyatéki) kifizetések tettek ki. Megjegyzendő, hogy a lakáscélú kifizetések egy része 2026-ra csúszott át, hiszen a pénztáraknak az igénylés beadásától számítva 60 napjuk volt teljesíteni a jogos igényeket.

A pénztárak "kezelt vagyona" (fedezeti tartaléka) a példátlanul nagy kiáramlás ellenére tavaly szépen növekedett, a 2024. év végi 2238 milliárd forintról 2386 milliárd forintra (+6,6%), részben a megtakarítók és munkáltatóik folyó befizetéseinek, részben a befektetési hozamoknak köszönhetően. A 2025-ös tagdíjbevétel megközelítette a 218 milliárd forintot, ennek 76%-át a tagok, 24%-át a munkáltatók teljesítették. A nettó befektetési eredmény (befektetési tevékenység bevételeinek és ráfordításainak különbözete) pedig 197 milliárd forintra rúgott tavaly, a forint jelentős erősödése mellett.

Ha az év végi vagyont egyszerűen korrigálnánk a 105 milliárd forintos lakáscélú kiáramlással, akkor a záró érték már a 2500 milliárd forintot súrolhatta volna.

Megerősítést nyert az öngondoskodási szemlélet

A Portfolio-nak nyilatkozó pénztári vezetők úgy látják, a nyugdíjpénztárak sikerrel teljesítették a jogszabályi előírásokat, határidőre készen álltak arra, hogy kiszolgálják az ügyféligényeket, és végül pozitívan jöttek ki a lakáscélú "sztoriból". Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója elmondta: tapasztalatuk szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok kifejezetten tudatosan döntöttek a kérdésben, az elsöprő többség egyértelműen a nyugdíjcél megtartását helyezte előtérbe, ezzel azt üzente, hogy hosszú távú szemlélettel gondolkodik az öngondoskodásról és a nyugdíjas évei biztonságáról.

Az OTP Pénztáraknál a tagok mintegy 27,8 milliárd forintot vettek ki lakáscélra, de a megtakarítási volumen döntő része, nagyjából 95 százaléka bent maradt a rendszerben

– hangsúlyozta Budai, hozzátéve: az igények elsősorban hiteltörlesztésre és felújításra vonatkoztak. Ez részben azzal magyarázható, hogy a piacon jellemzőnek mondható 1,7-2,1 millió forint közti átlagos kifizetés önmagában nem volt elegendő egy lakásvásárlás önerejére.

A pénztárak számára a program komoly adminisztrációs terhet jelentett, ráadásul viszonylag rövid idő állt rendelkezésre a felkészülésre, hiszen a részletszabályokat még 2024 decemberében is pontosították. Mindezek ellenére határidőre készen álltak a pénztárak, az OTP-hez már 2025. január 1-jén hajnalban megérkezett az első igénylés. Semmilyen fennakadás nem volt, a panaszok száma pedig a kifizetések volumenéhez képest teljességgel elhanyagolható maradt – idézte fel Budai József.

Mohr Lajos, az Erste Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója és az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke úgy fogalmazott: első hallásra "kissé rendszeridegen" volt az ötlet, hogy a nyugdíjcélra félretett pénzt azonnal fel lehessen venni lakáscélra. Utólag ugyanakkor azt látták, hogy ez az átmeneti időre szóló lehetőség jó volt annak a szűk körnek, amely élni tudott és akart vele. A tagság 94-95 százaléka döntött úgy, hogy továbbra is a nyugdíjcélú megtakarítást tartja fontosnak, ennél professzionálisabb piackutatást nem is lehetett volna végezni – mondta Mohr Lajos.

Számunkra ez nagyon pozitív üzenet, amely megerősítette, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodásra továbbra is erős igény van. A szektor nagyon simán vette az akadályt, de emögött komoly munka volt

– árulta el. Szerinte a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a lakáscélú projekt nem rengette meg a szektor működését: 2025-ben mintegy 40 ezren léptek be nyugdíjpénztárba, a taglétszám növekedni tudott, és az ingatlancélú kifizetések ellenére a pénztári vagyon is bővült – húzta alá Mohr Lajos.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ