Esélyük sincs a magyar milliárdosoknak, hogy kimenekítsék a vagyont? Ez a vagyonadó sikerének a kulcsa

Kevés kézben összpontosulnak a vagyonok

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők alig 9%-át teszik ki a piacnak, míg az országosan becsülhető 2155 vagyonkezelő közül 1965 működik nem üzletszerű, családi célú vagyonkezelésként – mutatta be a piac aktuális számait Németh Dániel, az Apelso family office menedzsere az Apelso által rendezett sajtóeseményen.

Az eseti (nem üzletszerű) bizalmi vagyonkezelés földrajzilag erősen koncentrálódik Közép-Magyarországra, rendkívül "fejnehéz az ország": Budapesten 834 vagyonkezelést, Pest vármegyében pedig 270-et tartanak nyilván, a többi vármegyében jellemzően 10-20 körüli vagyonkezelésről beszélhetünk. Élen jár még Fejér vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye, egyaránt 43 nyilvántartott vagyonkezeléssel. A vidéki városok közül kiemelkedik Győr (22), Pécs (21), Szeged (19), Székesfehérvár (16), Debrecen (13).

Budapesten belül is megfigyelhető egy igen erős koncentráció, nem meglepő módon a budai oldal dominál, a II. és III. kerület rendre 100 fölötti, a XI. és XI. kerület pedig 90 körüli vagyonkezelést foglal magába.

A bizalmi vagyonkezelés nem feltétlenül takar óriási vagyonokat, sok esetben párszáz millió forintos vagyont kezelnek a BVK-k, míg angolszász területen sokkal elterjedtebb ez a forma, az USA-ban a kezelt vagyonok mediánja 100 millió forintnak megfelelő dollárösszeg.

Az Apelso becslése szerint Magyarországon 1 milliárd forint körül mozoghat az átlagos BVK-kezelt vagyon, de fontos, hogy ebben nemcsak a pénzügyi vagyon, hanem az ingatlanok, cégek értéke is benne van. (A bizalmi vagyonkezelés lényege, hogy a teljes rendelkezésre álló vagyont egyben kezeli a vagyonkezelő, míg például egy privátbanki szolgáltató csak a dedikáltan rábízott összegért, illetve annak kamatoztatásáért felel.)

Az Apelso ügyfeleinél 800 millió forintra tehető az átlagos vagyonméret

– árulta el Németh Dániel.

Az eseti konstrukciók száma három hónap alatt 227-tel nőtt, ez nagy ugrást jelez. A professzionális piac stagnál, 1 darabbal nőtt 2026 első negyedévében, a további terjeszkedéshez itt az edukáció lehet a kulcs a szakemberek szerint. A professzionális vagyonkezelők piacán is nagy a koncentráció, az Airon Trust, az Apelso Trust és a Sine Qua Non Trust kezeli a legtöbb megbízást, az Apelso például 56 vagyont kezel.

A nemzetközi tapasztalatok alapján elsősorban a családi öngondoskodást szolgáló, így pozitív társadalmi hatással járó eseti BVK-k kaphatnak adókedvezményt, a jövőben a magyar szabályozás is eltolódhat ebbe az irányba, míg a mostani gyakorlat jóval szélesebb körű adóelőnyöket biztosít.

A bizalmi vagyonkezeléshez nagyon szigorú, a pénzmosást és más hasonló kockázatokat kivédő eljárás is kapcsolódik,

melynek keretein belül a bizalmi vagyonkezelés elindításakor meg kell vizsgálni a vagyonrendelőt és a kedvezményezettet is, a bevitt cégek, pénzügyi vagyonok hátterét, eredetét – hangzott el.

Jön a vagyonadó Magyarországon?

A Tisza győzelmének hatására meg kell barátkoznunk a vagyonadó fogalmával – húzta alá Illés István, az Apelso alapító cégtársa. Elárulta, hogy a választás kapcsán az ügyfeleik érdeklődése is nagyon megélénkült a vagyonadó témája iránt, de egyes híresztelésekkel szemben a bizalmi vagyonkezelés nem alkalmas arra, hogy ennek segítségével valaki kikerülje a vagyonadót.

A Tisza – egyelőre még jogszabálytervezetként sem látott – tervei alapján 1 milliárd forintos vagyon felett kellene évi 1% vagyonadót fizetniük az érintetteknek. Illés felhívta a figyelmet: a Magyarországon is ismert építményadó, telekadó is megfelelnek a vagyonadó tág értelmezésnek, de amikor jelző nélkül beszélünk vagyonadóról, akkor a magánszemélyekre vonatkozó általános vagyonadóra kell gondolni. Ez nettó szemlélettel működik, azaz a bruttó vagyonból levonható a hitelek, tartozások értéke, így jutunk el a nettó vagyonhoz, amely a vagyon alapját jelenti.

Nagy valószínűséggel ilyet fog bevezetni a Tisza-kormány is – vélekedett Illés, hozzátéve, hogy Svájc, Norvégia és Spanyolország is ilyen gyakorlatot alkalmaz.

A nemzetközi trend egyébként csökkenő: 1990 és 2020 között 12 országról 3 országra apadt azon OECD-országok száma, ahol általános vagyonadó van.

Egy érdekes jelenség a múltból, hogy amikor Norvégiában megemelték a vagyonadó kulcsát, akkor számos érintett a szintén vagyonadót szedő Svájcba költöztette a vagyonát. Azonban a "vagyonmenekítésben" gondolkodó magyar vagyonosoknak arra is gondolniuk kell, hogy az adórezidensi státuszuk változásával a teljes magyar adózási rezsim alól szerződnek ki, így elveszítik mind a 15%-os SZJA, mind a TBSZ előnyeit – mutatott rá Illés.

A francia vagyonadó 1988 és 2017 között létezett, 0,5-1,5% között változó adókulccsal, nettó 1,3 millió eurós vagyonlimit fölött, az érintetteknek a 800 ezer eurót meghaladó részre kellett adót fizetniük. A francia vagyonadó-bevétel 2007-ben évi 4 milliárd eurót tett ki, ez alig a GDP 0,2%-ának felelt meg. A negatív hatások közé sorolható azonban, hogy a vagyonadó közvetett közvetett hatásai miatt 7 milliárd euró bevételtől esett el a költségvetés, a GDP-t visszafogó hatás pedig 0,2%-ra rúgott. (Ez például olyan csatornán jöhetett létre, hogy a cégeikből több pénzt kellett kivonniuk a tulajdonosoknak, hogy képesek legyenek befizetni a vagyonadót.)

A francia vagyonadó elbukását számos tényező okozta: a legfelső vagyoni réteg (top 0,1%) effektív adókulcsa alig 0,2% volt a jóval magasabb hivatalos adókulcs ellenére, miután a műtárgyak, nyugdíjmegtakarítások mentesültek a vagyonadó alól, és lombardhitelek segítségével is kreatívan lehetett csökkenteni az adóalapot. Nagyban hozzájárult a népszerűtlenséghez az is, hogy idővel a középosztály bizonyos rétegei is belecsúsztak a vagyonadó érintettjei közé, ez likviditási problémákat szült, míg a leggazdagabbak hatékonyan tudtak védekezni a vagyonadó ellen. A végrehajtás következetlensége, a vagyonadó intézményének átgondolatlansága szintén erodálta a vagyonadó életképességét.

Svájcban 0,1%-0,9% között szóródik az egyes kantonok vagyonadókulcsa, 2017-ben az adóbevételek 3,6%-át hozta a vagyonadó, miközben kiváltja például az árfolyamnyereség adóját vagy az öröklési adót. A fenntarthatóságához az is hozzájárul, hogy széles az adóalap és alacsonyak az adókulcsok.

Norvégiában 1892 óta létezik vagyonadó, jelenleg kb. 165 ezer eurós vagyonméret fölött, 0,85%-1,10% közti kulccsal. 2017-ben a teljes adóbevétel 1,1%-át hozta a vagyonadó, és ez nem a központi adóbevételeket növeli, hanem közvetlenül a szociális kiadások – a skandináv jóléti modell – finanszírozására fordítják. A siker kulcsa, hogy nagy társadalmi elfogadottságnak örvend, egyszerű az adminisztrációja, családi lakóingatlan esetében pedig értékelési kedvezményeket is biztosít.

Illés István felsorolta, vélekedésük szerint mi kell a vagyonadó sikeréhez:

• széles legyen az adóalap (kevés legyen a kivétel),
• az illikvid eszközöket és méltányolható életszituációkat vegye figyelembe,
• alacsony belépési küszöb esetén alacsony legyen az adókulcs, magas belépési küszöbnél viszont magasabb,
• legyen harmóniában az egyéb adónemekkel és az adórendszer egészével,
• ne a középosztály élje meg büntetésként,
• a leggazdagabbak külföldre menekülését gátolja meg (pl. exit tax révén),
• a végrehajtás legyen következetes, az apparátus legyen felkészült,
• egyszerűen lehessen érvényesíteni a vagyonadót (hatékony információgyűjtéssel, jól alkalmazható értékelési szabályokkal).

Nem tudjuk, milyen lesz a magyar adórezsim; és egyáltalán nem szükségszerű, hogy kudarcot valljon a magyar vagyonadó-kísérlet

– húzta alá Illés István, hozzátéve, hogy minden a részletszabályokon fog múlni.

Az Apelso úgy kalkulál: reálisan évente néhány 100 milliárd forintot érhet el a magyar vagyonadó-bevétel, abból kiindulva, hogy 12 500 milliárd forintnyi vagyon található a privátbanki számlákon, és ezen felül még ingatlanok, cégek is a vagyonadó hatálya alá eshetnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ