Meglepő ágazatot hozott lendületbe az arany árrobbanása

Az átmeneti likviditáskezelésre sokaknak elsőként valószínűleg a személyi kölcsön jut eszébe, miközben a zálogkölcsönzés is létező alternatíva, mégis ez kevésbé van jelen a köztudatban. Mi lehet ennek az oka, hogyan változott az elmúlt években a zálogpiac?

A zálogkölcsön abban mindenképpen eltér más típusú kölcsönöktől, hogy egy értékalapú kölcsön, tehát nem foglalkozik jövedelmi viszonyokkal, nem foglalkozik KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) nyilvántartással, eladósodottsági szinttel, csak annak az értékével, amit behoznak a zálogfiókba és leraknak az asztalra. Ott van a pulton, és el kell eldönteni, hogy mennyire hitelezhető.

Az idősebb korosztály számára – és ezt az ügyfélkörünkből is látjuk – viszonylag evidens, hogy létezik ez a lehetőség, de a fiatalabb generációk tudatából kikopott, vagy meg sem ismerték, amelynek a legfőbb oka, hogy bizonyos termékcsoportokat, például a banki hitelezést jobban, erőteljesebben kommunikáltak az elmúlt tíz évben, szóval nagyon komoly edukációs feladatok állnak előttünk, más hitelágazatoknál többet és sokkal tudatosabban költöttek reklámra. Ezért sokan azt feltételezik, hogy a fizikai zálogkölcsönzés egy ódivatú, kihalófélben lévő finanszírozási forma, azonban a számok nem ezt támasztják alá. Ugyan a piac egészére nem látunk rá, de azon a szeleten, ahol a BÁV működik, és az egy nagyon nagy szelete a piacnak, ott sem a volumen, sem a tranzakciószám szintjén nem tapasztalható csökkenés.

Sőt, a zálogpiac esetében jellemzően nemesfém alapú kölcsönről beszélünk, az elmúlt években pedig itt tapasztalható volt egy árrobbanás. Ha valakinek 100 egységre van szüksége finanszírozási oldalon, annak most fele annyi aranyat kell beadnia zálogba, mint mondjuk két évvel ezelőtt, egyszerűen azért, mert az arany ára azóta körülbelül megduplázódott.

Ha egymás mellé tennék a piacon elérhető összes hitelterméket, a nemesfém alapú zálogkölcsön – kétszámjegyű százalékos növekedéssel – valahol az élmezőnyben lenne a kihelyezett összvolumen tekintetében.

Milyen eszközöket lehet zálogba adni, melyek a leggyakoribb tételek? Milyen a kiváltási arány? Milyen időtávra és kamatra lehet elzálogosítani egy vagyontárgyat?

A szolgáltatásszektoron belül a zálogosítható tárgyak köre jól behatárolt, bőven 90 százalék felettiek a nemesfém alapú eszközök, ezek zömében ékszerek, de nem szokatlan a befektetési arany, ezüst vagy valamilyen numizmatikai gyűjteményből származó érme sem. A nemesfémen túl az utóbbi években növekedett a zálogba adott órák száma, itt a felső-középkategóriás és luxusszegmens egyaránt jellemző. Ami itt gondot jelent, az a hamisítványoknak a kiszűrése, ezért órával korlátozott helyszínen foglalkozunk, ahol speciális bevizsgálást tudunk biztosítani, sőt, az üzletági háttér miatt műtárgyi hitelezéssel is foglalkozunk, de azért az kevésbé életszerű, hogy valaki egy festménnyel a kezében sétál be a zálogházba.

A harmadik terület, amit az utóbbi években építettünk ki, az okoseszköz zálog, ahol egy jól megfogható szórakoztató vagy kommunikációs elektronikai termékekre adunk hitelt. Tehát

a BÁV-nak az a 30-40 éves imázsa, hogy na, itt a szőnyegtől a bútorokon át minden előfordul az már se a bizományos értékesítésben, se a zálogosításban nincs jelen.

A fent említett kategóriákban hitelezünk, ebből is a nemesfém magasan kiemelkedik.

Milyen szituációban, élethelyzetben lehet jó megoldás valaki számára a zálogkölcsön?

Az ügyféltapasztalatok alapján alapvetően két feltétel fennállása esetén fordulnak hozzánk, az egyik nyilván a likviditás szűkössége, a másik a gyorsaság valamilyen váratlan esemény kapcsán. Ez értelemszerűen lehet valamilyen tragédia, de egyáltalán nem ez a tipikus, sokkal inkább valamilyen átmeneti likviditási hiányt próbálnak meg áthidalni.

Például az egyik legjellemzőbb eset, hogy valami olyan dolgot szeretnének megvásárolni, ami rövid időkeretben érhető csak el kedvező áron, és éppen nem rendelkeznek a szükséges kerettel, de valamivel hosszabb távon hozzá fognak jutni. Gyakori, hogy valamilyen családi esemény finanszírozásához, például ballagás, diplomaosztó ünnepség megszervezéséhez van szüksége valakinek gyorsan pénzre, amit a következő hónapban már meg tudna oldani saját erőből is, de át kell hidalnia az átmeneti likviditási hiányt.

A hirtelen kiadások közé tartozik a lakásbérlésnél fizetendő kéthavi kaució. Itt gyakran előfordul, hogy nincs olyan szülői segítség egy fiatal mögött, hogy ezt teljes egészében elő tudja teremteni, szüksége van még 200 ezer forintra, amit csak hónap elején kap meg, de addig nem tartják neki a lakást, kiadják másnak. Egy ilyen értékű kölcsön a BÁV-nál – ha a futamidőn belül visszafizeti –, akkor mindössze néhány ezer forintjába kerül.

Gyakoriak az olyan üzleti kölcsönök, ahol a vállalkozónak egy munka elvállalása kapcsán keletkezik plusz költsége, például munkaerőt vesz fel, akit ki kell fizetnie, de a munka végeztével bevételhez jut, de átmenetileg likviditásra van szüksége. Ez gyakran még

olyan ügyfelekkel is előfordul, akinek mondjuk van hitelkerete a banknál, de még azon felül is pénzre van szüksége vagy éppen a bank nem áll rendelkezésre olyan gyorsan, mint ahogyan egy zálogfiókban akár 5 percen belül kiszolgálják.

Természetesen számos olyan élethelyzetet is tapasztalnak a kollégák, ahol valamilyen negatív esemény miatt, egy akadályt kell elhárítani, például egy gép vagy járműnek az elromlása miatt.   

A hirtelen élethelyzet miatti likviditáshiány gyakori elem a bankok hirdetéseiben, miben lehet előnyösebb ezeknél a szolgáltatásoknál a zálogkölcsön?

Mindenekelőtt a gyorsaságot említeném, hiszen itt valóban percekről van szó, ez egy rapid szolgáltatás még a gyorskölcsönökhöz képest is. Nem beszélve arról, hogy egy személyi kölcsönnél is a személyes adatoknak, például a jövedelmi helyzetnek, jövedelemtermelő képességnek központi szerepe van, erre vonatkozóan be kell szerezni különböző igazolásokat, melynek az átfutási ideje jó esetben is napokban mérhető. A gyorskölcsönök esetében is egy, vagy akár több napnak el kell telnie, mire pénzhez jut az ügyfél, jellemzően jelentős felár mellett.  

Ehhez képest a zálogfiókban rövid azonosítás után percek alatt felmérik a behozott tárgyat. Nyilván egy drágaköves ékszer vagy egy műszaki eszköz értékbecslése valamivel bonyolultabb, mint egy tisztán ezüst vagy aranyékszeré, de ezek esetében is percekről van szó. Hitelezhető, vagy nem hitelezhető. Ha hitelezhető, mennyi az értéke, ehhez kapcsolódóan van egy hitelezési szabályzatunk.

Nem nézegetjük a KHR-t és itt áttérek a következő pontra: ennél a kölcsöntípusnál tényleg a behozott tárgy értékének felső határa szab csak gátat a hitelezésnek. Más kölcsöntípusoknál a hitelezési szabályok értelmében a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) határozza meg a hitelfelvevő maximális teherviselő képességét. Ez az adósságfék-szabály előírja, hogy az összes havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a rendszeres nettó jövedelem meghatározott százalékát, így gátolva meg a túlzott eladósodottságot. Tehát ilyen szempontból nem csak gyors, hanem egyszerű és mentes azoktól a vizsgálati szempontoktól, amihez mondjuk egy bank vagy pénzintézet kötve van.

A harmadik, hogy rövidtávú ügyletekről van szó, nem akarunk évekig finanszírozni valakit. Nem erre van kitalálva ez a rendszer. Ha a THM díjakat vizsgáljuk, amire adott esetben még rá kell számolnunk a prolongálási díjat is, akkor az ijesztőnek tűnhet, mondhatjuk, hogy relatíve magas.

De ha ezt az értéket csak 2-3 hónapra számoljuk, és az illető nem kalibrálja el a saját visszafizetési képességét, és nem húzódik az ügylet 4-5 hónapig, akkor ez egy jó hitelezési alternatíva lehet.

Ráadásul a 30-60-90 napra felvehető áthidaló finanszírozást a futamidőn belül bármikor lehet törleszteni. Ez a típusú rugalmasság egy banknál például nem jellemző, mert ott van az ügyletnek egy minimum kifutása, ameddig azt a pénzt ki szeretnék helyezni. Próbáljon meg valaki a hitelfelvétel után 10 nappal bemenni egy bankba, hogy szeretné lezárni, nem fog sikerülni. Ennek egy értékalapú zálognál nincs akadálya.     

Mi az átlagos, vagy medián összeg, amit általában az ügyfelek igényelnek?

Általánosságban 150-200 ezer forint között van a tipikus zálogkölcsön nagyon nagy szórással. Felső korlát nincs, de egy bizonyos összeghatár fölött már csak utalunk, a pénzmosási törvény keretrendszerének megfelelően. Az életszerű, hogy egy vállalkozó több milliót szeretne tőlünk kölcsönözni például egy nagy értékű ingóság vagy ingatlan megvásárlásához, amelyre nagyon rövid határidő áll rendelkezésre, és például az önerőhöz is szüksége van valamilyen áthidaló megoldásra. Ilyen esetben nem szokatlan az 5 vagy akár 10 millió forintos ügylet sem. 

A minimum kölcsönösszeg 3 ezer forint. A visszaváltási arány 90% fölött van, az utóbbi években ráadásul tartósan nőtt, egész egyszerűen azért, mert olyan magas az aranyár, hogy akinek a likviditása engedi, az igyekszik kiváltani.

Azt a tabut pedig végképp szeretném megdönteni, hogy ha valakinek például lejár a 90 napra szóló zálogjegye, és nem tud bejönni kifizetni, akkor már el is vesszük az értékét.

Egyrészt adunk prolongálási lehetőséget, vagyis meghosszabbítja a hitelét kéthetes vagy harminc napos etapokban, másrészt miután a prolongálás lezajlott, még akkor is tartjuk egy ideig, mert nem célunk, hogy elvegyük az ügyféltől.

Egy win-win helyzetre törekszünk, ahol megtérül a tevékenységünk, és az ügyfél is elégedett.

Kifejezett célunk, hogy a kényszerértékesítési arány minél alacsonyabb legyen, és ez most bőven 10 százalék alatt van. A fő cél az ügyfélelégedettség, hiszen ezen keresztül tudjuk elérni, hogy a záloghitelezés egy minél szélesebb körben elfogadott finanszírozási forma legyen. Ezt azzal is próbáljuk erősíteni, hogy például napi szinten követjük az arany árfolyammozgását és ha például egy jelentős növekedés van, akkor automatikusan fölajánljuk, hogy a behozott fedezet értéknövekedése miatt további forrást tudunk biztosítani.   

Bár ez a tevékenység kifejezetten fizikai jelenlétet igényel, azért az appok világában az ügyfélelégedettség növelésére bevált eszköz az online jelenlét valamilyen formája. Terveznek ezen a téren valamilyen fejlesztést?

Jelenleg is vannak online elérhető szolgáltatásaink, ilyen például az értékbecslő kalkulátorunk, amely kifejezetten jól működik, akkor van probléma, hogyha az ügyfél rosszul tudja, hogy mi van a kezében, ez pedig sajnos csak a fizikai bevizsgálásnál derül ki. Azt azért érdemes leszögezni, hogy kevés olyan dolog van ebben a szakmában, amely kizárólag kameraképen keresztül, online lebonyolítható. Ázsiában például elérhető a szolgáltatás olyan formában, hogy az ügyfélnek nem kell bemenni a fiókba, megfelelő biztonsági intézkedések mellett a szolgáltató kiszáll, egy zárt plombált dobozban elszállítja a vagyontárgyat, és szintén kamera alatt kinyitja és felértékeli. Ha nem megfelelő, akkor visszaküldi az ügyfélnek. Ez egy jól meghatározható célcsoporthoz köthető igény, és ezzel számolni kell, erre valamilyen válaszunk a közeljövőben kell, hogy legyen.

De azért magyar viszonylatban egyelőre azt látom, hogy a fizikai fiókhálózatunk olyan sűrű, hogy bárki számára könnyen elérhető. 80 üzletünk van, a nagyobb városokban – Szolnokon, Kecskeméten, Debrecenben, Szegeden, Győrben – több is, Budapesten minden kerületre, van amelyikre kettő üzlet is jut. Bár az elmúlt évtizedekben volt egy zsugorodás a fiókhálózat tekintetében, ez gyakorlatilag mintegy két éve megállt, és most azt látom, hogy az a szolgáltatási mix, amit kínálunk, az valószínűleg több fizikai helyen lenne releváns, mint ahol jelenleg elérhetőek vagyunk, tehát inkább expanzióban gondolkodunk.

A fizikai megjelenésen túl azért az ügyfelekkel való kommunikációt és az ügyféltájékoztatást is szeretnénk sztenderdizálni, ügyfélbaráttá tenni. Például tervben van egy törzsvásárlói program bevezetése, illetve folyamatosan vizsgáljuk, hogy milyen egyéb tárgycsoportot lehet ésszerű keretek között bevonni a hitelezésbe.  

A BÁV a zálogkölcsön mellett műkereskedelemmel is foglalkozik, hogyan oszlik meg a bevétel az üzletágak között? Tervezik esetleg valamelyik üzletág kiterjesztését, átalakítását?

A BÁV bevétele nagyjából 50-50% arányban oszlik meg a zálogkölcsön és a kereskedelmi üzletág között, amin belül a befektetési célú arany egyre nagyobb szeletet képvisel az utóbbi években tapasztalható keresletnövekedésnek köszönhetően. Ezt az igényt kiszolgálva további választékbővítést és szolgáltatásbővítést fogunk végrehajtani, és be fogunk vezetni egy új márkát, a BÁV Goldot a piacra, amely kifejezetten a befektetési célú aranytermékekre koncentrál. Eddig is volt ilyen tevékenységünk, méghozzá elég nagy léptékben a fiókhálózaton keresztül, de ezt szeretnénk fejleszteni a már említett módon, illetve az online felületeinken is.

A jelenlegi szabályozásnak megfelelően a fizikai átadás továbbra is az üzlethálózatban tud megvalósulni, de mondjuk a megrendelés, a lekötés, a kiválasztása a terméknek, már jelenleg is teljeskörűen működik online. Illetve ami vevői oldalról kevésbé érzékelhető, de eredményesség szempontjából fontos, hogy a digitális fejlesztéseken keresztül hatékonyabbá tesszük a kapcsolódó készletgazdálkodásunkat, amely lehetővé teszi majd, hogy hatékonyabban mozgassuk és tároljuk az eszközeinket a fiókhálózaton belül.

A cikk megjelenését a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ